Tíz recept a hosszabb élethez

Évekkel toldhatja meg az életét, ha megfogadja hetvenéves belgyógyász szakértőnk tanácsait

Jeanne-Louise Calment 1888-ban, tizenhárom esztendős korában találkozott Vincent van Goghgal a nagybátyja arles-i üzletében. Később visszataszító, goromba fráterként jellemezte a festőt. A francia látta az épülő Eiffel-tornyot, átélt két világháborút, és 1988-ban a Guinness-rekordok könyve elismerte, hogy az akkor 113 éves Calment „a ma élő legidősebb ember a világon”. További rekordok is fűződnek a nevéhez: 1990-ben minden idők legöregebb színésznőjeként szerepelt egy Vincent van Goghról forgatott filmben; 120. születésnapján hivatalosan a valaha élt legidősebb személynek nyilvánították, miután pedig betöltötte a 121-et, hiphoplemezt jelentetett meg. 1997. augusztus 4-én 122 esztendősen és 164 naposan hunyt el.

Ilyen hosszú élet keveseknek adatik meg. Hollandiában a nők várható élettartama átlagosan 82 év, körülbelül néggyel több, mint a férfiaké. (Nálunk ez az érték 77 , illetve 69 év). A statisztika szerint tehát a nők előnyt élveznek, Joop Stork hetvenéves holland belgyógyász viszont úgy véli, a hosszabb és egészségesebb élet nem a nemtől függ, hanem nagyrészt az egyéni elhatározáson múlik.

Önmagát hozza föl példaként. Stork egészséges barna kenyeret eszik, szeszes italt csak kis mennyiségben fogyaszt, szenvedélyes teniszjátékos és sohasem betegeskedik. Mindazonáltal szemüveges, lúdtalpbetétet hord, és kissé túlsúlyos. A doktor a saját tanácsaira hallgat, és ha vacsorára hívják, mindig vigyáz, nehogy túlzásba vigye az eszem-iszomot.

Több mint negyven éve belgyógyászkodik, alaposan megvizsgálja a betegeit, kideríti, mi bajuk, és megoldást keres rájuk. Az pedig gyakran meglepően egyszerű. A doktor tíz receptet javasol a hosszabb élethez, az előre sejthető „mozogjon többet, igyon kevesebbet”-től kezdve a következőig: ne fogyókúrázzon, csak egyen kevesebbet. Stork szerint ez nem is olyan bonyolult. – Csak tudnia kell, mi a teendő, és cselekedjen aszerint – mondja. – Évekkel toldhatja meg az életét.

1. Érezze jól magát!
Éljen teljes életet, amelyből nem hiányzik a vidámság, az elégedettség, a törekvés – így szól a doktor első és legfontosabb tanácsa. Stork azt mondja, aki csak egy nap nem nevet, máris elfecsérel valamicskét az „életidejéből”. Nincs erre orvosi bizonyítéka, de egy pszichiátriai klinika konzulenseként eltöltött évek tapasztalatai alapján tudja, hogy a nem egészséges lélek mélyreható befolyást gyakorolhat a testre. Megfigyelte, hogy a mentális problémákkal küszködők könnyebben megbetegszenek, és nem törődnek magukkal úgy, ahogyan kellene. – Ez évekkel megrövidíti az életet – jelenti ki.

A nemzetközi statisztikák szerint a házasság jót tesz az egészségnek. A házaspárok tovább élnek, mint az egyedülálló emberek, az elváltak és az özvegyek, talán azért, mert egészségesebb az életvitelük.

2. Mozogjon!
Ha kiterítenénk egy ember összes erét, futballpálya nagyságú területet borítanának be. Nem meglepő tehát, ha a belgyógyász szeretné egészségesen tartani ezt a jókora szervet. – Szóval tessék mozogni! – szorgalmazza Stork doktor. A futballpályán ugyanis, amelyen az erek csapata a rizikófaktorok csapata ellen küzd, a főszerepet a rizikófaktorok csapatkapitánya, az elhízottság játssza. A fenti párhuzammal Stork azt próbálja érzékeltetni, hogy ha az elhízottságot sikerül a meccsről kiállítani, a csapattársak többé nem képesek magas vérnyomást, ártalmasan magas koleszterin- és vércukorszintet előidézni.

