Elfelejt dolgokat?

A memóriavesztés visszafordítható, ha tudja, mi a teendő. Útmutató az éles elme megőrzéséhez

Ha a Missouri állambeli Sedaliában élő Cheryl McBride-ot arról kérdezzük, amikor leállt a légzése – már az ajka is elkékült –, azt feleli, hogy akkor ütötte meg a főnyereményt.

Valóban. Nem mintha vonzódna a halál közeli élményekhez, de ez az eset alapjaiban megváltoztatta az életét. McBride korábban szorongott, kimerültnek érezte magát és fejfájások kínozták. Mindennek tetejébe még a memóriája is egyre romlott.

Nem csak az fordult elő, hogy nem találta a lakáskulcsát vagy otthon felejtette a pénztárcáját. McBride közel három évtizedig tanított iskolában, de az utóbbi években néhányszor előfordult, hogy sokadszorra tartott szakmai előadása kellős közepén elvesztette a fonalat. – Rettenetes volt – mondja.

Mindenki, aki túllépett már ifjúkorán, tudja, milyen az, amikor egy szó nem jut az ember eszébe, vagy nem emlékszik a szomszéd nevére. A pillanatnyi zavar idegesítő. Ami több ennél, az már aggodalomra ad okot, a nagyobb kihagyások sora pedig riadalmat kelthet, hogy azok esetleg az Alzheimer-kór tünetei. Nem ez azonban az egyetlen memóriapusztító betegség. Meglepően sok rendellenesség tompíthatja és béníthatja a korábban pengeéles elmét. A szakértők szerint ezzel azért fontos tisztában lennünk, mert e problémák közül sok orvosolható, és a memóriavesztés visszafordítható. De gyakori, hogy nem ismerik fel a problémát.

Olykor azért történik így, mert a beteg nincs tudatában a legfontosabb tüneteknek. McBride például elmondta az orvosának, hogy aggasztja a feledékenysége, de épp akkoriban kezdte ápolni idős szüleit, ezért az orvos úgy gondolta, hogy a probléma oka a stressz, és szorongás elleni gyógyszereket javasolt. McBride néhány napra elutazni készült egy régi barátnőjével.

Az első éjszaka a szállodában Nina Freed felfedezett valami újat a barátnőjéről. – Cheryl horkolt – mondja. – Nagyon hangosan és szünet nélkül.

Az egyik éjjel azonban a horkolás abbamaradt. – Amikor odapillantottam Cherylre, láttam, hogy nem lélegzik – mondja Freed. – Nagyon sápadt volt, az ajka körül pedig kék. Iszonyúan megijedtem. Már épp készültem valahogy lelket verni belé, amikor egy hatalmasat horkantott.

Erre McBride is fölriadt. Amíg a barátnője el nem mondta neki, fogalma sem volt róla, mi történt. Freed a lelkére kötötte, hogy a következő alkalommal számoljon be az esetről az orvosának. Amint ezt megtette, az orvos rögtön tudta, mi okozza McBride problémáját. A 30 és 60 közötti férfiak 24 százalékához és a nők kilenc százalékához hasonlóan nála is alvás közben a légutak átmeneti elzáródása miatt légzésszünet állt be. Miközben aludt, az egyébként feszes hátsó garatfal elernyedt, a lecsüngő lágyszövet pedig elzárta a levegő útját. A légzéskimaradásban szenvedők egyetlen éjjel akár százszor is átélhetik ezt úgy, hogy fogalmuk sincs róla, ahogy McBride-nak sem volt.

Memóriagond könnyen előállhat alvás közben vagy például a nem megfelelő gyógyszertől, de segíteni is lehet rajta

– Az ember ilyenkor fuldoklik – mondja dr. Carol Ash, a New Jersey állambeli Somersetben működő Orvostudományi Központ „Alvás az életért” programjának orvos igazgatója. – Az agy azonban alvás közben is tudatában van a vészhelyzetnek, ezért közbelép, az illető hirtelen felriad, levegő után kap, és beindulnak a légvételek.

Ezek a leállások és újraindítások alváshiányhoz vezetnek, ami már önmagában is elég a feledékennyé váláshoz. Az oxigénhiány még több károsodást okoz.

Egy 2008-ban megjelent felmérés eredményei szerint az agy egyes, memóriával kapcsolatos részei körülbelül húsz százalékkal kisebbek az alvás közbeni légzésszünetekben szenvedő pácienseknél, feltehetően azért, mert az éjszakai légzéskimaradások idején agysejtek pusztulnak el.

