Női betegség is az infarktus

Írta: Vásárhelyi Barna

Amikor újra jelentkezett a hasító fájdalom a bal vállában, Golgruber Eszter így biztatta magát: - Csak egy kis idegbecsípődés. A háziorvosom is azt mondta. Beveszek egy enyhe nyugtatót, fájdalomcsillapítót, biztosan használni fog.

Nem segített. A fájdalom időről időre hol jobban, hol kevésbé, de újra fellépett. Ekkor a háziorvos lidokaininjekcióval próbálkozott - hasztalan. Ráadásul ott volt a nagyfokú kimerültség is. Az akkor 42 éves, kétgyermekes budapesti szerkesztő alig bírta felvonszolni magát az ötödikre. Végül tizenegy napi kínlódást követően csak eljutott a kórházba.

Itt derült ki: kisebb infarktuson esett át. Az intenzív osztályon töltött két hét után hazamehetett ugyan, azonban az érfestés kimutatta, hogy nem múlt el a veszély. Koszorúerei olyan mértékben beszűkültek, hogy bármikor újabb infarktus következhetett be.

Ezért amikor összeszedte magát, bypass-műtétre került sor: az elzáródott érszakaszokat egészséges érrel pótolták. A többórás műtét sikerült ugyan, de Golgruber Eszter nem lett a régi. Leszázalékolták, és bár részmunkaidősként újra állást tudott vállalni, teherbírása már nem lett a régi. - Sokszor felmerül bennem: másképp alakul-e az életem, ha korábban kiderül a baj - mondja. - Mindenesetre hálás vagyok a sorsnak, hogy élek és örülhetek az unokáimnak.

Bár ez az eset már 15 esztendeje történt, sajnos ma is igen gyakori, hogy az orvosok nem veszik komolyan fiatalabb nőknél az infarktusra utaló panaszokat.

Mint ahogy Kádár Katalinnál* sem. A 39 éves asszonyfulladás és mellkasi szorító fájdalom miatt kereste fel orvosát 2003-ban, aki a nemrégiben elvált asszonynál neurózist állapított meg. Feszültségoldót írt fel neki, és hazaküldte. Ám Katalin már nem ért haza: az utcán összeesett, elvesztette az eszméletét, és a mentősök sem tudták megmenteni az életét. Infarktus végzett vele. Ha felismerték volna, mi a baj, és idejében elkezdték volna a hatékony kezelést, talán még ma is élne a kétgyermekes adminisztrátor.

Magyarországon évente közel 36 ezer nő hal meg a keringési rendszert érintő betegségek következtében; több mint 10 ezer nő halálát infarktus vagy annak szövődményei okozzák. - Nem igaz, hogy az infarktus csak a férfiak betegsége. Az összes női halálozás mintegy 60 százalékáért kardiovaszkuláris betegségek a felelősek - mondja dr. Császár Albert, az Országos Gyógyintézeti Központ professzora.

Az infarktusok száma idős korban emelkedik - 70 év felett már meghaladja a férfiakét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalabbakat egyáltalán nem fenyegetné a betegség: hazánkban évente több száz 50 éves kor alatti nőnél következik be infarktus.

Ennek ellenére sokan úgy tartják, fiatalabb nőknek nem lehet infarktusuk. - Sajnos még mindig előfordul, hogy egyszerűen nem gondolnak a lehetőségére. Sem a betegek, sem az orvosok - mondja dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikájának osztályvezető docense. - Ráadásul nőknél a tünetek jellege is sokszor más, mint a férfiaknál.

Gyakori, hogy a fájdalom nem a bal karba sugárzik, inkább gyomorpanasz, állkapocs- vagy hátfájás lép fel. Sokszor az infarktust nem fájdalom, hanem általános rosszullét kíséri, és csak bizonytalan mellkasi kellemetlenségérzet jelentkezik.

Az is általánosan ismert, hogy a fájdalmat, panaszokat a nők jobban tűrik, mint a férfiak. Ezért később fordulnak orvoshoz. - Ez ahhoz vezethet, hogy késik a diagnózis, és értékes időt vesztünk. Nem tudunk idejében közbelépni - teszi hozzá Merkely doktor.

