Alzheimer, a rettegett kór

Ön felismeri a tüneteket? Tudja, mit tehet a demencia megelőzésére, illetve késleltetésére? Segítünk!

Kapcsolódó cikkek

Egy nap a kezébe vesz egy könyvet, de hiába olvas bele, nem érti a szavakat. Később eltéved a saját otthona közelében. Végül már a szeretteit sem ismeri fel. A szervezete még működik, de ön… már eltűnt.

Az Alzheimer-kórt 1906-ban írta le Alois Alzheimer német tudós. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint ma világszerte mintegy 18 millióan szenvednek ebben a kognitív képességeket érintő betegségben (nálunk több tízezren), s az érintettek száma 2025-re várhatóan 34 millióra nő. Mindez óriási hatással lesz a társadalmunkra.

Azok számára, akiknél nagyobb a betegség kockázata, már érintettek vagy ilyen beteget ápolnak, az alábbi tanácsok segíthetnek az Alzheimer-kór megelőzésében, súlyosbodásának lassításában, illetve a következményeivel való együttélésben. Hasznos információkat adunk a jelenlegi és a várható kezelési lehetőségekről is.

Milyen figyelmeztető tünete lehet az Alzheimer-kórnak?
Mindenkivel megesik olykor, hogy sehogy sem jut az eszébe egy film címe, egy ismerős neve, vagy az, hogy miért is ment a hűtőszekrényhez. Az Alzheimer-kór első tünetei viszont sokkal látványosabbak egy-egy váratlan vagy átmeneti emlékezetzavarnál: az érintettek képtelenek elvégezni olyan feladatokat, amelyek korábban nem okoztak a számukra gondot – például kifizetni a számlákat, vagy leszámolni a pénzt egy vásárláskor. Gyakori, hogy a betegség egyéb tüneteinek a jelentkezése előtt romlik a szaglás. Máskor a páciensek hirtelen gyanakvóvá válnak olyanokkal szemben, akikben addig mindig megbíztak.

Ha önnek vagy egy ön által gondozott személynek ilyen tünetei vannak, forduljon orvoshoz szakvéleményért! Az orvos egy erre a célra kidolgozott teszt segítségével teszi próbára az emlékezetet. Ha az eredmények felvetik a gyanút, vizsgálatokra utalja be a pácienst, többek között felvételt készítenek az agyáról.

Az Alzheimer-kór kimutatására nincs széles körben alkalmazható laboratóriumi vizsgálat. Egy új teszt a gerincfolyadékot elemzi: a kór kialakulásában szerepet játszó egyik fehérje szintjét mérik, s az eredmények alapján – az agyról készült felvételekkel együtt – 85-90 százalékos pontossággal ki lehet jelenteni, Alzheimer-kórról van-e szó, mondja dr. Kaj Blennow, a svéd Sahlgrenska Klinika klinikaineurokémia-professzora.

Mit tehet ön a demencia megelőzéséért vagy késleltetéséért?
A legújabb kutatások kimutatták, „hogyan segíthető az agy saját védekező rendszere”, mondja Karen Duff, a Columbia kutatója. Az erre szolgáló módszerek zöme egyszerű életmód-változtatást jelent, s egy részük a tünetek jelentkezése után is hatásos lehet.

A legtöbb, az Alzheimer-kór megelőzésére vagy késleltetésére alkalmas módszer – köztük az agyat az életmód megváltoztatásával serkentők is – egyben gyulladáscsökkentő hatású is, és sokak szerint éppen a gyulladások válthatják ki a betegséghez vezető károsodásokat. A testmozgásról például rég tudjuk, hogy csökkenti a szervezetben a gyulladásokat, és több vizsgálatban is úgy találták, hogy a rendszeres testmozgást végző idősebb felnőttek körében kisebb a kognitív képességek hanyatlásának a veszélye.

A halban, gyümölcsben, olajos magvakban és zöld színű leveles zöldségekben gazdag étrend számos kutatás egybehangzó eredményei szerint csökkenti a krónikus gyulladásokat. A 2011 áprilisában az Archives of Neurology című szaklapban megjelent, 2000 felnőtt vizsgálatán alapuló tanulmány szerint viszont csökkenti az Alzheimer-kór veszélyét is.

Azok, akik rendszeresen szednek valamilyen nem-szteroid gyulladásgátló szert, például aszpirint, szintén kisebb valószínűséggel betegszenek meg Alzheimer-kórban.

A kávézás és a mértéktartó borfogyasztás is agyvédő hatásúnak tűnik, derül ki több vizsgálatból.

Általában ritkább a demencia a magasan iskolázottak, illetve a két nyelvet rendszeresen használók körében. Bár az iskolai végzettség nem gátolhatja meg a rendellenes fehérjék kialakulását, Kaj Blennow szerint a képzett személyek agyában elég kapcsolat lehet ahhoz, hogy azok elkerüljék a sérült területeket.

A tünetek kezelése
Miután megállapították az Alzheimer-kórt, többféle gyógyszerrel is kezelhetik a tüneteket – ilyen például a donezapil és a memantin.

E gyógyszerek átmenetileg javíthatják az emlékezőképességet és gondolkodást (kognitív funkciókat) érintő tüneteket, de nem mindenkinél hatásosak. – A gyógyszerek nem lassítják jelentősen a betegség súlyosbodását – mondja Kurt Brunden, aki a Pennsylvaniai Egyetemen a neurodegeneratív betegségek elleni gyógyszerekkel kapcsolatos kutatásokat vezeti.

Az orvos javasolhatja, hogy a beteg kezdjen rendszeresen mozogni, néhány vizsgálat szerint ugyanis a testmozgás a tünetek jelentkezése után is lassíthatja a betegség progresszióját.