Szerencsére van hatékony kezelés. A betegek többnyire egy folyamatos pozitív légúti nyomást (CPAP) kifejtő eszközt kapnak, amely levegőt fúj az orrba, hogy megelőzze a garatfalak összeesését. Egyes felhasználók azt mondják, hogy úgy érzik magukat tőle, mint a kutya, amelyiknek a feje kilóg az ablakon, de eredményes.

Egy 2006-ban elvégzett felmérés szerint az eszközt éjszakánként hat óránál tovább használó betegek közel 70 százalékának három hónap múlva ismét normálissá vált a memóriája. McBride 2007 óta használ CPAP-t. – Most remekül érzem magam – mondja. – Már szinte el is felejtettem, milyen rossz volt azelőtt.

Ragaszkodás a diagnózishoz
A Kalifornia állambeli Cottonwoodban élő Donna Nammar semmit sem enged az útjába állni. Ugyan soha nem szeretett igazán kerékpározni, de 43 évesen elhatározta, hogy ily módon őrzi meg kondícióját. Nemsokára már naponta 40, 55, 80 kilométert pedálozott, és minden kilométert nyilvántartott. Nammar 2000. december 31-én, 58 éves korában regisztrálta a 160 ezredik kerékpáros kilométerét. Egy aznap készült fényképen egy dombtetőn áll, és örömében a magasba emeli a karját.

Legyőzhetetlennek látszik, de az élete kerekei hamarosan kilazultak. Többször leesett a kerékpárról. Aztán jöttek a „balesetek”. Egyre többször elvesztette a fonalat – a mondat közepén vagy éppenséggel a folyosó végén, amikor fogalma sem volt róla, hová indult. Rossz volt a memóriája? – Egyáltalán nem volt neki – mondja Nammar férje, Ross.

Aztán meg a lába mintha hozzátapadt volna a földhöz. – Valahogy egészen furcsán, csoszogva jártam – mondja Nammar.

Az akkor 60-as éveiben járó asszony szakorvostól szakorvosig ment, minden eredmény nélkül. De ő kitartóan próbálkozott. Még akupunktúrás orvoshoz is fordult, aki megmondta, hogy nem tud segíteni, de adott neki egy titokzatos tanácsot: – Menjen haza, és nézzen utána a normál koponyaűri nyomás mellett kialakuló hidrokefalusznak.

Nammar történetesen a város – sőt talán a világ – egyetlen olyan akupunktúrás rendelőjébe ment, ahol olyan recepciós dolgozott, akinek az apósa egy normál koponyaűri nyomás mellett kialakuló hidrokefalusznak nevezett betegségben szenvedett (angol rövidítése NPH).

A memória kilenc ellensége
Meglepően sok az olyan kóros állapot, mely kicsorbíthatja és berozsdásíthatja a pengeéles agyat. Ezek közül szerencsére több is visszafordítható. Az első lépés a felismerésük: a következő kilenc probléma a leggyakoribb emlékrabló. Ismerje meg ezeket, illetve hogy miként védekezhet ellenük!

Az NPH azt jelenti, hogy az agyvíz ismeretlen okokból pang az agykamrákban és feszíti azok falát. A szakértők úgy tartják, hogy a megnagyobbodott agykamrák károsítják az agyállományt. Nammar a számítógép előtt ülve elolvasta az NPH három klasszikus tünetét: alig mozduló lábfej, inkontinencia és memóriavesztés. – Te jó ég! – kiáltotta. – Ez én vagyok!

A leggyakoribb gyógymód az, hogy söntöt ültetnek be az agyba, amely elvezeti a fölösleges folyadékot, többnyire a hasüregbe. Nammarnak ekkor már csak hivatalos diagnózisra volt szüksége, de amikor elment az orvosához, az nem vette komolyan, mondván, hogy ez nagyon ritka betegség, és neki bizonyára nem az van.

A szakértők szerint az NPH valójában feltehetően gyakoribb, mint ahogy azt sok orvos gondolja. – Még az orvostársadalom sem tudja, milyen gyakori is az NPH elterjedtsége – mondja dr. Laura Paré, az irvine-beli Kalifornia Egyetem idegsebész-professzora.