- Általános tapasztalataink mellett több külföldi felmérés is igazolta, hogy a nőknél késik a diagnózis felállítása - mondja dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítványt vezető főorvos. Egy skóciai vizsgálat során például hat háziorvosi körzetben 38 ezer beteg adatait elemezve kimutatták, hogy szívtáji szorító fájdalom esetén csak azért, mert valaki nő, 47 százalékkal kisebb annak a valószínűsége, hogy háziorvosa elküldi kardiológushoz, 56 százalékkal csökken annak az esélye, hogy terheléses EKG-vizsgálatot végeznek, illetve 71 százalékkal ritkábban kerül sor koszorúérműtétre.

Gerencsér Istvánné* esete nem egyedülálló. A 67 éves kazincbarcikai nyugdíjasnál 2005-ben kezdődtek a panaszok: időről időre bizonytalan hátfájás jelentkezett, amelyet a háziorvos reumatikus eredetűnek gondolt. Különösen, hogy a röntgen kifejezett eltéréseket mutatott a gerincen. - Több hétig szedtem fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentőt, sőt még a fürdőbe is eljártam - mondja.

Ez azonban nem segített, a panaszok egyre gyakrabban és rohamszerűen léptek fel. - Egyik nap kivert a verejték, teljesen elgyöngültem. Mentővel szállítottak a kórházba, ahol kiderült: infarktusom van. Mindjárt a műtőbe is kerültem, ahol megkatétereztek. Szerencsére élek, de sokszor eszembe jut: ha idejében kapok gyógyszert a szívemre, talán elkerülöm ezt.

Imre Mária* esetében is késett a diagnózis. Több napig nyomta az ágyat gyomorpanaszai miatt. - Furcsa teltségérzetem volt, bármit tettem, nem akart elmúlni, pedig szedtem rá ezt-azt - mondja. - Végül nem tudtam egyebet tenni, csak elmentem az orvoshoz. Ő influenzára gyanakodott, azt mondta, pár napon belül el fog múlni. Nem múlt el, ekkor vetette fel az EKG-t. Ahogy mondta, csak a biztonság kedvéért.

Az EKG-eltérés alapján megállapították, hogy a 63 éves tatabányai takarítónő kisebb infarktuson esett át. A kórházban további vizsgálatokra is sor került, amelyek azt mutatták: valószínűleg korábban is volt infarktusa, amelyet lábon hordott ki.

A nőknél a szív anatómiai felépítése a férfiakétól különböző, például a koszorúerek átmérője is kisebb. Ez nemcsak ahhoz vezet, hogy a panaszok eltérőek, de befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket. Előfordulhat, hogy súlyos koszorúér-szűkület és a tünetek ellenére a nyugalmi EKG eredménye normális. - Ha továbbra is panaszok állnak fenn, az EKG mellett egyéb, nem invazív vizsgálatok végzése javasolt - mondja Császár professzor.

Ilyen például a terheléses szívultrahang, amikor a szívfal mozgását vizsgálják, valamint a terheléses miokardium-szcintigráfia (MPI). Utóbbinál a terhelést, például szobakerékpározást vagy futópadon való futást, esetleg gyógyszer beadását követően izotópot adnak be a betegnek, és ezzel vizsgálják a szívizomzat vérellátását.

Ha megalapozott a gyanú, koszorúérfestésre kerül sor: ekkor a combverőéren keresztül katétert vezetnek be koszorúerekhez, és az ezekbe juttatott kontrasztanyaggal vizsgálják a szűkületeket.

A betegség kimutatása persze csak az érem egyik oldala. A másik, ami talán ennél is fontosabb, a megelőzés és a veszélyeztetett betegek kiszűrése. - Alapvetően fontos, hogy a háziorvosok figyeljenek oda a nőknél is a kockázati tényezőkre. Idetartozik a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a testsúlytöbblet és a dohányzás - mondja dr. Nagy András. - Életmód-változtatással, gyógyszerek adásával ezeket a kockázati tényezőket csökkenteni lehet, így meg lehet akadályozni a betegséget.

