Az infarktus kevéssé ismert jelei

Leginkább közismert tünete a szorító mellkasi fájdalom. Ön elég gyorsan felismeri a többit is?

Egy este a hetvenéves budapesti Faragó Melinda vacsora után hirtelen erős fájdalmat érzett a szegycsontjánál. – Először azt hittem, ez csak egy pillanatig tart, de aztán le kellett ülnöm – mondja. – Emlékszem, próbáltam keresni egy olyan pózt, amelyben a fájdalom enyhül.

Eszébe jutott, hogy talán infarktusa van, de rögtön el is vetette a gondolatot, mert egyszer azt olvasta, hogy a mellkasi fájdalom a férfiak infarktusára jellemző, a nőknek más tüneteik vannak. Az is eszébe jutott, amikor egy fiatalabb szomszédja épp az ő jelenlétében szenvedett infarktust, és kitört rajta a hideg verejték. – Gondoltam is, hogy biztos nem infarktus, mert nem verejtékezem – emlékezik vissza.

Másnap, reggeli után újra érezte a fájdalmat, ráadásul kétszer is elájult, ezért végül időpontot kért a kardiológiára. Csak napokkal később került sor a vizsgálatra, ahol viszont rögtön kiderült, hogy bizony tévedett, mert szívinfarktusa van.

Faragó Melindának óriási szerencséje volt, mert a jelentős késlekedés ellenére meg tudták menteni, bár élete végéig szívgyógyszert kell szednie.

David L. Lawrence volt pennsylvaniai kormányzóval kevésbé kegyesen bánt a sors. Lawrence egészen a hetvenes éveiig megőrizte életerejét; ám egyik nap – mint az asszisztense később egy újságírónak elmesélte – irodájából gyalog indult egy politikai rendezvényre, és minden sarkon meg kellett állnia, hogy szusszanjon egyet. Az asszisztense, aki elkísérte, saját elmondása szerint győzködte a volt kormányzót, hogy hagyja azt a gyűlést, vágja taxiba magát, és irány a kórház. Lawrence azonban nem hallgatott rá. Azután ahogy a szónoki emelvényre lépett és belefogott a beszédébe, szívinfarktus végzett vele.
 

Magyarországon évente több mint 20 ezren szenvednek szívinfarktust, körülbelül a felük meghal, mielőtt még segítséget kérhetne. Pedig az új gyógyszereknek és műtéti eljárásoknak köszönhetően sokak életét menthetnék meg, ha rögtön felismernék, mire utalnak az olykor bizonytalan, kevésbé látványos tünetek és e szerint kapna kezelést a beteg. Mindannyian hallottunk már a mellkas középtáján jelentkező, szorító fájdalomról mint a szívinfarktus csalhatatlan szimptómájáról. Ez továbbra is az egyik fő tünet, az újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy egyeseknél – különösen nőknél – sokszor mellkasi fájdalom nélkül is fellép a szívroham, az életveszély más jeleit pedig félreértelmezik vagy figyelmen kívül hagyják.

A szívinfarktus klasszikus esetben azért következik be, mert a koszorúerek legalább egyikét fokozatosan szűkítik a magas koleszterinszint hatására képződő lerakódások, az úgynevezett plakkok. A szűk térben kialakuló vérrög részben vagy teljesen elzárja a vérellátást. A szívizom tápanyagoktól megfosztott része károsodik, elhal. Mint minden sérült izom, vészjelzést küld az agynak; az idegrostok által közvetített ingerület hozza létre a fájdalmat, rendszerint szorító mellkasi érzést.

Néha azonban ezek a fájdalomjelzések összezavarodnak. A szívet beidegző rostok mellett vagy azok helyett másokat (is) serkentenek. A szív érzőidege a gyomorba, a nyak területére és a bal karba is elágazik, így előfordul, hogy nem egyértelműen a szívtájékon, hanem másutt jelentkezik fájdalom.

Az ilyen félrevezető tünetek nem kevésbé súlyos következményekkel járhatnak. Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke emlékszik egy betegére, akinek csak az állkapcsában és a fogaiban jelentkezett a fájdalom, de szerencsére így is gyorsan sikerült azonosítani az infarktust.
 

Váradi István 63 éves volt postai alkalmazott 15 éve volt értágításon, azóta rendszeresen jár kontrollra, panaszmentes. Tavaly decemberben egyik nap azt hitte, gyomorrontása van, erősödő gyomortájéki fájdalmat érzett. Másnap reggel elment a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjába, ahol meg is műtötték, mint mondja, egy „kisebb” infarktus miatt.

Természetesen nem minden heveny emésztési zavar, fáradékonyság vagy vállfájás jelez küszöbönálló szívrohamot. Sok ember tapasztal időnként ilyen vagy ehhez hasonló tüneteket, amelyek többé-kevésbé csak pillanatnyi kényelmetlenséget jelentenek. Két figyelmeztető jelre azonban érdemes odafigyelni: ha úgy érzi, „valami nem stimmel”, vagyis ha korábban nem érzett, illetve az addiginál erősebben érzett tünetet tapasztal, és ha ez nem csak pillanatnyi.