Nammar viszont ragaszkodott hozzá, hogy beutalót kapjon egy neurológushoz, aki hamarosan igazolta az öndiagnózisát. Akkor sem hagyta magát, amikor a szakorvos azt javasolta, hogy várjanak a beavatkozással, amíg a tünetei súlyosbodnak. Nammar ugyanis azt olvasta a szakirodalomban, hogy jobb mielőbb elvégezni a műtétet.

– Nagyon jól tette – mondja dr. Marvin Bergsneider, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem idegsebész-professzora. – Minél tovább állnak fenn a tünetek, annál kevesebb javulás várható.

Nammar 2008 januárjában kapta meg a söntöt. Azóta újra kerékpározik, és nagy tervei vannak. – Ezen a nyáron napi negyven kilométert akarok megtenni – mondja, és egy csöppet sem aggódik amiatt, hogy útközben esetleg eltévedne.

Bajt okozó gyógymódok
Amikor az orvos megmondta Billy J. Reevesnek, hogy demenciában szenved, úgy érezte, összeomlik az élete. A felesége néhány évvel korábban Alzheimer-kórban halt meg, tehát tudta, milyen jövő vár rá.

A 78 éves Reeves elfelejtette a Georgia állambeli Griffinben működő vegytisztítójába érkező ügyfeleinek a nevét, olyan emberekéit, akiket már ötven éve ismert. A romló memória azonban csak a legújabb volt a betegségek hosszú sorában. Már előzőleg is kezelték a magas vérnyomása, a magas koleszterinszintje, arcüreggyulladása, gyomorpanaszai, ismeretlen eredetű kar- és lábfájdalmai, szorongás, álmatlanság és depresszió miatt. A demencia miatt felírt gyógyszerekkel együtt már 21-félét kellett szednie.

Nem mintha ezek sokat használtak volna. – Nem éreztem jól magam – mondja. – Nem tudtam dolgozni.

Reeves nem tűnik különösebben szerencsés embernek, de egy szempontból nagy szerencséje volt. Egy régi vendége, az ifjabb Armon Neel geriátriai gyógyszerész felajánlotta, hogy megnézi Reeves gyógyszereit. Határozottan az volt az érzése, hogy tud segíteni. Vizsgálati adatok jelzik, hogy többféle gyógyszer egyszerre történő szedése különösen az idősebb embereknél veszélyes, akiket gyakran számos betegséggel kell kezelni, de szervezetük kevésbé hatékonyan dolgozza fel a gyógyszereket. A máj például döntő szerepet játszik a gyógyszerek átalakításában, de a fiatal felnőttkortól az időskorig a májműködés lényegesen, akár 35 százalékkal is romlik, és ennek arányában csökken a képessége bizonyos gyógyszerek semlegesítésére.

Dr. Neel azt mondja, hogy a 65 évesnél idősebb amerikaiak „feltehetően nyolcvan százaléka szed olyan gyógyszereket, amelyek befolyásolják az agyműködést, és közülük soknak vannak memóriaproblémái”.

Dr. Neel azt állapította meg, hogy Reevesnek több olyan gyógyszert írtak fel, amelyek más általa szedett gyógyszerek mellékhatásait voltak hivatottak ellensúlyozni. A gyomorproblémáit például feltehetően a végtagfájdalmai miatt szedett fájdalomcsillapítók okozták; a végtagfájdalmakat pedig feltehetően a magas koleszterinszint miatt szedett gyógyszerek okozták. Ami a legfontosabb: több gyógyszeréről köztudott volt, hogy egyeseknél memóriavesztést okoznak.

Ezért dr. Neel jelentést írt Reeves orvosának, megnevezte benne azokat a gyógyszereket, melyek a problémákat okozhatták, és helyettük biztonságosabb szereket javasolt. Az orvos a 29 oldalas jelentés minden egyes lapját támadásnak vette, kitartott amellett, hogy Reevesnek szüksége van ezekre a gyógyszerekre. Reeves másik orvost keresett.

Most mindössze hat gyógyszert szed, amelyek csökkentik a vérnyomását és a koleszterinszintjét. Egyéb panaszai közül néhány azóta egyszerűen megszűnt.

Nemrégiben az ő irányításával sikerült összegyűjteni 90 ezer dollárt, hogy szobrot emelhessenek szülővárosa alapítójának.

Továbbra is ő irányítja vegytisztító vállalkozását, és a hozzá betérőket a nevükön szólítja.

Vote it up
229
Tetszett?Szavazzon rá!