21. századi Amazónia

A brazíliai szurui törzs a földjeit fenyegető fakitermelők és bányatársaságok ellen csúcstechnikát vetett be

Kapcsolódó cikkek

Brazília google-os térképén a szuruik rezervátumára ráközelítve, pusztasággal körülvett zöld oázis látható. A paiter-szurui törzs egykor háborítatlanul élt az amazóniai esőerdőben. Miután azonban néhány évtizede először találkozott fehér emberekkel, kis híján kipusztult: a jövevények által behurcolt betegségek az ötezer fős népességet mintegy 250-re apasztották.

Ma körülbelül 1300-an élnek a 2500 négyzetkilométeren szétszórt 23 faluban. Bár éppúgy hordanak pólót és farmert, mint tollas fejdíszt, eltökélten ápolják és oltalmazzák Amazonas-medencei nyelvszigetük törzsi kultúráját. Az illegális fakitermelés és erdőirtás képében most ismét veszély fenyegeti őket, de a szuruik félretették az íjat és nyilat, helyette új fegyverük akadt: az internet.

A törzs világhálós hozzáértése főként az őket vezető Almir Narajamoga érdeme. – Elhatároztuk, hogy számítógépekkel és más műszaki eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a helyzetünkre – mondja a 38 éves törzsfőnök.

Narajamoga, aki törzséből elsőként járt főiskolára, az 1,2 milliós lakosú nagyvárosban, Goiâniában ismerkedett meg a számítógép használatával. 2007-ben azért kellett elmenekülnie a szülőföldjéről, mert a fakitermelés ellen vívott harca megtorlásaként a fatolvajok állítólag százezer dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. (1998 óta tizenegy amazóniai törzsi vezető meggyilkolása tulajdonítható a fakitermelőknek.) Még ugyanabban az esztendőben az Amazonasi Természetvédelmi Csoport (ACT) anyagi támogatásával az Egyesült Államokba utazott, és felkereste a Google kaliforniai központját.

A törzsfőnök érdeklődött, lehetséges-e a szuruik szállásterületének feltérképezése a Google Earth szoftverével úgy, hogy feliratokkal és fotókkal jelöljék meg a falvakat, vadászterepeket, szent helyeket, feltüntessék a fakitermelő vállalatok és bányatársaságok által megcélzott vidékeket. Úgy vélte, a rezervátum online bemutatása segít a szuruik megvédésében, a világ elé tárná az erdőirtások és a törzs földjei elleni egyéb támadások hatásait. Egyúttal tájékoztatná a hatóságokat a törvénytelen tevékenységekről. Narajamoga így pénzforrásokat remélt szerezni az esőerdő helyreállítására, egymillió fa ültetésére.

– Most oktatással és felvilágosítással háborúzunk – mondja. – Tudjuk, hogy alkalmazkodnunk kell.

A törzsfőnök Google-nál tett látogatása fergeteges sikert aratott. Az internetes keresőeszközt fejlesztő multinacionális vállalkozás szakembereket küldött Amazóniába, hogy megtanítsák a szuruikat a komputer, fényképezőgép és okostelefon használatára, a GPS-es technikával azonosított fakitermelések lefotózására, majd a képeknek a Google Earthre való feltöltésére. A szuruik azóta feltérképezték az egész rezervátumot, megörökítették az ott található esőerdő sűrűségét és biológiai sokféleségét.

Kate Hurowitz, aki „guglis” kollégáival az Amazonas-medencébe utazott, kedvező benyomásokat szerzett a törzsnél végzett munkájuk során. – Narajamoga, a törzsfőnök vérbeli vezető – mondja. – Valóban a helyi szinten túl, globálisan gondolkodik.

Az immár négy éve csúcstechnikával dolgozó szuruik saját weboldalt tartanak fenn, ahol blogokkal, videókkal és fényképekkel látják el a világ minden táján élő támogatóikat. Sok videót és térképet angolul feliratoznak; egyébként a szuruik az internetezéshez saját törzsi nyelvük, a paiter-szurui helyett Brazília hivatalos nyelvét, a portugált használják.

A rezervátumban nincs se telefonszolgáltatás, se vezeték nélküli internet-hozzáférés, ezért a törzs tagjai majdnem két órát autóznak földutakon Cacoalba, a legközelebbi olyan településre, ahol wifihez juthatnak.

Bár a térképezési munkákat ma még az adományok fedezik, Narajamoga reméli, hogy tíz év múlva a törzs anyagilag függetlenné válik: a kávétermesztés és az ökoturizmus révén.

– A szuruikban az a nagyszerű, hogy igyekeznek saját megoldásokat találni a problémákra, amelyekkel szembekerülnek – dicséri őket Vasco van Roosmalen, a brazíliai ACT feje. – Ha megnézzük az amazóniai esőerdő pusztulási folyamatát, láthatjuk, hogy az őslakók területein maradt meg a növénytakaró. A törzs létfontosságú az erdőirtás feltartóztatásához.

A szuruik azt tervezik: a fatelepítés beindítása után hivatalosan kérvényezni fogják, hogy részt vehessenek egy ENSZ-védnökséggel folyó emissziókereskedelmi programban, és akkor a fejlett ipari országok fizetnék az esőerdő megóvását, fenntartását.

A szuruik nyelvén a Google megfelelője ragogmakan, azaz „hírnök”, mert az íj és nyíl laptopra cserélése mozgósította a törzset, és segített neki abban, hogy hírt adjon magáról a világnak.

– Két-három éve senki sem hitte, hogy az összes favágót ki fogjuk tessékelni a földjeinkről, és lám, mégis sikerült – mondja Narajamoga. – Ez a változások kezdete.
 

Ismerje meg az Amazonas menti esőerdőkben élő suhár és acsuár törzsek életét is!

Vote it up
216
Tetszett?Szavazzon rá!