A szívből eredő fájdalom a pihenéstől és testtartás-változtatástól ugyanis általában nem javul, sőt akár még súlyosbodik is. Ráadásul nem reagál sem fájdalomcsillapítóra, sem meleg borogatásra, sem ledörzsölésre. – Különösképp aggasztó, ha a fájdalom nyugalmi állapotban, például éjszaka lép fel – figyelmeztet dr. Szőke Sándor, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosa – vagy munka közben, de pihenéstől sem múlik el.

A szívinfarktus klasszikus árulkodó jelei a következők
• több mint öt percen át tartó, kellemetlen nyomás, szorítás, teltségérzés vagy fájdalom a mellkas közepén
• a mellkasból lefelé vagy mindkét felső végtagba és/vagy a nyak, az arc és a váll irányába továbbterjedő fájdalom
• erős verejtékezés, kifulladás és fáradékonyság
• ájulás, szédülés
• émelygés, hányás.

A szakemberek szerint azonban arra is fel kell figyelni, ha az alábbiak – mellkasi fájdalommal vagy anélkül – akár külön-külön, akár együttesen fordulnak elő:

• Gyomorrontás. Mivel időről időre majdnem mindenkinek rendetlenkedik a gyomra, sajnálatosan sok esetben csak legyintünk rá, vagy észre sem vesszük. A szívinfarktus okozta hastáji kellemetlenség azonban a rendszeresen visszatérő gyomorpanaszokkal ellentétben ritkán vezet éles, szúró fájdalomhoz, és az érintett terület enyhe nyomásra nem érzékeny. Inkább puffadás- vagy teltségérzést lehet tapasztalni, amelyhez olykor tompa fájdalom, gyomorégés vagy émelygés társul, az utóbbi akár hányásig fajulhat. A savkötő alkalmazása és a testtartás-változtatás általában nem hoz enyhülést, és a fájdalom más testrészekbe sugározhat. Az emésztőrendszer figyelemmel kísérése elősegíti bármiféle rendellenesség észlelését, illetve arra is érdemes gondolni, hogy volt-e a családban koszorúér-betegség vagy stroke.

• Az arc alsó részébe sugárzó fájdalom. Ez az áll bal vagy mindkét oldalára, és olykor lefelé, a nyak egyik vagy mindkét oldalára kiterjed. A fájdalom néha elsődlegesen nyaktájékon jelentkezik.

• Felső végtagi vagy vállfájás. Bár a baj legtöbbször a bal testfelet éri, a fájdalom vagy elnehezülés érzése a vállon túl a jobb karra is átterjedhet. Ritka esetekben csak a jobb kart érinti. – Előfordulhat, hogy izomlázat érez az infarktusos beteg, vagy nem tudja mozgatni a karját – mondja Merkely professzor. A fájdalom rendszerint inkább tompa, mint éles, és általában előbb a kar belső oldalán, majd a csukló és az ujjak felé terjed. Nem tudjuk úgy meghatározni a fájdalom helyét, ahogyan sérüléseknél.

• Légszomj. Egyes infarktusosok azon veszik észre magukat, hogy teljesen szokványos erőkifejtés után fújtatnak, zihálnak, levegő után kapkodnak. Ez a nehézlégzés vagy levegőhiány pihenéssel sem múlik el. Az ember esetleg néhány percig üldögél, és látszólag megint rendesen kap levegőt, de amint ismét néhány lépést tesz, elölről kezdődik a fújtatás. A légszomj gyakran figyelmen kívül hagyott tünet, különösen az időseknél, akik egyszerűen az öregedésnek tulajdoníthatják.

• Fáradtságérzet. A légszomj gyakran kéz a kézben jár azzal a fajta fáradékonysággal, amely nem korlátozódik egyetlen testtájra, az egész szervezeten végigsöpör. Egy kaliforniai férfi akkor fogott gyanút, hogy ez talán szívinfarktus, amikor feltűnt neki, mennyire kimeríti annak a lépcsőnek a megmászása, amelyre korábban naponta háromszor-négyszer is könnyedén felment. A szívinfarktusos nőkről 2003-ban készült egyesült államokbeli felmérés szerint a megkérdezettek 70%-a – minden más tünetnél nagyobb hányada – említette az esemény előhírnökeként a fáradékonyságot.

A döntő szempont az, hogy mi fárasztotta ki az embert azelőtt. – Ha valakinek ismert koszorúér-betegsége van és egy-két emelet megmászását követően rendszeresen van mellkasi szorító fájdalma, de leül, lepihen, befújja a nitrátot és rendben van, akkor azt mondom, hogy rendben – mondja Merkely professzor. – De ha valakinek soha nem volt mellkasi fájdalma és egy emelet után szorító érzése van, amit korábban nem érzett, az az infarktus előszobája lehet.

• Szorongásérzés. Szívinfarktus előtt és alatt egyesek leküzdhetetlen búskomorságba esnek, vagy úgy érzik magukat, mintha minden nyilvánvaló ok nélkül pánikrohamot kaptak volna.

