Ne törje, ne zúzza!

Inkább kalciummal és mozgással erősítse csontjait

Kapcsolódó cikkek

Jaj, már megint mehetünk a sebészetre! – mérgelődtem néhány hete, amikor a gyerek azzal jött haza, hogy kosárlabdázott, elesett, és fáj a csuklója. Eddigi pályafutásunk során négy leszármazottunkra is ilyen apropóból került gipsz, így már rutinosan tárcsáztam az ügyeletet.

A fájdalom és a mozgáskorlátozottság alapján sokszor nem lehet megmondani, hogy zúzódásról vagy törésről van-e szó. A dolgot tovább nehezíti, hogy gyakran a röntgenfelvételen is csak a gyakorlott szem veszi észre a vékonyka repedést, amely mellett a csontot burkoló csonthártya ép marad. Ez az úgynevezett zöldgally-törés: gondoljanak egy kisebb faágra, amelyet nem tudnak kettétörni, mert a vastag háncs megakadályozza. (A zöldgally-törés családi tapasztalatok alapján=három hét gipsszel.)

A törés vagy nem törés nem elméleti jelentőségű kérdés: fel nem ismert esetben a törés tartós kínlódással jár, és akár deformitással gyógyul. Ezért, ha felmerül a törés gyanúja, baleseti sebészt kell keresni.

A sérült erekből vér szivárog, és bedagad az érintett terület. Hűtés hatására az erek összehúzódnak, így a folyamat lassítható és a fájdalom is enyhül. A nagymama receptje szerint erre való a jó öreg vizes (variációk: ecetes, alkoholos) borogatás. Ettől viszont az orvost kirázza a hideg.

A nedvességtől ugyanis a bőr felázik, így, ha valóban törésről van szó, nem lehet gipszelni vagy akár műteni. Az ideális hűtőeszköz ezért a mélyhűtött zacskós borsó, amit száraz ruhába tekerve kell rányomni a duzzanatra.

A zöldgally-törés könnyed epizód a kifejezett elmozdulással, többszörös töréssel járó komplikáltabb esetekhez képest. Ezeknek különösen idős korban nagy a kockázatuk. Idősebbeknél csökken a csontban lévő ásványi anyagok, elsősorban a kalcium mennyisége, így a csont gyengül.

A „ne nyúlj a mamához, mert eltörik!” figyelmeztetés hátterében a csontritkulás áll. Ezt elsősorban a nemi hormonok termelődésének csökkenése és a gyógyszerek mellékhatásai okozzák. (Nem csak nőknél, férfiaknál is!) Az eredmény: akár egy rossz mozdulat is elég, hogy megtörténjen a baj. Az idősebbeket könnyebben érik balesetek is (rosszabbul látnak, vérnyomásuk ingadozik, gyógyszereik miatt könnyebben megszédülnek). Ennél a korosztálynál Magyarországon évenként harmincezer csigolyatörés és ötvenezer csukló- és csípőtáji törés következik be. És ez nemcsak futó kellemetlenség, hanem életveszélyes szövődményekkel jár: combnyaktörés után például az érintettek ötöde egy éven belül meghal.

A csontritkulás mellett sok más nyavalyára is kedvező hatással van a rendszeres testmozgás

A jó hír, hogy a csontritkulás okozta törés megelőzhető. Ha szédülésre hajlamos, a lakásban tegyenek kapaszkodókat a kritikus helyekre, a szőnyeget pedig rögzítsék, vagy hajtsák fel. A csontsűrűség alapján becsülhető a töréskockázat. Ennek megfelelően rendelnek D-vitamint, kalciumpótló készítményeket, csontsűrűséget növelő gyógyszereket és speciális hormonkészítményeket. (A korábban erre a célra is széles körben használt hormonpótló kezelés egyes mellékhatások miatt visszaszorult. Aki emiatt szed ösztrogént, kérdezzen rá orvosánál, indokolt-e még ez a kezelés.) És persze elengedhetetlen az életmódváltás is: azaz a dohányzás és a sok alkohol, koffein kerülése, továbbá a rendszeres testmozgás. Ez a csontritkulás mellett több más nyavalyára is kedvező hatású.

A csontritkulást a legjobb fiatal korban megakadályozni. Ha valaki jó sok kalciumot pakol be a „csontbankba”, akkor lesz tartaléka, amelyből később fedezni fogja a veszteséget. Ehhez persze kalcium kell, amelyből a tejben van sok. Ráadásul ez a nedű a kalcium felszívódását segítő D-vitamint is tartalmaz (fejenként napi két pohárnyit meg is itatunk a csemetékkel). Sokat számít a csontozat terhelésével vagy az izomzat erősítésével járó rendszeres erőkifejtés: az úszás, a futás, a torna – vagy akár a labdajáték is. Csak az ujjára vigyázzon!

A lányunknál a röntgen – szerencsére – nem mutatott törést. De nem ez volt az utolsó tornaórája…

Vote it up
188
Tetszett?Szavazzon rá!