Mire jó az alga?

Kedvező egészségi hatásokkal bír, ezért étrend-kiegészítőként is kapható. Azonban a hasznosításának vannak kreatívabb módjai is

A vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb tápanyagokban roppant gazdag algákat ma már több konyha is nagy mennyiségben használja. A japánok ismertették meg velünk a miso levest, a kínai fogások között található például a ropogósra sült moszat, de ma már az európai és az amerikai étrendben is egyre fontosabb szerep jut a különféle algáknak.

Laktató
Ha nincs gusztusa a moszatleveshez vagy a sült moszathoz, megkóstolhatja például a moszatsalátát, amellyel jókora adag jódhoz, K-vitaminhoz és magnéziumhoz juthat. Esetleg mit szólna egy kis algakenyérhez? A brit Sheffield Hallam Egyetem egyik tanulmánya szerint az algakenyér nemcsak tápláló, de a fogyásban is segíthet.

A tanulmány kimutatta, hogy ha a kenyértésztához Ascophyllum nodosum algát kevernek, az megnöveli a kenyér rosttartalmát, s az azt fogyasztók hamarabb jóllakottnak érzik magukat, mint ha hagyományos kenyeret ettek volna.

Egy kísérletben például túlsúlyos férfiak reggelire pirított algakenyeret ettek tojásrántottával. Azokhoz képest, akik ugyanilyen reggelit kaptak, csak éppen teljes kiőrlésű kenyérrel, az „algaevők” kevésbé érezték magukat éhesnek, s aznap ebédre és vacsorára is kevesebbet ettek.

Sópótló
Egy másik, szintén a Sheffield Hallam Egyetemen végzett vizsgálatban egy, az északi tengerben honos barnamoszatból készített szemcsékkel helyettesítették a sót különböző pékárukban, és a tesztek szerint a fogyasztók egyáltalán nem vettek észre íz- és illatbeli különbséget. Ennek nyomán felmerült az ötlet, hogy a konyhasót esetleg lehetne őrölt moszattal, moszatgranulátummal helyettesíteni egy sor különféle feldolgozott ételben.

A moszatot jóval egészségesebb alternatívának tekintik, mivel nátriumtartalma mindössze 3,5 százalék, míg a hagyományos konyhasóé nagyjából 40 százalék. Ilyen moszatgranulátumot főleg az interneten lehet rendelni, illetve egyes bioboltokban olykor beszerezhető.

Algapakolás
Vásároljon egy bioboltban néhány lap szárított wakamét vagy norit. Őrölje porrá a lapokat, aztán keverjen el 1 evőkanál port 1 evőkanál vízzel! Az így kapott pasztához adjon 1 teáskanál aloe vera gélt vagy 1 teáskanál mézet (esetleg mindkettőt)! Simítsa fel az arcára a pasztát, hagyja rajta 20 percig, aztán mossa le! A legjobb eredményekre heti kétszeri alkalmazással számíthat.

Pakolás
Ha nem fűlik a foga az algából készült leveshez, salátához vagy kenyérhez, még mindig használhatja a moszatokat pakolásként. Ezeknél a kezeléseknél az egész testet bevonják a krémmel, azután műanyagfóliába tekerik, és egy órán át hagyják, hogy kiizzadja a szennyeződéseket. Általános tapasztalat, hogy ez feszesebbé és simábbá teszi a bőrt – bár a moszat szaga egy ideig még érezhető marad.

A jódban gazdag moszatpakolás a feltevések szerint serkenti az anyagcserét. Az algákban lévő tápanyagok felszívódnak a bőrbe, míg a mérgek kiürülnek onnan. A pakolás lemosásával az elhalt hámsejteket is eltávolítják, s a még megmaradt méreganyagok is a bőrfelszín közelébe kerülnek. A kezelés során keletkező hő állítólag segít átrendezni a zsírlerakódásokat, ami magyarázatot adhat a bőr simább megjelenésére és a kevesebb cellulitiszre.

Kisebb léptékben házilag is kipróbálhatja ezt azzal, hogy algás arcpakolást készít (lásd a keretes cikkben), amelyről azt mondják, hasonló módon kisimítja, feszesíti és hidratálja a bőrt.

Talán felmerült önben a kérdés, hogy vajon honnan származik ez a rengeteg csodaalga, amelyet ételként, kozmetikai kezelésként vagy orvosságként felhasználunk. Szerencsére egy kétharmadrészt vízzel borított bolygón bőséges utánpótlás van barnamoszatból, bár egyes fajai, például az ausztrál óriásmoszat, már védettek.

Vote it up
22
Tetszett?Szavazzon rá!