Az orvos ugyancsak javaslatot tehet bizonyos vitaminok és más táplálék-kiegészítők szedésére is. Egy nemrég közzétett vizsgálat szerint ha enyhe kognitív funkciózavarban nagy dózisban szedtek a betegek B–6- és B–12-vitamint, azok „lassították az idegrendszeri elváltozások súlyosbodásának a tempóját … és két éven keresztül a szellemi képességek hanyatlását is” – írta A. David Smith, az Oxfordi Egyetem kutatója.

Jelenleg is folyik egy új gyógyhatású ital klinikai vizsgálata. Ez az idegrendszer számára különösen fontos tápanyagokat, egyebek között omega–3 zsírsavakat tartalmazó vényköteles készítmény várhatóan már a közeljövőben forgalomba kerül az Egyesült Államokban és Európában is. Amikor az Alzheimer-kór kezdeti szakaszában a betegek 24 héten át fogyasztották ezt a készítményt, a vizsgálat végére jobb eredményeket értek el a memóriatesztekben, mint azok, akik csak placebót kaptak.

Sikerhez vezethetnek a kudarcok
Az elmúlt néhány évtizedben az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek kutatása során főként azt próbálták elérni, hogy „kitakarítsák” a betegek agyából az úgynevezett amiloid fehérje lerakódásait, a plakkokat. Ám amint azt dr. Wendy Noble, a londoni King’s College munkatársa mondja, ezek a szerek általában nem voltak különösebben hatásosak: – Mindeddig egyetlen igazán kedvező hatású készítményről sem hallottunk.

Aztán egy amiloidellenes oltóanyag súlyos kudarca új irányba fordította a kutatók figyelmét. A készítmény klinikai vizsgálatát 2002-ben leállították, miután több beteg is belehalt a mellékhatásokba.

A következő négy évben sem tapasztalták a kognitív képességek jelentősebb javulását a kezelt betegeknél, sőt közülük néhányan ekkorra már meg is haltak. A boncolás során azonban kiderült, hogy két ilyen páciens agyában gyakorlatilag egyáltalán nem voltak plakkok. Az oltóanyag hatására tehát eltűntek a plakkok, valami azonban mégis tovább pusztította az áldozatok agyát.

Úgy tűnt, hogy ez a „valami más” az úgynevezett tau-fehérje, amely összegubancolódott szál formájában van jelen az agysejtekben.

A tudósok meglepő következtetésre jutottak: ha a tau-gubancolódás elér egy bizonyos pontra, akkor a sejtpusztító hatás a plakkok nélkül is folytatódhat, magyarázza John Hardy professzor, a londoni UCL Neurológiai Intézet munkatársa.

Most már tudják tehát, hogy van egy olyan pont, ahonnan nincs visszaút s amely után hiába szüntetik meg a plakkokat, ezzel már nem állíthatják meg a betegséget. Azt azonban egyelőre senki sem tudja, hogy ez mikor következik be. Lehetséges, hogy az Alzheimer-kór megfékezéséhez a plakkokat célzó gyógyszereket még az első tünetek – és az első gubancok – megjelenése előtt el kell kezdeni használni. Ez azt jelenti, hogy a plakkok felszámolása csak részben gyógyíthatja meg a betegséget.

A nemrég bejelentett új kutatási eredmények alapján várhatóan újabb gyógyszergyártók figyelme irányul majd a tau-gubancok kialakulását megakadályozó szerek felé. Egyelőre azonban még csak néhány vegyülettel kísérleteznek.

Az epotilon D sok szempontból hasonlít a taxol nevű kemoterápiás szerre, és eredetileg rákellenes készítménynek szánták, magyarázza Kurt Brunden. Az epotilon D azonban be tud jutni az agyba – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy szer hatni tudjon az agysejtekre. Egereken végzett vizsgálatokban Brunden csoportja épp ezt állapította meg.

Meg nem erősített hírek szerint a Bristol-Myers Squibb gyógyszergyártó cég már az epotilon D kisszámú Alzheimer-kóros páciensen való kipróbálását tervezi.

A spanyol Noscira cég tidegluzib nevű, tau-gubancok elleni szerét öt európai ország 55 kórházában, 308 Alzheimer-kóros páciensen tesztelik. A kanadai Allon gyógyszergyár termékével, a hasonlóképpen ható davunetiddel pedig biztató eredményeket értek el enyhe kognitívfunkció-vesztésben szenvedő páciensek kezelésekor.

A tudósok többféle szemszögből vizsgálják az Alzheimer-kórt, és egyéb, az emlékezetvesztésben közrejátszó tényezőket is felfedeznek majd. Ezek egyike lehet az inzulinhiány. – Az inzulin szinte úgy hat, mint egy növekedési faktor – mondja Brunden. – Egészségesebbek tőle az idegsejtek. – Kis esetszámú vizsgálatban az inzulin lassítani látszott az agyműködés romlását.

Az UCLA idegkutatói 2012 februárjában számoltak be arról, hogy amikor az epilepsziás betegek kis csoportjának agyába ültetett elektródákat stimulálták, azzal sikerült javítaniuk az emlékezetet és a tanulási képességeket. Egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy a nikotintapasz hatására nőtt az enyhe kognitívfunkció-vesztésben szenvedők figyelem-összpontosító képessége; egy nikotinalapú gyógyszerrel már el is kezdődtek a kutatások. Szinte minden hónapban újabb információkra derül fény, amelyek mind közelebb hozzák az Alzheimer-kór rejtélyének a megfejtését.

Van tehát remény.

Vote it up
205
Tetszett?Szavazzon rá!