Tudástár: Eurovíziós Dalfesztivál

Közeledik Európa legnépszerűbb zenei versenye. A gála előtt nézzük, mit kell tudni róla

Megjelent: 2011. május

Kapcsolódó cikkek

Kik lehetnek a résztvevők?
Hogyan nyerhette meg Izrael háromszor is az Eurovíziós Dalfesztivált, amikor az ország földrajzilag Ázsiához tartozik? A válasz egyszerű: Izrael tagja az Európai Műsorsugárzók Uniója (European Broadcasting Union – EBU) elnevezésű, tévé- és rádióadók egy csoportját tömörítő nemzetközi szervezetnek. És ezek az adók indították el a dalfesztivált még 1956-ban. Vagyis a szervezet mind az 56 tagja jogosult részt venni a versenyben. Idén 43 nemzet jelezte részvételi szándékát.

Manapság az érdeklődés inkább az előadókra irányul, és nem a komponistákra, akik számára eredetileg a versenyt kitalálták. Öt országnak – Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak, Spanyolországnak, Olaszországnak és Németországnak – már most biztos helye van a döntőben. Az EBU legnagyobb támogatói ugyanis automatikusan bekerülnek, mint ahogy az előző évi győztes (ez esetben Németország) is. Az összes többi pályázónak még meg kell méretnie magát a selejtezőkön.

A két elődöntőben a tévénézők választanak ki kilencet az összesen 18 versenyzőből, akik majd a nagy fináléban lépnek fel. Minden országnak van egy szakértőkből álló zsűrije is, amelynek az a feladata, hogy egy másik résztvevőt juttasson a döntőbe. Végül minden részt vevő nemzet képviselői (a döntőbe nem jutottak) is szavazhatnak valamelyik versenyzőre.

Számokban kifejezve
Az Eurovíziós Dalfesztivált kivétel nélkül mindig megrendezték az elmúlt 56 évben, ami minden idők legsikeresebb tévéműsorává teszi.

Ralph Siegel német zeneszerző összesen 19 alkalommal vett részt a versenyben, többször, mint bárki más.

Az ír Johnny Logan eddig háromszor nyerte el a fődíjat, kétszer énekesként, egyszer pedig dalszerzőként.

Magyarország 1994 óta vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Elsőként Bayer Friderika debütált a máig is emlékezetes Kinek mondjam el vétkeimet? című dalával. Őt követte 1995-ben Szigeti Csaba az Új név a régi ház falán című dallal, majd 1997-ben a V.I.P. csapata debütált a versenyen Miért kell, hogy elmenj című nótájukkal. 1998-ban egy igazi nagyágyú, Horváth Charlie képviselte Magyarországot. Charlie A holnap már nem lesz szomorú című dalt énekelte el. Pár év kihagyás után 2005-ben folytatta a versenyt Magyarország, a NOX csapatát delegálták, akik a Forogj, világ! című szerzeményükkel lepték meg a közönséget. Rúzsa Magdi, a Megasztár 2006-os szériájának győztese már egy angol nyelvű nótával mutatkozott be 2007-ben, az Unsubstantial blues-zal. Őt 2008-ban Csézy követte, a Candlelighttal, majd 2009-ben Ádok Zoli, a Csillag születik versenyzője énekelt el egy szintén angol nyelvű dalt Dance with me címen. 2011-ben Wolf Kati, az X-Faktor döntőse képviselte hazánkat a rádiókból már jól ismert Szerelem, miért múlsz? angol verziójával, a What about my dreams című slágerrel, melynek szövegét Geszti Péter jegyezte.
Forrás: eschungary.hu

A bonyolult szabályok következtében 1969-ben négy nemzet osztozott az első helyen: Franciaország, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság.

7 győzelemmel és összesen 3122 ponttal Írország volt eddig a verseny legsikeresebb résztvevője.

Finnország első és eleddig egyetlen győzelmét a Lordi heavymetal-együttes sokkoló rockerei szerezték 2006-ban.

Oroszország szuperlátványos show-t rendezett 2009-ben, a vendéglátó tévécsatorna állítólag 30 millió eurót költött a produkcióra.

A világon kapható összes LED-izzó egyharmadát beleépítették a moszkvai Olimpiai csarnok 400 négyzetméteres színpadába 2009-ben.

2010-ben világszerte körülbelül 125 millió ember nézte meg az oslói döntő televíziós közvetítését.

2009-ben a norvég Alexander Rybak Fairytale (Tündérmese) című dala 387 ponttal lett az első, ami 169-cel több, mint a második helyezett izlandi versenyszám. Ilyen fölényes győzelmet még senki sem aratott a dalfesztivál történetében.

Ugyanakkor Norvégia tartja a vesztes rekordot: a skandináv ország képviselője eddig mindösszesen 10 alkalommal lett utolsó a versenyben.

A (többé-kevésbé) angolul énekelt dalok győznek leggyakrabban. Eddig 22 alkalommal fordult elő, hogy a győztes dal angol nyelven hangzott el a versenyben.

2009-ben több mint 10 millió néző szavazott a kedvencére telefonhívással vagy sms-ben.

A győzelmet arató szólóénekesek között 34 nő volt, és csak 9 férfi.

Ez idáig a Cseh Köztársaság, San Marino, Andorra és Montenegró még egyetlen pontot sem szerzett a versenyek során.