– Aki túlsúlyos, annak a testmozgás éppen olyan fontos, mint a mértékletesebb evés – hangoztatja a doktor. – A mozgás serkenti a vérkeringést, ezzel tisztán és egészségesen tartja az ereket. Az ülő életmódot folytatók ereiben előbb-utóbb pangani kezd a vér, ez pedig nem egészséges.

A testmozgásból nem lehet kiöregedni. Vegyük például a cikk elején említett francia Jeanne-Louise Calment-t, aki rendszeresen teniszezett, nyolcvanöt évesen még vívott, és százéves koráig kerékpározott.

3. Megfelelően táplálja gyermekét!
– A szülők kulcsszerepet játszanak gyermekeik hosszú életének megalapozásában – magyarázza Stork. Gondoskodniuk kell csemetéik egészséges táplálkozásáról. A kérlelhetetlen doktor, aki unokáinak friss földiepres szendvicset kínál uzsonnára, hallani sem akar édességről, ropiról, chipsről meg hamburgerről. – Aki gyerekként súlyfölösleget szed föl, soha többé nem szabadul a következményeitől. A túlsúly jóvátehetetlenül károsítja a szervezetét, és életfogytiglan kihat a szívére.

A helyes táplálkozás a szoptatással kezdődik. A hollandiai Táplálkozástudományi Központ évek óta hangoztatja, hogy az anyatej féléves korig az ideális csecsemőtáplálék, mert mindazt tartalmazza, amit egy baba igényel, és megvédi a betegségektől, fertőzésektől. Általánosságban pedig Stork doktor három feltételt nevez meg fiatalok és idősebbek egészséges táplálkozásához:

> A szükséges energiabevitel fele szénhidrát legyen.
> Fogyasszon napi 60-80 gramm fehérjét. A fehérjék a szervezet építőelemei. A halból, húsból, tojásból, tejtermékből, sajtból és kenyérből álló étrend elegendő fehérjét kínál.
> Ügyeljen arra, hogy az elfogyasztott zsiradék zömmel többszörösen telítetlen egészséges zsírsavat tartalmazzon, ami véd az érelmeszesedés ellen. Egészséges zsiradék a halolaj, az olívaolaj és a margarin. A zsír mellett természetesen elegendő élelmi rostra van szükség, amit a zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak.

– Mindennap figyelek az étrendemre – mondja dr. Stork. – Cukor nélkül iszom a teát, nem vajazom meg a kenyeret, és csekély mennyiségű alkoholt fogyasztok.

4. Költözzön ki a városból!
Ez határozottan jót tesz a hörgőknek, a szívnek és az ereknek. A légszennyezés elárasztja szervezetünket, elsősorban a gépjárműforgalomból és az ipari termelésből eredő nitrogén-dioxid formájában. A hollandiai Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) kimutatta, hogy ez a veszély a kis- és nagyvárosokban fokozottabb, mint vidéken.

A szennyezett levegőnek kitett szervezetben hosszú távon szív- és érrendszeri megbetegedések, továbbá tüdőbántalmak alakulhatnak ki, amelyek egy évvel rövidíthetik meg a városlakók életét. (A 730 millió európai körülbelül nyolcvan százaléka városi környezetben él.)

Dr. Stork, aki ragaszkodik Amszterdamhoz és a nagyvárosi élethez, egyszerűen képtelen megtenni ezt a lépést. – Légzőszervi panaszok esetén azonban nagyszerű ötlet a tiszta levegőjű környékre költözni. Az orvosok már régóta ezt javallják.

