Árad a nagy folyó

Amikor az öt napig tartó heves esőzés után a folyó kilépett a medréből, a környéken kevesen voltak felkészülve pusztító erejére

Kapcsolódó cikkek

Tim Brady hajnali 5-kor ébred Big Thompson Canyon-beli otthonában, a coloradói Denvertől 65 kilométerre. 2013. szeptember 12-ét írunk, Tim és felesége, Pam ma ünnepli a huszonegyedik házassági évfordulóját. Pam is korán felkel, és évődve gratulálnak egymásnak, hogy ilyen sokáig kibírták együtt. Pam a húsz kilométerre fekvő Lovelandben üzemelő First National Bank közönségszolgálati munkatársa.

Az 51 éves Tim, akinek vastag, szőke bajusza van és a felkarját tetoválások díszítik, a városi közterület-fenntartó vállalatnál dolgozik, ezenkívül tagja a helyi önkéntes tűzoltóegyletnek.

Tim kinéz a konyhaablakon. Öt napja nem süt a nap, és esik az eső. A francba – morog magában.

Megszólal a telefon. A tűzoltóparancsnok hívja. Földcsuszamlás, szikladarabok. Ma senki nem jut messzire. Tim gumicsizmát húz, aztán fogja a kabátját, a rádió adó-vevőjét meg a furgonja slusszkulcsát, s megkérdi Pamet, vele tart-e.

Vadul veri az eső a szélvédőt, miközben Tim és Pam a 34-es autópálya felé vezető sáros úton robog. Mindenfelé avar, sár, kisebb kövek és faágak borítják az esőtől iszamós aszfaltot. Az autópályától jobbra fekszik Cedar Cove, ez a mintegy tucat házból és nyaralóból álló település.

A töltésen túl a fák között Pam úgy látja, a Big Thompson megváltozott. A Cedar Cove házai között kanyargó folyóhoz most egy másik vízfolyás csatlakozik. A megduzzadt folyam az autópályát védő töltést ostromolja.

Amikor Tim és Pam pár kilométer után megérkezik a tűzoltók központjába, ott találnak néhány önkéntest, köztük Jenica Butts mentőt. Tim megkéri Jenicát, hogy álljon készenlétben vészhelyzet esetére.

Tim és Pam beül az Engine 276-os terepjáró rohamkocsiba, és keletnek indul. Az alacsonyabban fekvő területeken a víz átcsap az útra. A zubogó folyó hangja akár a tehervonaté. Tim áthajt egy leszakadt elektromos kábelen, és a hegyoldalból lezuhant szikladarabokat kerülgeti.

Nyolc kilométerre keletre a 34-es út egy szakasza járhatatlan. Tim rózsaszínű szalagot ragaszt a korlátra, és keresztbe húzza az úton. Még soha nem látott ilyen magas vízszintet. Az 1976-os árvíz jut eszébe, amely a Big Thompsonnál 144 emberéletet követelt. Vízrobbanás – a szemtanúk ezt a kifejezést használták. Néhány óra alatt 30-40 centi eső esett, aztán gyilkos ár zúdult a környékre. Most Tim úgy látja, a vízfolyás megállíthatatlanul közeledik az autóúthoz. Fokozatosan letarolja a talajt, mint egy kotrógép.

Nyolc óra körül önkéntes tűzoltó kopog be Joyce Kilmer Cedar Cove-i ajtaján: az asszonynak magasabban fekvő területre kell mennie. A folyó veszélyesen emelkedik, a környék nem biztonságos.

A 76 éves, rövid szőke hajú nő háza tizenkét méterrel a folyó szintje fölött áll, ő mégis hallgat a szóra. Autójával magasabban lakó szomszédja, Evelyn Starner házához hajt. Bekopog az ajtón. A 79 éves, magas, vékony ősz asszony beengedi.

