Április bolondjai

Fán termő spagetti, pandák a Pireneusokban, elköltöztetett Eiffel-torony, dioptriás szélvédő – és ezeket a képtelenségeket sokan elhitték

Spagettiaratás Svájcban
A BBC 1957. április 1-jei Panorama hírműsora arról számolt be, hogy az enyhe télnek és a rettegett spagettibogár irtásának köszönhetően a svájci gazdák kiváló spagettitermésnek örvendhetnek. A programban, amelyet a tekintélyes tévés személyiség, Richard Dimbleby vezetett, bemutattak egy családot, amely a svájci Ticinóban spagettit termesztett. A nézők láthatták, amint a szüretelő asszonyok óvatosan letépkedik a fákról, majd napra teszik száradni a spagettiszálakat.

Mr. Dimbleby elmagyarázta, hogy március végén Európa-szerte a spagettitermesztők aggódva lesik a meteorológiai előrejelzéseket, mert a kemény fagyok elronthatják a spagetti ízét. A műsorvezető azt is elmondta, hogy több generáció szívós nemesítő munkájának köszönhetően a spagettiszálak mindig ugyanolyan hosszúra nőnek.

Sok nézőt sikerült rászedni. Többen is betelefonáltak a BBC-nek, és aziránt érdeklődtek, hogyan ültethetnének spagettifát. A tévécsatorna udvariasan ezt válaszolta: – Helyezzenek egy spagettiágacskát paradicsomos szószba, és bizakodjanak.

Még a BBC vezérigazgatója is elismerte: miután megnézte a furcsa híradást, egy enciklopédiában ellenőrizte, hogy valóban így termesztik-e a spagettit.

Héliummal éneklő kórus
2014. április 1-jén a világhírű angol kórus, a King’s College Choir videón jelentette be: mivel a szabályok megváltoztatása miatt ezentúl nem szerepeltethetnek kisfiúkat a kórusban, más megoldást kellett keresniük, hogy a mutálás előtt álló fiúk magas hangját megszólaltassák.

– Hosszas kutatás és egyeztetés során azt tapasztaltuk, hogy meglepően komoly ellenállásba ütközik a sebészeti beavatkozás, a kémia tanszék egyik munkatársa egyszerű megoldással állt elő. Nem kell hozzá semmi más, csak egy héliumtartály – közölte Richard Lloyd Morgan, a King’s College lelkésze.

A videóra, amely bemutatta, hogyan alkalmazzák előadás közben a héliumot, több mint egymillióan voltak kíváncsiak.

Pandák a Pireneusokban
Ha a francia Pireneusokban tervezi eltölteni a szabadságát, előfordulhat, hogy aranyos pandamacikat is láthat. 2013. április 1-jén a France 3 tévéállomás nyilvánosságra hozta a francia kormány tervét: a medvék újrahonosítási programja keretében óriáspandákat engednek szabadon a Pireneusokban. Bár még tárgyalnak a kínai kormánnyal, reményeik szerint az első pandapár 2014 tavaszán megérkezhet a területre.

A híradás biztosította a nézőket, hogy a pandák nem támadnak haszonállatokra, mert főként bambusszal táplálkoznak. Mivel ez a növény nem terem meg a Pireneusokban, azt tervezik, hogy minden évben több tonna bambuszt szállítanak át helikopterrel a délnyugat-franciaországi Lapenne-ben lévő Bambusz Parkból. A tudósítás szerint az állatvédők kiemelték a pandák kétszínűségének előnyeit. Bundájuk fekete színét könnyű észrevenni a havas tájon, a fehér szőrzet pedig jól tükröződik az autók reflektorának fényében.

Svájci hegytakarítók
Elgondolkodott valaha azon, vajon miért olyan tiszták a svájci hegyek? A Svájci Idegenforgalmi Hivatal 2009. április 1-jén közzétett videója felfedi a titkot: a tisztaság a Svájci Hegytakarítók Szövetsége áldozatos munkájának köszönhető. A szervezet tagjai söprűvel, kefével, vízzel felfegyverkezve, fizikai erejüket nem kímélve veszik fel a harcot nap mint nap a visszataszító madárpiszokkal. A gondos tisztogatás következtében az ürülék nem marja ki a sziklákat, így elkerülhető, hogy repedések, hasadékok keletkezzenek, amelyek a hegyek kopását s végső soron eltűnését is okozhatják.

A videót több millióan nézték meg, s mintegy harmincezren töltötték ki az online tesztet, hogy megállapítsák, alkalmasak-e hegytakarításra.

Tévészínesítés
1962. április 1-jén Kjell Stensson, a svéd SVT csatorna technikai szakértője arról tudósított, hogy egy új eljárásnak köszönhetően a nézők meglévő tévékészülékeiket színes televízióvá alakíthatják át.

A hatvanas évek elején Svédország egyetlen tévéállomása fekete-fehér adást sugárzott, ezért a hír szenzációnak számított. Stensson elmagyarázta: ha nejlonharisnyát húznak a képernyőre, a harisnyaszemek úgy törik meg a fényt, hogy a kép színesnek tűnik. A szakértő be is mutatta a módszert. Svédek ezrei próbálták elismételni a kísérletet, és a „megfelelő szögből” nézni a színes képet.

Dán hamis pénz
A dán nemzeti bank 1980 elején új húszkoronás bankjegyeket bocsátott ki, amelyek verebeket ábrázoltak. Az egyik madár azonban különös módon féllábúnak tűnt. Ez áll a hátterében annak a közleménynek, amely április 1-jén jelent meg a Roskilde Tidendében. A féllábú madaras bankjegyek hamisak, értesülhettek az olvasók. A jó hír viszont, hogy a postahivatalokban becserélik igazi bankjegyekre, amelyeken már kétlábúak a verebek.