Mit tud az emberi szervezetről és egészségről? Tíz fogós kérdés
1. Cukorbetegeknek mikor a legjobb cipőt vásárolniuk?
2. Melyik az emberi test legnagyobb szerve?
3. Öröklődik-e a meddőség?
4. Hány nyakcsigolyája van az embernek? És a zsiráfnak?
5. Melyik szervünkben van a legtöbb csont?
6. Mekkora egy átlagember szíve?
7. A népesség hány százalékának van három mellbimbója?
8. Mi az a claudicatio intermittens, magyarul átmeneti sántítás (lábikragörcs)?
9. Évente hányan halnak meg szezonális influenzában?
10. Mennyi vörösvérsejt van egy felnőtt emberben?
A válaszok a következő keretben olvashatók.

5. Okosodjon!
Ha tovább tanul, megőrzi jó erőnlétét? Úgy tűnik, valóban ez a helyzet. Számos felmérés igazolja, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hosszabb életre számíthatnak. Egy magyar vizsgálat kimutatta például, hogy 74 éves kor alatt a nem érettségizett férfiak halálozási aránya 1,8-szor magasabb, mint az érettségizett kortársaké. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági osztályok tagjai gyakran többet dohányoznak, kevésbé egészséges az étrendjük, és jobbára nehéz fizikai munkával járó foglalkozásuk van.

Ráadásul az egészséges étkezést és saját szervezetüket illetően is kevés ismeretük van az embereknek. Egy 3 évvel ezelőtti vizsgálatban részt vevő 1004 embernek csak a 16 százaléka állította például, hogy a daganatos betegségek egyik lehetséges oka a helytelen vagy egészségtelen táplálkozás, a válaszolók 56 százaléka még nem hallotta a testtömegindex kifejezést.

Stork szerint még a hollandoknak is sok a behoznivalójuk e tekintetben. – Ha meghűlnek, orvoshoz fordulnak, de fogalmuk sincs, melyik testtájon található a májuk vagy a lépük. Az oktatásban jóval nagyobb figyelmet kellene szentelni ennek a tárgynak.

6. Ne fogyókúrázzon, egyen kevesebbet!
Aki kevesebbet eszik, tovább él. A vizsgálatok szerint a kalóriaszegény étrendre fogott halak, rágcsálók és kutyák öregedési folyamatai lelassulni látszanak. A Kaliforniai Egyetem 2004-es kutatásai kimutatták, hogy azok az egerek, amelyek kevesebb táplálékot kaptak, egészségesebbek, kisebb valószínűséggel alakul ki náluk rák, és 42 százalékkal tovább élnek.

Minden az egyensúlyon múlik: annyit egyen, amennyi elég a szükséges energiához. Ez nem nagyon szokott sikerülni. Stork doktor sóhajtva állapítja meg, hogy általában véve túl sokat eszünk, és többnyire olyasmit, amiből kevesebbet kellene. – A rágcsálnivalók, édességek, üdítőitalok haszontalan kalóriákat tartalmaznak, amelyektől azután meg kell szabadulnunk.

Ne is álmodjon arról, hogy diéták és étrendi tanácsok segíthetnek a bajain. A doktor szerint mind haszontalanok. Ha fogyni akar, egyen kevesebbet és mozogjon többet; ha egészségesebb életre vágyik, étkezzen egész- ségesebben. A léböjtök, diétaguruk, csodapirulák és injekciók fabatkát sem érnek. Ráadásul ami ma egészséges, azt holnap ártalmasnak ítélik. – Vegyük például az antioxidánsokat, amelyek a rák ellen hatnak, ugyanakkor aktiválhatják is. Hát a koffein, az vajon jó vagy rossz? A tengeri hal jó, de azzal együtt rákkeltő higany is kerülhet a szervezetbe! Az ember megbolondul, ha követni próbálja a dolgokat, ahelyett, hogy egészségesebbé válna.