Az autóúton Wesley Sladek rálép Chevrolet terepjárója gázpedáljára. Amikor pánikszerűen elhagyták a házukat, amely Cedar Cove-tól 800 méterre állt a folyóparton, a nagymamája elfelejtette magához venni a szívgyógyszerét, és ezt csak akkor vette észre, amikor Wesley-vel, annak anyjával és bátyjával megérkeztek a nyolc kilométerre nyugatra fekvő Drake-be. Mivel nem lehetett tudni, meddig kell távol lenniük, Wesley felajánlotta, hogy visszaviszi a nagyit a gyógyszerért.

A hórihorgas, rövidre vágott hajú, higgadt Wesley-t nemrég vették fel a Coloradói Egyetemre, ahol mérnöki tanulmányokat fog folytatni.

Amikor Wesley a nagymamájával dél körül a házhoz ér, a fiú biztosra veszi, hogy nem tudnak visszamenni Drake-be. Az autóút nem mindenütt tűnt biztonságosnak, a folyó kiszámíthatatlan. Megtalálják a szívgyógyszert, majd felhajtanak az alacsony dombra, ahol Wesley lakik. A fiú azt tervezi, ott húzzák meg magukat.
 

Már alkonyodik, amikor Joyce és Evelyn úgy dönt, lemennek Joyce házához, és felkészítik az esetleges áradásra. Miután 31 évig tartó házassága válással végződött, Joyce tíz éve itt kezdett új életet. A ház egy közel másfél hektáros telken áll, egyik oldalról tizenkét méteres szilfák szegélyezik. A kis pajtát az asszony műteremmé alakította.

Joyce összeszedi a holmiját: a jogosítványát, a hitelkártyáját, egy télikabátot, egy poncsót, készpénzt, néhány alkotását meg egy fémkazettát a születési irataival, az ékszereivel és a 19. századi családi Bibliával, majd mindezt a kocsijába rakja, és visszahajtanak Evelyn házához.
 

Délután 1-re Tim legkevesebb tíz embert vett rá a terület elhagyására. A 34-es út Cedar Cove-tól keletre járhatatlan, nyugatra sziklatörmelék akadályozza a forgalmat. Tim és a többi lakos elkeserítő helyzetbe kerül, el vannak zárva a külvilágtól.

A lovelandi segélyszolgálatnál szüntelenül csörög a telefon. Fák dőltek ki. Kocsikat sodort el a víz. Egy család a nyaralójában rekedt.

Timnek újabb emberek tucatjait sikerül meggyőznie, hogy hagyják el a házukat és keressenek menedéket magasabban fekvő területeken. Leáll az útpadkára az Engine 276-tal, és átmászik a drótkerítésen, hogy rálásson Cedar Cove déli szegletére.

Egy kétszintes ház verandáján észreveszi Mike Hornt. Mögötte a felesége, Flo, és a szomszédjuk, Patty Goodwine áll. Az épület és Tim között hömpölyög a folyó. Tim leint a magaslatról. – Jól vagytok? – kiabálja túl Tim a folyó zubogását.

– Egyelőre – kiáltja vissza Mike.

Tim sötétedés után is folytatja a munkát, majd hazamennek Pammel. Este tíz körül aztán kialszik az áram. Az önkéntes tűzoltó időnként kimegy a hátsó verandára. A sötétben nem látja, de tisztán hallja a folyót.
 

Este 10 körül Joyce és Evelyn kimegy az első verandára. Hirtelen a távolból recsegést, ropogást hallanak. Joyce látja, amint hatalmas szilfái rádőlnek a háza tetejére, és beszakítják a műteremét is. A két asszony szeme láttára minden tönkremegy.

Evelyn házát még nem éri el a folyó. Ha odáig emelkedne a vízszint, fel tudnak még mászni a telek déli végében húzódó töltésre, onnan pedig a műútra.
 

Kilenc óra körül Wesley átsétál unokatestvére, Jay Williams 800 méterre álló házához, ahol rokonok, szomszédok gyűltek össze. Wesley segít elemeket, zseblámpákat, gyertyákat összeszedni.

