Veszélyes gyógyszerek

Jó, ha tudja, hogy egyes esetekben még az orvos által felírt készítmények is okozhatnak súlyos problémákat

Amikor függőségről esik szó, sokan csak a kapualjban magukat „belövő” kábítószeresekre gondolnak. Egy 2001-ben végzett vizsgálat szerint Magyarországon azonban európai viszonylatban kiemelkedően sok altató és nyugtató fogy: évente 7 millió doboznyi. A férfiak ötöde, a nők több mint 40 százaléka szed gyógyszert élete során rövidebb-hosszabb ideig, így nem csoda, hogy a kábítószeresekénél jóval nagyobb, mintegy 20 ezer azoknak a száma, akik e gyógyszerek iránti függőségben szenvednek.

Altató-túladagolás miatt évente csaknem hatezren kerülnek kórházba. Mindezt annak ellenére, hogy a ma forgalomban lévő benzodiazepin típusú gyógyszerek jóval hatásosabbak és biztonságosabbak, mint a néhány évtizede széles körben elterjedt és napjainkra gyakorlatilag kivont barbiturát típusú altatók és nyugtatók.

Ezeket a szereket legtöbbször álmatlanságra szedik. A felnőtt lakosság egyharmada panaszkodik erre, tizedüknél pedig tartósan fennáll ez a probléma. – Néha előfordul, hogy a háziorvosok a fel nem ismert depressziós betegnek is helytelenül csak az álmatlanságát kezelik, és csak erre rendelnek gyógyszert – állítja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense.

A depresszió mellett egyéb lelki problémák (szorongás, neurózis), illetve fájdalommal járó testi betegségek is feszültséggel, álmatlansággal járnak, amelyek miatt szintén sor kerülhet az egyre nagyobb adagban történő gyógyszerszedésre.

Különösen veszélyes, ha valaki egyidejűleg többféle nyugtató vagy altató hatású gyógyszert szed. A közöttük fellépő kölcsönhatások súlyos mellékhatásokhoz, sőt akár halálhoz is vezethetnek. Magyarországon tavalyelőtt 158-an haltak meg altatószer-mérgezésben, ami majdnem háromszorosa a tiltott kábítószerek halálos áldozatai számának.

A közelmúltban több híresség halálában is szerepet játszottak efféle szerek. A 28 évesen elhunyt Heath Ledger színész szervezetében a boncolás során vényre kapható gyógyszerek, így oxikodon, hidrokodon, diazepam, temazepam, alprazolam és doxilamin szedésére utaló származékokat mutattak ki – ezeket álmatlanság, szorongás és megfázás miatt szedte, orvosi rendelvényre. Michael Jackson és Anna Nicole Smith szintén a receptre kapható gyógyszerek okozta túladagolás áldozatává vált.

Segítségre lehet szüksége, ha:
• már nem elég a felírt gyógyszer;
• más célból szedi, mint amire felírta az orvos;
• túlságosan hamar elfogy a gyógyszere;
• több orvost is felkeres, hogy gyógyszert tudjon felíratni magának;
• hazudik a családjának, környezetének, receptet hamisít, vagy egyéb módon próbál az orvost megkerülve gyógyszerhez jutni;
• összevissza szedi a gyógyszereit.

A kombinációk következményeként lassulhat a légzés, vagy akár teljes légzésleállás is bekövetkezhet. – A veszélyes kölcsönhatások kockázata miatt a felírt altató mellett kerülni kell a szorongásoldók, egyes köhögéscsillapítók, az erős hatású fájdalomcsillapító opiátokat tartalmazó szerek, az allergia elleni antihisztaminok és az egyéb benzodiazepinek szedését. Ha műtétre kerül sor, mindenképpen jelezze az orvosnak, ha ilyen szert kap – tanácsolja Muzik Péter, a gyógyszerkölcsönhatásokra kidolgozott Nil Nocere program írója.

Szintén nagyon veszélyes és függőséget okozhat a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása. Sajnos sok fiatal is efféle módszerhez folyamodik: egy 2007-es nemzetközi felmérés szerint a magyar középiskolások több mint 10 százaléka kipróbálta már, milyen az, ha egyszerre fogyaszt gyógyszert és alkoholt. – Pedig ez a kaland korántsem veszélytelen: fokozódik a balesetek kockázata, és a gyerekek rá is szokhatnak a szerre – mondja dr. Pászthy Bea, az I. Sz. Gyermekklinika gyermekpszichiátriai osztályának vezetője. – Az alkalmi ráivásos visszaélések esetében a legjobb a megelőzés: zárja el otthon a gyógyszeres dobozt, illetve legfeljebb egyhavi adagot tartson benne.

Akiknél kialakult már a függőség, azok éppúgy sóvárognak a gyógyszerük után, mint a tiltott kábítószert használók. Bár e szerek többségéhez legálisan csak orvosi receptre lehet hozzájutni, az érintettek többnyire megtalálják a módját, hogy megszerezzék adagjukat. Más nevére kérnek altatót, esetleg több orvossal egymástól függetlenül felíratják maguknak a készítményt, vagy az interneten próbálnak (gyakran kétes eredetű) gyógyszert beszerezni.

