A hullám után

A Szamoához tartozó parányi szigetet elárasztó cunami nyomán szinte mindenüket elveszítették, mégsem adják fel

Megjelent: 2010. december

Kapcsolódó cikkek

Jack és Carol Batchelor éveken át a Déli-Csendes-óceánt választották üdülésre, míg végül valóra váltották álmukat: eladták családi házukat, és Szamoára költöztek. Ám egy szeptemberi reggelen vége szakadt paradicsomi életüknek.

A rázkódás reggel 6 óra 48 perckor kezdődött. Jack Batchelor, aki a Szamoához tartozó Upolu-sziget egyik tengerparti házában riadt fel, először azt hitte, egyik kutyája hever a matracon, s vakaródzik.

– Földrengés van? – motyogta a feleségének, Carolnak. – Menjünk ki.

A ház elülső teraszáról végignéztek az óceán nyugodt, türkizkék vizén. Az amerikai házaspár a közelmúltban vette meg és újíttatta fel a tengerparti üdülőt, amely egy erdő borította szirt tövében bújt meg. Látták a beszámolókat a néhány éve Indonéziában szörnyű pusztítást véghezvitt szökőárról, és tudták, hogy a nagy hullámok érkezése előtt visszahúzódik a víz. Most azonban semmi rendelleneset nem láttak.

– A biztonság kedvéért vedd fel a futócipődet – mondta Jack, aztán bement a fürdőszobába. Amikor néhány perc múlva visszatért, meglepetten vette észre, hogy a víz eltűnt, csak nedves homok maradt, meg néhány vergődő hal. Ahol a parttól 800 méterre húzódó zátony kettészelte az öblöt, mintha óriási, iszapos gödör húzódna vagy két kilométeren át a horizont felé.

– Fuss, Carol! – kiáltotta Jack. – Én még elmegyek Kennyért. – A barátjuk és a családja alig száz méterre lakott.

– Ne menj! – sikoltotta a nő rémülten, de Jack már neki is lódult. Carol rohanni kezdett felfelé.
 

Jack és Carol Batchelor az Oregon állambeli Eugene-ban, középiskolás korában szerettek egymásba. A fiú humoros, társaságkedvelő, magas és sportos volt, a lány inkább csendes, nyugodt, jó tanuló. Amikor összeházasodtak, Jack 20 éves volt, Carol pedig 18, és a fiú édesapja építőipari vállalkozásában kezdett dolgozni.

Jack idővel négyhektáros birtokon épített otthont Carolnak és két gyermeküknek, ahol bőven jutott hely az asszony régiségeinek és két lovának is. Üdülni a Csendes-óceán déli szigeteire jártak – Jack ízületi gyulladásos térdének nagyon jót tett az a klíma.

A Batchelor házaspár nagyon megszerette a szamoaiak kedvességét és egyszerűségét is. – Nincs semmijük – mondta Carol –, mégis mindig boldogok. – Ő és Jack arról álmodoztak, hogy egyszer Szamoára költöznek: elhagyják az esős Oregont meg a Jack vállalkozásával járó stresszt, és Carol is feladja humán-erőforrás-igazgatói állását.

– Mások megtették – mondogatták –, akkor nekünk miért ne sikerülne?

Jack és Carol a Lupe Sina névre keresztelték át paradicsomi üdülőjüket, amelyhez saját vízesés és buja erdő is tartozott

2008-ban, amikor a gyermekeik már felnőttek, Batchelorék a megtakarításaikból 50 százalékos részesedést vásároltak az általuk is gyakran látogatott, Upolu déli partvidékén lévő Boomerang Creek üdülőben. Bungalók sorakoztak a fehér homokos tengerparton, az üdülő mögött pedig vízesés zúdult le a páfrányokkal, orchideákkal és kókuszpálmákkal sűrűn benőtt szirt oldalán. Jack és Carol számára igazi paradicsom volt a hely, amelynek nevét Lupe Sinára (szamoai nyelven Fehér Galamb) változtatták.

Csakhogy a paradicsomban lyukasak voltak a vízcsövek és zárlatosak az elektromos vezetékek.

Vote it up
412
Tetszett?Szavazzon rá!