Éjfél felé tér haza a sötétben. Tőle balra, nagyanyja telkén már bokamagasságban áramlik a víz. Wesley még ránéz a mamájára, aztán lefekszik.
 

Hajnali kettő lehet, amikor odakintről nyikorgás hallatszik. Evelyn a hátsó verandához megy. Nem hisz a szemének: a hömpölygő folyó már kis híján elérte a házat.

Pórázt erősít pincsijére, Shebára, aztán Joyce-szal a garázshoz sietnek. A redőnykaput már felhúzták.

Evelyn megtorpan. – Vissza kell mennem valamiért! – kiáltja. Átadja a kutya pórázát Joyce-nak, és visszasiet a házba.

Ekkor reccsenés hangja hasít az éjszakába. Joyce azt látja, hogy Evelyn háza leszakad a garázsról, majd lassan elsodorja a folyó.

– Evelyn! – sikítja.

– Joyce! – Evelyn a küszöbbe kapaszkodik, amely egykor a garázsból a házba vezetett.

– Azt hiszem, eltört a gerincem – kiáltja. – Nem érzem a lábamat.

Joyce megragadja barátnője karját, kivonszolja a garázsból, és lefekteti a földre. Ezután átkarolja a hóna alatt, majd húzni kezdi. Evelyn legalább tíz centivel magasabb, mint ő, a sarka meg-megakad a talajon. Meredek domb aljához érnek, és Joyce az oldalára fekteti Evelynt.

A talaj nyirkos. A folyó feléjük közelít. – El kell mennünk innen! – zihálja Joyce. Rettenetesen kimerült. Kizárt, hogy fel tudja vinni a barátnőjét a műútig.

– Menj! – parancsol rá Evelyn.

Joyce átadja a kutyát a barátnőjének. Nedves hajtincs tapad Evelyn homlokára. Joyce félresimítja.

Elfordul Evelyntől, és kezével a domb gyepére támaszkodik. Elkezd mászni fölfelé, de visszacsúszik. Újra nekiindul, ezúttal szaporábban szedi a lábát. Nem néz vissza.
 

Wesley legalább tízszer kiszállt az ágyból, hogy megnézze a vizet. Hajnali kettőkor túrabakancsot húz, zseblámpát ragad, és végigmegy a kocsifelhajtón. A folyó már elérte a Grouse Hollow Lane-t.

Mintha hallana valamit. Egy nő hangját? A folyó robajához képest suttogásnak tűnik. – Nem látom magát – üvölti. – Kiabáljon hangosabban!

– SEGÍTSÉG! SEGÍTSÉG!

Nincs idő mérlegelni. Wesley belép a vízbe, az áramlat nagyot taszít a bokáján, a lábszárán, a térdén. Árnyak suhannak el mellette. Letört ágak, tetők, deszkaburkolat. Wesley megkapaszkodik egy orgonabokor ágaiba, zseblámpájával végigpásztázza a vizet, majd továbbmegy.

Vagy nyolcméternyire meglátja a nőt: az idős asszony egy szilfához lapul. Karjával a folyó fölött kalimpál, amikor a víz időnként átcsap a feje fölött. Amikor Wesley végre eléri a fát, felemeli a nőt. – A lábam! – sikoltja a nő. Bal lába ijesztő szögben hajlik a térde alá.

A férfi az iszapos mederbe süpped, pedig még 15 méterre vannak a folyóparttól. Próbál továbblépni, de a lába meg se moccan. A nő bénultan fekszik a karjában. – Kapaszkodjon! – utasítja. A nő görcsösen megragadja Wesley-t. A férfi végre kihúzza a lábát az iszapból, kivánszorog a vízből, és felviszi a nőt a dombra.

Wesley unokatestvére, Jay és egy másik férfi a műútról lesiet hozzájuk. Jay a nő lábára néz, és attól tart, hogy sokkos állapotba kerülhet. A legjobb hely most a sérült számára Jay háza lehet. Úgy döntenek, odaviszik a nőt.
 