7. Ne dohányozzon!
Stork váltig állítja, hogy a dohányzás árt a tüdőnek, a szívnek, és határozottan kerülendő. Ugyanakkor saját megfigyelései szerint a dohányosok kevésbé lesznek érzékenyek a depresszióra és a stresszre, ennélfogva ritkábban okoznak közlekedési balesetet. Ezzel igazolja azt a tényt, hogy naponta hat szivart szív el. – Ez segít a lazításban, és színesíti az életemet.

Válaszok
1. Késő este. A lábfej a vérkeringési zavar miatt a cukorbetegek gyönge pontja. Estére földagad, így biztosan nem vesznek szűk cipőt.
2. A bőrgyógyászok szerint a bőr. Az érspecialista belgyógyászok szerint az érbelhártya, az endotélium.
3. Egyes esetekben igen. Pontosabban az, hogy a termékeny kor hamarabb lezárul: például egyes családokban a nők az átlagosnál lényegesen hamarabb esnek át a menopauzán.
4. Mindkettőnek hét nyakcsigolyája van.
5. A lábfejekben. A szervezet 206 csontjának pont a negyede, 52 található itt.
6. Szorítsa ökölbe a kezét – nos, megközelítőleg akkora.
7. Kb. 10 százaléknak. Ez rendszerint valamiféle szemölcsnek vagy elszíneződésnek tűnik a mellbimbó alatt.
8. Ha egy lábszárverőér átmenetileg elzáródik vagy összeszűkül, a vérellátás hiánya járás közben fájdalmat okoz. Ez annyira fokozódhat, hogy a páciens kénytelen megállni. Pár pillanat után, ahogy a szövetek újra oxigénhez jutnak, a fájdalom is elmúlik.
9. A fertőzöttek kevesebb mint egy ezreléke.
10. Jó sok: egymilliomod liternyi vérben 4-4,5 millió. Egy emberben mintegy 5 liternyi vér kering. Írjon le egy 2-est, és utána még 13 nullát, akkor kapja meg az eredményt.

A statisztikai adatok szerint csak Magyarországon 19 percenként 1, naponta 77, évente pedig 28 ezer honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással. A dohányzás többszörösére emeli az érelmeszesedés veszélyét, valamint a tüdőrák, a tüdőtágulás és a hörghurut tekintetében a legfontosabb kockázati tényező.

A dohányosok körében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki más betegségek, például szemrendellenességek, Crohn-kór, Alzheimer-kór, reumás ízületi gyulladás és rosszindulatú daganatok. A dohányzó terhes anyáknál megnő a vetélés, koraszülés, bölcsőhalál, valamint a veleszületett működési zavarok és csecsemőkori egészségi problémák valószínűsége.

Noha az érintettek kevesebbet lélegeznek be belőle, a szivarfüst még a cigarettafüstnél is egészségtelenebb, mert több kátrányt, szén-monoxidot és ammóniát tartalmaz. Vagyis Stork doktornál ez pár év mínuszt jelent.

8. Fogyasszon kevesebb alkoholt!
– Az orvos valószínűleg ugyanannyi alkoholt javall, amennyit önmaga is fogyaszt. – Stork doktor úgy véli, a szeszes ital kényes kérdés, mert egyaránt vannak ártalmas és kedvező mellékhatásai. Nézzük a Wageningeni Egyetem és az RIVM legutóbbi kutatásait: akik mérsékelt mennyiségű bort isznak, átlagosan öt évvel tovább élnek, mint az antialkoholisták. Kevésbé fenyegeti őket a szív- és érrendszeri betegség vagy szélütés okozta halál.

Az alkohol megnöveli a „jó” koleszterin (HDL) szintjét, amelyik eltakarítja a véredények falában lerakódó koleszterint – magyarázza Stork doktor. – A vörösbor pedig daganatgátló antioxidánsokat is tartalmaz. Azt az elméletet azonban mindmáig nem bizonyították, hogy napi két pohár vörösbor jót tesz. – Stork határozottan szorgalmazza a mértékletességet, sőt akár absztinenciát, különösen azoknak, akik májbetegségben szenvednek, az alkohol ugyanis károsítja a májat.