Mellékhatások: túl sokat szed túl hosszú ideig?
Szedatívumok (altatók vagy szorongás elleni szerek, például alprazolam, klonazepam, diazepam, medazepam): levertség, alvászavarok, zavartság, szorongás, emlékezetzavarok, elesés, balesetek. Függőség alakulhat ki.
Opiát típusú fájdalomcsillapítók (például morfin, oxikodon, kodein): emésztőrendszeri problémák, aluszékonyság, összerendezetlen mozgás, egyensúlyzavarok. Függőség alakulhat ki.
Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok, például aszpirin, paracetamol, ibuprofen, naproxen, indometacin): gyomorfal gyulladása, gyomorfekély, fülcsengés, bőrproblémák, vesekárosodás, fejfájás, émelygés, bőrkiütés, fáradtság, szédülés, alvászavarok.

Persze az emberek túlnyomó többsége nem él vissza az altatókkal, szorongásoldó szerekkel, nyugtatókkal, hiszen ezek valóban segítenek nekik abban, hogy könnyebben átvészeljenek egy-egy nehezebb időszakot.

Azonban nagyon fontos tudnia mindenkinek, aki ilyen gyógyszert szed, hogy a kúra csak pár hétig tart, utána abba kell hagyni. Sajnos sok esetben a panaszok hátterében depresszió áll, amire ezek nem hatnak – ilyenkor a tünetek sokkal súlyosabb formában fognak visszatérni. – Külön gondot jelent, hogy a betegek számottevő hányada (és sok orvos is) fél attól, hogy a depresszió elleni gyógyszerekkel szemben függőség alakulhat ki, ezért nem merik ezeket alkalmazni. Helyette az általuk kevésbé veszélyesnek ítélt (azonban hozzászokással, függőséggel járó), csak a tünetekre ható gyógyszereket szedik. Pedig az antidepresszánsokkal szemben nem alakul ki függőség, és a depressziós betegeknél csak ezek hatékonyak hosszú távon – hangsúlyozza dr. Torzsa Péter budapesti háziorvos. (Azt is érdemes tudni, hogy az antidepresszánsok hatása teljes egészében három-négy hét után jelentkezik.)

Bár függőség legtöbbször a szorongásoldók, nyugtatók és altatók szedése kapcsán alakul ki, az úgynevezett opiát típusú, erős hatású fájdalomcsillapítók esetében is jelentkezik ez a mellékhatás. Ezért sok orvos még indokolt esetben is ódzkodik felírni ezeket a szereket, ami miatt azok sem jutnak hozzá, akik tényleg rászorulnak. Egy felmérés szerint például a magyar rákbetegek 83 százalékának a fájdalmát nem enyhítik megfelelően. Ezért ha fájdalma nem enyhül a szokásos kezeléstől, jelezze orvosának, ő fogja a mellékhatások figyelembe vételével eldönteni, milyen gyógyszert kell szednie.

Egyes vény nélkül kapható szerek esetében is kialakulhat hozzászokás és függőség. A bélösszehúzódásokat serkentő, úgynevezett bélfalizgató hashajtók hatása huzamosabb időn át történő szedés mellett csökken, ráadásul a normális székletürítésről is „leszokik” az ember, végül teljesen hashajtó-függővé válik. Ezeket a készítményeket nem szabad egy hétnél tovább szedni, helyette életmód- és étrendváltoztatással kell a problémát kezelni. Hasonló a helyzet az orrdugulás elleni szerekkel: pár nap után ezek hatása is csökken, sőt akár nehezen kezelhető orrnyálkahártya-gyulladást is okozhatnak.

További információ
A pharmasoft.hu weboldalról letölthető Nil Nocere programmal ön is ellenőrizheti, hogy a szedett gyógyszerek között fennáll-e veszélyes kölcsönhatás.

A gyógyszerfüggőség megszüntetéséhez orvosi segítség kell, ugyanis veszélyes, ha valaki hirtelen abbahagyja az addig nagy mennyiségben szedett altató, nyugtató szedését. – A megvonási tünetek közé tartozik a szédülés, a szájszárazság és az ismét fellépő álmatlanság, de hányinger és hányás is felléphet. Az illető nyugtalanná, izgatottá válik. Súlyosabb esetben pánikrohamok, esetleg komoly pszichiátriai problémák lépnek fel – mondja dr. Zacher Gábor, a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológus főorvosa. – Ezeket csak szakorvosi segítséggel lehet megakadályozni és enyhíteni.
 

Ha makacs szomorúság vagy szorongás gyötri, ha reményvesztettnek érzi magát, nem érdekli a munkája vagy a hobbija, illetve gyakran gondol a halálra vagy az öngyilkosságra, kérje pszichológus, pszichiáter vagy más mentálhigiénés szakember segítségét. Akad azonban több öngyógyító praktika is. Talán meglepő, de ilyen mindenféle izzadás, illetve a jóga, és kutatások igazolják az imádság gyógyító erejét is. Próbát tehet illóolajokkal is.

Vote it up
174
Tetszett?Szavazzon rá!