Tim rádiója reggel 7.43-kor megreccsen. A rövid helyzetleírás így szól: hatvanas nő, csúnya lábtörés, cím: Grouse Hollow Lane. Tim a rohamkocsiba pattan, és tíz perccel később már az ajtón dörömböl.

Az asszony, Flo Horn félájultan fekszik Jay étkezőjében a felfújható matracon. Férje, Mike, mellette ül. Flo, Mike és Patty Goodwine Patty házában voltak, amikor az épületet elsodorta az ár. Mike átbukdácsolt a vízen, és egy homokpadon állapodott meg úgy 400 méterre. A hatvanéves, szklerózis multiplexszel küszködő Patty eltűnt szem elől.

Tim megvizsgálja Flo lábát. Nemigen látott még ilyen súlyos törést. Ennek ellenére úgy tűnik, Flo elkerüli a sokkot. Tim szakértő segítségért indul. Végighajt a zavaros, sáros műúton, majd megáll Jenica Butts kocsifelhajtója előtt.

– Jenica, mennünk kell! – üvölti, miközben a bejárati ajtón dörömböl.

Néhány perc, és Tim visszaszáll a rohamkocsiba, Jenica a saját autójával követi. Amikor a sérülthöz érnek, Jenica rögzíti Flo lábát. Tim mentőhelikoptert hív rádión.

A Nemzeti Gárda Black Hawk típusú gépei rendelkezésre állnak, de Tim nem tudja, hol készítsen elő leszállóhelyet. Egy szomszéd, Chris Turner a műutat javasolja. Chris öt évig szolgált a seregben, és többször is segédkezett helikopterek leszállásánál. Tim piros festéket vesz Jay garázsából, majd a két férfi kisiet a műútra. Chris háromszöget mázol az útra, és a Leszállózóna szót festi köréje.
 

Mintegy öt órával az után, hogy Tim először a helyszínre érkezett, egy UH–60 Black Hawk ereszkedik le a műútra. Tim, Jenica és még ketten a helikopterbe teszik Flót. A Black Hawk a kanyon fala fölé emelkedik, és eltűnik.

Estére alábbhagy az eső. Joyce, akit egy útkorlátról szedtek le Evelyn háza fölött, terepjárón hagyja el a települést másnap. Hamarosan Wesley nagymamája is követi. Három nappal az után, hogy a folyó tönkretette a környéket és a lakóközösséget, Tim és Pam is távozik. Két és fél hónap múlva fognak visszatérni.
 

Larimer megyében 417 épület pusztult el vagy rongálódott meg, ketten pedig az életüket vesztették: Evelyn Starner és Patty Goodwine.

Evelyn tetemét nyolc nappal az eltűnése után találták meg a folyó partján. Pattyre a folyó árterületén bukkantak rá október 7-én. Big Thompson Canyon önkéntes tűzoltóegylete a legmagasabb kitüntetésben részesítette Timet, aki végül 125 lakos életét mentette meg azzal, hogy kitelepítette vagy magasabban fekvő területre szállította őket.
 

Zöld-sárga szalagot kötöztek a fára, amelynél Wesley kihúzta a vízből Flót. Ez egyike annak a kevés emléknek, amelyet Cedar Cove környéken nem akarnak elfelejteni arról a rettenetes hétről. – Nem hittem volna, hogy ez lakozik bennem – mondja a fiatalember a gyepen állva. – Másmilyennek ismertem magam.
 

A következő tavaszon egy éjjel Joyce Kilmer kidőlő fa zajára ébred. Kiugrik az ágyból Loveland külvárosában bérelt lakásában, de odakint nem látja a sötétben, mi történt. Másnap hajnalban kisétál a kocsiúthoz. Minden fa a helyén áll.

Biztos benne, hogy nem álmodott. Annyira valóságosnak tűnt: a letörő ágak zaja, a félelem. Néhány perccel később visszasétál.

Vote it up
110
Tetszett?Szavazzon rá!