A hosszú és egészséges életre vágyók mérsékeljék alkoholfogyasztásukat. A túlzott italozás károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját, a májat és az agyat. Emellett fokozza a közúti balesetek veszélyét. A nagyivóknál megnő a fertőző májbetegségek és különféle daganatok, többek között száj-, torok-, nyelőcső-, gyomor-, máj- és bélrák kockázata.

9. Járjon orvoshoz!
Ez a legegyszerűbb út a hosszú élethez: figyeljen a szervezetére, és hagyja, hogy az orvosa rendszeresen szemmel tarthassa a veszélyeztetett területeket. Ha ismeri a vérnyomását vagy a koleszterinszintjét, akkor módosíthat az életvitelén, hogy megbirkózzon az esetleges problémákkal. – A gyógyszer segíthet cukorbetegség, magas vérnyomás vagy koleszteringondok esetén, de az emberek sokszor nem is tudják, mi bajuk – állítja Stork.

Stork doktor szerint évenként egyszer mindenki vizsgáltassa ki magát az orvosával, és szívlelje meg az étrendi tanácsokat. Ez a fiatalokra is vonatkozik, mert amit a bölcsőben tanulunk, a koporsóba is magunkkal visszük. Szerencsére ebben a tekintetben javulás mutatkozik. – Amióta az elhízott amerikaiak sokkoló képei láttán nekifogtunk, hogy változtassunk életmódunkon, jelentősen visszaesett a szív- és érrendszeri eredetű halálozások száma.

2008 óta Hollandiában már nem első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés. Most a rák vette át az első helyet.

Magyarországon 1994 és 2007 között az életkilátások javulása 4,3 év volt ugyan, de az EU legfejlettebb 15 országa lakóinak várható élettartama még így is 6,6 évvel hosszabb a magyarországinál. A halálozások száma és aránya 2008-ban is csökkent. A leglátványosabb eredmény valószínűleg a heveny szívinfarktus okozta halálozásokban következett be: 1993 és 2007 között a halálozások száma 15 ezerről 8400-ra csökkent.

10. Óvatosan a gyógyszerszedéssel!
Stork doktor arra int, hogy ne vigye túlzásba a tablettafogyasztást, és különösen óvakodjon a látszólag ártalmatlan fájdalomcsillapítóktól. Noha az effélét recept nélkül megkaphatja a sarki patikában, ez még nem jelenti azt, hogy lépten-nyomon szedje be. A hollandiai Vese Alapítvány egyik létrehozójaként Stork jól tudja, hogy az ilyen szerek tartós fogyasztása jelentős szerepet játszik veseproblémák, májkárosodások és a gyomorvérzés kialakulásában. – Csupán a betegtájékoztatót kell elolvasnia, és máris láthatja, milyen kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak egyes készítmények, még ha egyetlen fájdalomcsillapító tabletta valóban ártalmatlan is – nyomatékosítja a doktor. – A paracetamol káros mellékhatásairól egyelőre nem tudunk, de nem is nagyon hatékony.

Végezetül hozzáteszi az előzőkhöz, hogy aki tovább akar élni, ezt az igyekezetet se vigye túlzásba. Ha az egészséges élet valamennyi szabályát megpróbálná betartani, az az őrületbe kergetné. Stork szerint az egészséges és egészségtelen tényezőket illető minden tudományos adatot némi fenntartással kell fogadni, hiszen statisztikai úton bármit bebizonyíthatunk.

Stork egy New York-i orvoskongresszuson megtudta, hogy páciensei átlagosan két és fél évvel tovább élnek, mint egyik kollégájáéi, aki kizárólag nem dohányzókkal hajlandó foglalkozni. – Vagy száz orvos értekezett egy órán át arról, hogy a dohányzás hozzájárul-e a hosszabb élethez. – Hogy milyen következtetésre jutottak? – Létezik csalás, félrevezetés és statisztika. Az utóbbi a legrosszabb.

Vote it up
250
Tetszett?Szavazzon rá!