A közelmúltban lezárult Menokard-program igen sokat segített abban, hogy mind az orvosokban, mind a betegekben tudatosuljanak a kockázati tényezők (részletek: www.menokard.hu). Ezt a szűrővizsgálat-sorozatot a Magyar Menopausa Társaság és a Magyar Kardiológus Társaság Metabolikus Munkacsoportja közösen indította 2004 elején. Célja annak a felmérése volt, hogy a menopauzát követően a nőket milyen mértékben veszélyeztetik a szív- és érrendszeri betegségek.

A háziorvosok révén több mint 6000, a menopauza-ambulanciák révén pedig közel 3000 nő szűrésére került sor, és kiderült, hogy 85 százalékuk fokozott szív- és érrendszeri kockázattal él együtt. - Ami talán ennél is lényegesebb: jelentős részük panaszmentes volt, azaz nem is tudott veszélyeztetettségéről - hangsúlyozza Császár professzor, a program vezetője.

A szűrés során kiderült: az asszonyok több mint a felénél kórosan magas volt az összkoleszterin-szint, háromnegyedénél a "rossz" koleszterin, vagyis az LDL szintje. Hipertóniás volt a résztvevők 40 százaléka. Egyötödük emellett dohányzott is.

A szűrést követő egy év során azok, akiknél hipertóniát igazoltak, vérnyomáscsökkentő szereket kaptak, akiknél koleszterinszint-eltérést találtak, sztatinokat. Emellett életmód-tanácsadásban is részesültek. Az eredmények biztatók. Egy év után koleszterinszintjük, vérnyomásuk, ezzel együtt pedig a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamuk is lényegesen csökkent.

Sokat számítanak majd az újabb diagnosztikus vizsgálóeljárások, mint az újabb generációs CT- és MRI-készülékek, melyekkel ki lehet mutatni azokat a plakkokat, melyek a koszorúerek falán kezdenek lerakódni.

Az egyik legújabb típus, az elektronsugár-CT (electron-beam CT) a másodperc törtrésze alatt képes felvételt készíteni a mozgó szívről. Segítségével már kezdeti stádiumban igazolni lehet az érelmeszesedésre utaló kalcifikációt az érfalban, évekkel azelőtt, hogy a tünetek megjelennének, így még a betegség súlyosabbra fordulása előtt idejében el lehet kezdeni a gyógyszeres kezelést. Bár igen érzékeny vizsgálóeljárás, magas ára, illetve a tévesen pozitív eredmények magas aránya miatt egyelőre a világon sehol, így Magyarországon sem alkalmazzák szűrővizsgálatként.

Az újabb szakmai ajánlások szerint azonban hamarosan minden kardiológiai központban elérhető lesz az úgynevezett koronária-CT. Segítségével nagy pontossággal ki lehet szűrni azokat a betegeket, akiknél egészen biztosan nincs infarktus. Az újításoknak köszönhetően valószínűleg csökkenni fog azoknak az eseteknek a száma, amikor a diagnózis felállítása érdekében koszorúérfestésre került sor.

A modern vizsgálóeljárások azonban csak akkor érnek valamit, ha felmerül az infarktus gyanúja. - A Magyar Nemzeti Szívalapítvány ezért bekapcsolódott egy olyan európai programba, amelynek célja, hogy tudatosuljon a szakemberekben: a koszorúér-betegség éppúgy a nők betegsége, mint a férfiaké - mondja dr. Nagy András.

Mellkasi panaszok esetén EKG-t kell végezni férfiaknál és nőknél egyaránt. Akármilyen idős vagy fiatal is az illető. Az EKG az esetek többségében jelzi az infarktust. - Ragaszkodjon hozzá, hogy sor kerüljön EKG-ra - hangsúlyozza Merkely doktor. - Ne hagyja, hogy elküldjék azzal: "maga fiatal, nem lehet infarktusa."