Tavaly Lena Meyer-Landrut nyert, így idén a németek a házigazdákA szavazás mikéntje
Mindenki reménykedik benne, de alig valaki kapja meg a híres „douze points”-ot (12 pontot). Bár az Eurovíziós Dalfesztivál történetében nem kevesebb, mint tízszer változtak meg a pontozás szabályai, közülük csak egyetlen számít igazán fontosnak: a 12 pontos szabály, amely kimondja, hogy minden szavazó országnak összesen 58 pontja van, amelyet a döntőben szereplő tíz ország között kell elosztania egytől nyolcig, majd a két legjobbnak tízes és tizenkettes adható. E szerint 1975-ben Luxemburg lett az első olyan ország, amely a „douze points”-ot megkapta.

A pontrendszerrel ellentétben a szavazás szabályai az évek során folyamatosan módosultak. Az 1990-es évek végéig majdnem mindig hivatásos zsűrik választották ki az országuk győztesét. 1997-ben egyes nemzetek elkezdtek kísérletezni egy új módszerrel, az úgynevezett teleszavazással: a tévénézők telefonon voksolhattak kedvenceikre. Mivel ez a rendszer nyilvánvalóan jobban tükrözte a közönség véleményét, hamarosan elterjedt, és végül kötelezővé vált.

De a rákövetkező években a nyugati országok egyre rosszabb helyezéseket értek el, és az új rendszer éles bírálatok kereszttüzébe került. A legtöbb kritikus élt a gyanúperrel, hogy ezekben a közönségszavazatokban főként a jószomszédi kapcsolatok fejeződtek ki, és nem a zenei tartalom értékelése. Új rendszerre volt szükség. 2009-ben az EBU a fele-fele szisztéma mellett döntött, amely szerint az egyes országok pontszámának 50 százalékát a nemzeti zsűri, a másik 50 százalékát pedig a nézők szavazatai alapján ítélik oda.

Világsztárok a Dalfesztiválon
A spanyol Julio Iglesias énekesi világkarrierjét az 1970-es gálán történt fellépése indította el. Bár dala, a Gwendolyne, nem nyert, világsláger lett. Cliff Richard kétszer is elindult, de egyik alkalommal sem győzött. 1968-ban a Congratulations című száma második lett, 1973-ban a Power to All Our Friends pedig harmadik helyezést ért el. Ma már mindkét dal örökzöld slágernek számít.

Valószínűleg az ABBA volt minden idők legnépszerűbb eurovíziós fellépője, bár egy évvel az előtt, hogy 1974-ben végül elsöprő győzelmet arattak, egy svéd szavazat miatt az utolsó pillanatban alulmaradtak a versenyben. 1974-ben Olivia Newton-John a negyedik helyet szerezte meg az Egyesült Királyságnak. Négy évvel később a Grease című filmmusical hozta meg számára a nagy áttörést. 1988-ban Céline Dion Svájc színeiben aratott diadalt egy ponttal utasítva maga mögé a brit Scott Fitzgeraldot.

Érdekességek
1956-ban Dánia, az Egyesült Királyság és Ausztria lekéste a nevezési határidőt, így az első Eurovíziós Dalfesztiválon hét ország (Belgium, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Svájc) versengett.

1973-ban Ilanit, az izraeli énekesnő, terrortámadástól tartva golyóálló mellényben lépett fel a gálán.

A legtöbbször feldolgozott szám az Eurovíziós Dalfesztivál történetében Domenico Modugno szerzeménye, a Nel blu di pinto di blu, ami Volare címen ismertebb. Olyan sztárok énekelték lemezre, mint Frank Sinatra, Cliff Richard és David Bowie.

 2010-ben a spanyol versenyző, Daniel Diges kétszer adhatta elő a dalát. Fellépése közben ugyanis a hírhedt „pályaugró” Jimmy Jump beviharzott a színpadra, és táncra perdült. Jumpot kivezették.

Eurovízó évszámokban
1956. május 24. A svájci Luganóban megrendezik a legelső Eurovíziós Dalfesztivált.
1963 Botrány a szavazáson: a norvég zsűritag rossz sorrendben olvassa fel a pontokat. Amikor megkérik, hogy ismételje meg, más pontszámokat ad meg, ami végül is Svájc győzelmébe kerül.
1966 Milly Scott (Hollandia) az első színes bőrű énekes, aki részt vesz a versenyben.
1971 Eltörlik azt a szabályt, hogy csak szólóénekesek és duettek léphetnek fel a versenyben. Azóta – maximum hattagú – együttesek is versenyezhetnek.
1975 Bevezetik a máig érvényes 12 pontos szabályt.
1977 A londoni döntőre két héttel később kerül sor, mint azt eredetileg tervezték. A BBC operatőrei ugyanis sztrájkba léptek.
1989 Új szabályt vezetnek be. Holtverseny esetén az a versenydal kapja a díjat, amelyre több maximális pontszámot adtak le.
1997 Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság és Svájc első ízben alkalmazza a telefonos szavazás rendszerét.
Az izraeli Dana International1998 A transzszexuális Dana International popénekesnő Izrael színeiben győzelmet arat, épp hogy csak megelőzve az Egyesült Királyság versenyzőjét.
1999 Eltörlik azt a szabályt, amely szerint a résztvevők csak az általuk képviselt ország nyelvén énekelhetnek. Korábban, 1973 és 1976 között ugyancsak lehetett idegen nyelven énekelni.
2004 Először rendezik meg az Eurovíziós Dalfesztivál elődöntőjét. A későbbi győztes Ruslana kvalifikálhat elsőként.
2009 A vegyes pontozás bevezetése. A telefonos szavazatok eredménye kiegészül a szakmai zsűrik pontszámaival.

Vote it up
217
Tetszett?Szavazzon rá!