Fotó/illusztráció: Shutterstock

A felnőtt emberi agy a maga másfél kilogrammos tömegével ugyan nem valami nagy, de vitathatatlan, hogy ez az emberi mivoltot meghatározó szerv, hiszen nélküle az embernek nem lenne sem öntudata, sem más-tudata, sem pedig lét-tudata. Talán ez az oka annak, hogy ahogy az ember öregszik, egyre többet aggódik szellemi képességei elveszítése miatt.

A jó hír az, hogy a legtöbben az öregedés ellenére is viszonylag épen őrzik meg szellemi teljesítményüket. Az idősebbek mintegy 75 százaléka a kor előrehaladtával is megtartja normális értelmi képességeit, bár tény, hogy az emlékezetükben bekövetkeznek bizonyos változások, állítja dr. Howard Chertkow, a montreali Bloomfield Öregedéskutató Központ igazgatója. További 5 százalékuk – a szakértők őket szupernormálisoknak nevezik – pedig semmiféle változást nem vesz észre, ahogy öregszik, mondja a kutató. – Ez tehát azt jelenti, hogy az idősebbek 80 százalékának normálisnak tekinthető a szellemi működése.

A fennmaradó 20 százalék nem a gerontológusok által „normálisnak” tekintett módon öregszik. Ám még e húsz százalék túlnyomó többségénél is csak mérsékelt lesz a szellemi képességek csökkenése (például nehezebben emlékeznek vissza a közelmúlt eseményeire), s csak viszonylag kicsi az aggkori elbutulás, az Alzheimer-kór közöttük.

De mit is jelent tulajdonképpen az agy normális öregedése? Az agy több mint 100 milliárd idegsejt alkotta bonyolult rendszer, amely az ember életének minden mozzanatát felügyeli – az olyan önkéntelen működéseket, mint a légzés éppúgy, mint a személyiség lényegének a fenntartását. E sejtek részben elektromos impulzusok, részben pedig speciális vegyületek (idegi ingerületátvivő anyagok, más néven neurotranszmitterek) segítségével kommunikálnak egymással.

Az idegsejtek egy része a gondolkozásban és az emlékezésben játszik szerepet. Az agykéreg óriási homloklebenyében lévő sejtek szabályozzák a magasabb rendű szellemi működéseket – például a bonyolult feladatok lebontását kisebb, elvégezhető lépésekre. Az agy két féltekéből áll, mindkettőnek van homloklebenye: a jobb oldali a térben való mozgást hangolja össze, a bal oldali a nyelvi információkat dolgozza fel. A hosszú távú emlékezet tárolásáért elsősorban az agy hippocampus nevű része a felelős.

Öregedés közben az agyban többféle, az agy szerkezetét és működését is érintő változás következik be, magyarázza Cheryl Grady, a torontói Baycrest Geriátriai Gondozó Központ tudományos főmunkatársa, a Torontói Egyetem pszichológia és pszichiátria professzora. A húszas évek közepétől kezdve folyamatosan csökken mind az agyi idegsejtek, mind pedig az azokat egymással összekapcsoló axonok száma.

A kutatások szerint egy idősebb ember agya kisebb a fiatalokéhoz képest. Az agy tömege 20 és 90 éves kor között 5-10 százalékkal csökken – s a zsugorodás különösen nagy mértékű a homloklebeny és a hippocampus területén.

E szerkezeti és működésbeli változások a kognitív funkciók egy részének bizonyos mértékű elveszítésével járnak. A rövid távú emlékezet például – amely az olyan információk visszakeresésére szolgál, mint hogy hová tette a kulcsait – az évek múlásával egyre romlik. Ez azonban, nyugtat meg Grady, nem jelenti azt, hogy elbutulás fenyegeti, csupán az öregedés természetes velejárója.

Ahogy egyre idősebb lesz, úgy válik mind nehezebbé az, hogy egyszerre többféle dolgot tegyen – például egy időben rádiót hallgasson és újságot olvasson vagy közben beszélgessen valakivel, pedig tizenéves korában ez egyáltalán nem tűnt megerőltetőnek. A hanyatlást azonban nem feltétlenül csak az emlékezet zavara okozza. A látás és a hallás romlása idős korban például rontja az információszerzés képességét, az információhiány pedig zavarja a tiszta gondolkozást.

Az idősebbeknek általában az ítélőképessége is lassabban működik. – Egy tízéves gyerek mindig meg fogja verni nagyapját a videojátékokban – jelenti ki Chertkow, ami azért van, mert a gyerekek egyszerűen gyorsabban gondolkoznak.

Másfelől viszont egyes szellemi funkciók kifejezetten javulnak az öregedéssel. A világot például az évek múlásával egyre jobban ismeri és érti az ember. Nem ritka, hogy az idősebbek jól emlékeznek bizonyos országokra, híres emberekre vagy történelmi eseményekre, míg a fiatalok számára gondot okozhat ezek felidézése.

Grady és mások megfigyelései arra mutatnak, hogy az idősebb felnőttek képesek ellensúlyozni az agy valamely területén bekövetkezett idegsejt-csökkenést azzal, hogy agyuk még kiaknázatlan kapacitását veszik igénybe. A kutatások szerint az öregebbek meg tudják tanulni, hogyan használják az úgynevezett prefrontális kéreg bal oldalát bizonyos kognitív képességek, például az emlékezet vagy az érvelés javítására.