• „Egyszerűen nem stimmel valami.” Elgondolkoztató, hogy a „csöndes”, azaz nem diagnosztizált szívinfarktust átvészelt páciensek nem kevesebb, mint 20%-a számolt be olyan előzetes tünetekről, amelyek sem nekik, sem az orvosuknak nem szúrtak szemet – hangoztatja dr. Gary Gerstenblith, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa. Sok infarktustúlélő egyenesen azt állítja, hetekkel, napokkal vagy órákkal a tulajdonképpeni kóresemény előtt sejtette, hogy „valami nincs rendjén”. – Ha napokig gyűri valami az embert, menjen el, nézesse meg. Egy EKG csak elő fog kerülni, egy orvos csak kikérdezi alaposabban – tanácsolja Merkely professzor.

Kockázati csoportok
Az alábbi személyek fokozott éberséggel figyeljenek a „furcsa” tünetekre:
dohányosok,
 cukorbetegek,
 65 év fölöttiek,
 magas vérnyomású, koleszterinszintű páciensek, illetve olyan családok tagjai, amelyekben már előfordult szívbetegség,
 ülő életmódot folytatók,
 merevedési zavarokkal küszködő férfiak,
 fogamzásgátló tablettát szedő vagy menopauzán már átesett nők.
 

A legutóbbi évtizedben több vizsgálat is kimutatta, hogy a nők másként élhetik át az infarktustüneteket, mint a férfiak. Egyes szakértők úgy vélik, nem maguk a tünetek eltérők – e különbségek azt tükrözik, hogy a nők más módon közlik tüneteiket, mint a férfiak.

Merkely Béla professzor szerint a nők tovább szokták halogatni a segítségkérést, mint a férfiak, mert úgy érzik, rájuk nagy szükség van otthon, és a család nem nélkülözheti őket.

A fiatalok szintén hajlamosak figyelmen kívül hagyni a tüneteket, pedig őket is érheti infarktus – Szőke főorvos legfiatalabb páciense például 15 éves volt.

A nők gyakran enyhe mellkasi kellemetlenségről, nem pedig éles fájdalomról vagy kínzó szorításról beszélnek. A mellkasi fájdalom így is mindkét nemnél a leggyakoribb tünet, de a nőknél különösen jellemző, hogy kifejezett fáradékonyságot, légszomjat, valamint savkötőkkel nem enyhíthető gyomorégést, illetve émelygést vagy hányást tapasztalnak.

További szokatlan, a nőknél gyakoribb tünet a szorongás, elesettség, sápadtság és verejtékezés. A már említett 2003-as nagyszabású amerikai felmérésben a nők szívinfarktus előtti tünetei között szerepelt szokatlan fáradékonyság (70%), alvászavar (48%), légszomj (42%), gyomorrontás (39%) és szorongás (35%). Egy 2009-es kanadai vizsgálat pedig megállapította, hogy a nőknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a klasszikus tünetek mellett torok-, arc- és nyaktáji panaszok is.
 

A magyarok nagy része nem igazán tudja, mit kell tenni infarktusgyanú esetén. – Az emberek nincsenek tisztában a rizikóval – mondja dr. Szőke Sándor. – Ha fellép egy erős mellkasi fájdalom, amihez hasonlót most először tapasztal életében, ráadásul olyan tünetekkel jár, mint a hányinger vagy a verejtékezés, akkor az ember, ha komolyan veszi a jeleket, fogja a telefont és szól a mentőknek. A magyar lakosság nagy része ehelyett telefonos segítséget kér ismerőstől, szomszédtól; felöltözik és elsétál a szakorvosi rendelőbe vagy az ügyeletre.

Mi a teendő, ha az említett tünetek bármelyikét észleli önmagán vagy ismerősén? Valamennyi szakember egyetért abban, hogy mindenekelőtt gondosan meg kell figyelni a tünetet. Ha öt perc után sem múlik, kérjen segítséget, bármilyen enyhének tűnik is a fájdalom vagy más panasz, és bármennyire kínos szóba hoznia – a legjobb, ha a 104-es telefonszámon felhívja az Országos Mentőszolgálatot. Már tudjuk, hogy a tünetek szélsőségesen változékonyak, és emberek haltak meg csak azért, mert attól féltek, hogy vaklármát csapnak. A lehető leggyorsabban forduljon tehát a problémájával szakemberhez, mert sok múlik azon, hogy mennyit késlekedik a beteg!

Az optimális az lenne, ha a tünetek megjelenésétől kezdve 120 percen belül el lehetne kezdeni a beteg kezelését. – Németországban vagy Ausztriában a fájdalom kezdetétől átlagosan 70-80 perc telik el az első orvosi kontaktusig, Magyarországon 180-200 – mondja Merkely professzor. – Ha képesek lennénk 60 perccel csökkenteni a késlekedést, az megharmadolhatná a halálozások számát.

Vote it up
513
Tetszett?Szavazzon rá!