Az újságban meg is mutatták az érvényes bankót, amelyen Jan Robert Thoresen karikaturista kipótolta a hiányzó madárlábat. A postahivataloknál olyan hosszú sorokban álltak a pénzcserére várakozók, hogy az alkalmazottak végül feliratokat függesztettek az ajtókra: nem cserélnek bankjegyet.

A rendőrség később vizsgálódni kezdett a tréfa ügyében, és ki is hallgatta Thoresent, de nem emeltek vádat ellene.

Ingyen bor mindenkinek
A norvég Bergens Tidende napilapban megjelent cikk azt állította, hogy az Állami Alkoholfelügyeletnél több mint 10 ezer liter bor gyűlt össze, amelyet csempészektől koboztak el. Mivel bűn lett volna ennyi jó minőségű bort a csatornába önteni, a város egyik legnagyobb bevásárlóközpontjához invitálták a bergeni polgárokat, ahol mindenki megkaphatja a maga részét.

Kora hajnalban az áruház munkatársait több száz borbarát fogadta, akik a legkülönbözőbb edényekkel – üvegekkel, vödrökkel, tálakkal, fazekakkal – vártak a sorukra, de mindössze arról értesülhettek, hogy lóvá tették őket.

Fütyülő sárgarépa
A brit Sun napilapban 2002. április 1-jén hirdetést adott közre a Tesco kereskedelmi hálózat: sikerült kifejleszteniük genetikailag módosított fütyülő sárgarépát.

A beavatkozásnak köszönhetően, állította a Tesco, a répában elkeskenyedő lyukak alakultak ki. Így, amikor a répa megpuhul, sípol, vagyis a lyukakon kiáramló levegő „97 decibeles hangot” ad ki, ami azt jelzi, hogy a zöldség kivehető a sütőből. (A 97 decibel nagyjából megfelel a légkalapács hangerejének.) A fejlesztés ellenzői azért aggódtak, hogy „egy egész generáció megsüketülhet, igaz, a látásuk javulni fog”.

Fizetős e-mail
2010. április 1-jén 57 németországi rádióállomás adta hírül: a szövetségi posta- és távközlésügyi minisztérium úgy határozott, hogy postaköltséget vezet be az e-mail szolgáltatásra. Mivel az sms-küldés is pénzbe kerül, szólt az indoklás, 2010 júniusától minden e-mailért 1 eurocent postaköltséget kell fizetni.

A minisztérium közleménye arra is kitért, hogy a befolyó összegből pótolják majd a hagyományos levélforgalom zuhanásszerű csökkenése következtében keletkezett költségvetési hiányt. Hozzátették továbbá, hogy az intézkedéstől a spamáradat megfékezése is várható.

Az új díj bevezetéséről számos helyi politikus és internetszolgáltató nyilatkozott. A rádió arra buzdította hallgatóit, hogy további információért keressék fel az email-porto.de weboldalt, ahol részletes tájékoztatást kapnak. Azoknak pedig, akik még aznap regisztrálnak, 50 százalékos díjkedvezményt ígértek 2010 végéig.

A rádióállomásokat elárasztották a hívások. Néhány hallgató gyanakodott, mivel a szövetségi posta- és távközlésügyi minisztériumot 1998-ban megszüntették.

Dioptriás szélvédő
Jó hírről értesülhettek a szemüveges sofőrök Hollandiában: egy holland látszerészhálózat 2013. április 1-jén új terméket vezet be, a dioptriás szélvédőt. A vállalat közleménye szerint a vadonatúj terméket a Londoni Egyetem Fejlesztési Intézetével közösen dolgozták ki. Nem számít, milyen erős szemüveget visel a sofőr, a szélvédőt egyedileg alakítják ki, és a megfelelő dioptriával látják el.

Különleges bevezető akciót is hirdettek: aki az adott időpontig dioptriás szélvédőt vásárol 299 euróért, a megfelelő erősségű hátsó ablakot ajándékba kapja.

Új borbeszállítót kereshet az orosz űrügynökség
A moldovai Purcari borászat 2015 áprilisában a Bloomberg hírügynökség honlapjára került – a látszat szerint. A bortermelő cég bejelentette, hogy ötvenöt éves együttműködés után ezentúl nem az Orosz Szövetségi Űrügynökségnek szállítanak termékeikből, hanem a NASA-nak. A Purcari büszkén állította, boraik jogosultak használni a ZGOP minősítést, vagyis „zéró gravitációs fogyasztásra alkalmasak”.

Ezt azzal érdemelték ki, hogy a termékek előállítása és csomagolása speciális kozmodinamikai technológiával történik, ezért gravitáció nélküli környezetben is megőrzik minőségüket. Ezenkívül boraik az űrprogram résztvevőinek vörösvérsejtjeit is biztonságosan pótolják. – Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy együtt dolgozhatunk a NASA-val – nyilatkozta Sorin Balanel marketingigazgató. – Ez is a termékeink csúcsminőségét igazolja.

A közleményben szereplő link a Bloomberg hírügynökség honlapjára mutatott. Ám ha valaki rákattintott, a következő felirat jelent meg: „Gratulálunk! Ön a Purcari borászat április 1-jei tréfájának áldozata lett.”

Költözik az Eiffel-torony
1986. április 1-jén sok francia olvasta döbbenettel a Le Parisien tudósítását: megállapodtak az Eiffel-torony lebontásáról. A francia főváros látképét meghatározó épületet a Párizstól keletre épülő Euro Disney vidámparkban fogják felállítani. A torony helyén 35 ezer néző befogadására alkalmas stadiont építenek az 1992-es olimpiai játékokra.

Vote it up
139
Tetszett?Szavazzon rá!