E megfigyelések hatással vannak az emlékezettel és az idősödő aggyal kapcsolatos elméletekre is. Egyes kutatók ma már úgy vélik, hogy a korral járó emlékezetvesztést nem annyira az idegsejtek pusztulása okozza, hanem inkább egy sor, az agyban lejátszódó bonyolult kémiai kölcsönhatás – amelyek talán a dopamin nevű vegyület életkorral csökkenő szintjére vezethetők vissza.

A szellemi öregedésben szerepet játszó tényezők közül van egy, ami megváltoztathatatlan: a szülők személye. Ha a szülei még 90 éves korukban is frissek voltak szellemileg, jó esélye van rá, hogy ön is az lesz. A génjein tehát nem változtathat – de azért jó néhány olyan tényező is van, amelyekre befolyással lehet.

Éljen jól! A szellemi frissességben igen fontos szerepet játszik az, hol foglal helyet a társadalmi ranglétrán. Tény, hogy a jómódúak nem csak testileg, hanem szellemileg is egészségesebbek – bár nem szükségszerűen bölcsebbek. Ez talán egészségesebb szokásaiknak köszönhető (jobban táplálkoznak, többet mozognak és kevesebbet dohányoznak, mint a szegényebbek), s általában véve kevésbé stresszes az életük.

Házasodjon okosan! – A sikeres öregedés egyik legfontosabb tényezője az, hogy mi történik otthon – mondja Chertkow. Akinek a házastársa okosabb, annak nagyobb esélye van intellektuális frissessége megőrzésére, mintha olyasvalakivel élne, aki mellett nincs szüksége állandó szellemi készenlétre.

Maradjon fitt! Akik egész életükben megőrzik edzettségüket és fizikai aktivitásukat, azok, egyes tanulmányok szerint kognitív képességeik terén hét évvel fiatalabbak mozgásszegény életmódú kortársaiknál, mondja Chertkow. A rendszeres testmozgás a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának megelőzése révén segít megelőzni az agyi keringészavarokat, amelyek az idegsejtek pusztulásával járnak és elbutulást okoznak.

Legyen rugalmas! Aki jól alkalmazkodik a változásokhoz, az általában sikeresebben megőrzi szellemi képességeit, mint aki merevebb személyiség. – Akiknek szélesebb a baráti körük, s tartják is a kapcsolatokat, azok sokkal jobban boldogulnak, mint, akiknek nincs efféle szociális „hátországuk” – mondja Chertkow.

Higgadjon le! Az idült stresszről kimutatták, hogy a hippocampus zsugorodását okozza. – Így nem is meglepő, hogy az idült stressz rontja az emlékezetet – jegyzi meg Chertkow, majd hozzáteszi, hogy tapasztalatai szerint a stressz mérséklődése a memóriazavarokon is segít.


Noha a génjein és a személyiségén nem vagy nem sokat változtathat, ajánlatos mindent megtennie azon tényezők javításáért, amelyek segíthetnek idős korára is megőrizni agya egészségét, tanácsolja Grady.

Minél többet dolgoztatja az agyát, annál nagyobb esélye lesz rá, hogy épen őrzi meg szellemi képességeit, magyarázza Chertkow, majd a következő figyelmeztetéssel fejezi be mondandóját: – Teljesen egyértelmű, hogy azok, akik hetenként néhány alkalommal szellemileg serkentő szabadidős tevékenységet végeznek, sokkal jobb teljesítményre képesek, mint azok, akik egész nap csak a tévé előtt gubbasztanak.

A legnépszerűbb cikkek: Egészség

  1. Fejfájdító fogyókúra
  2. Epe és kő
  3. Fájdalomcsillapító ételek?

További cikkek: Hasznos ismeretek

3 a 6 hozzászólás

Lukács Tamás - 2011 november 29, ,11:01

Kedves Olvasónk! Orvos szakértőnk az alábbiakat üzeni: Az időskori elbutulás során a szellemi funkciók meghatározott sorrendben épülnek le. Jellemző rá, hogy a régi dolgokra való emlékezés marad meg a leginkább. Ahogy a friss élmények rögzítési képessége romlik, úgy az ember is egyre inkább csak a régebbi dolgokkal tud foglalkozni. Valószínűleg tehát ez nem védő mechanizmus volt, inkább ismételt próbálkozás a múlt feldolgozására – amit a leépülés miatt nem tudott már elérni. Üdvözlettel, Lukács Tamás szerkesztő

Mria - 2011 november 26, ,08:26

Édesanyám az egészséges táplálkozásra nagyon ügyelt. Sajnos, mégis időskori elbutulásban szenvedett. Viszont vélt- vagy valóságos sérelmeit még évtizedek múltán is folyamatosan emlegette, és e szituációkat újra és újra "átélte". Gyakorlatilag nem dolgozta fel a az őt ért problémahalmazokat és talán agyának nem volt más választása a védekezésre? Ez talán egyfajta "védőmechanizmus" is lehet?

Eta - 2011 október 08, ,16:26

Igen,nagyon érdekesnek találom Állandó előfizetője vagyok a magazinnak és elolvasom minden cikkét.Szoktam írni is történeteket.beküldöm a rejtvényt, egyszer már nyertem is 8000- ft ot.

További hozzászólások

Hozzászólás

Név*
E-mail cím*
Szöveg*