Árt vagy hasznos a videojáték?

Elhízott számítógépfüggő, vagy netán éles szemű, népszerű srác lesz abból, aki rendszeresen játszik a számítógépen?

Társas kapcsolatok
A játékosok mindössze 3 százaléka magányos harcos, aki soha nem társul senkivel a kibertérben, állítja az ausztrál Bond Egyetem friss felmérése. Sokan vesznek részt többszereplős játékban, amelyet akár közös térben, akár az interneten összekapcsolva folytatnak. Dr. Lawrence Kutner, a Harvard Egyetem professzora szerint azok a fiatalok, akik videojátékokról beszélgetnek, szorosabb kapcsolatokat építenek ki egymással: – Akik nem játszanak, kimaradnak a társalgásból.

Látás
Aki játszik, jobban észreveszi a részleteket. A Rochesteri Egyetem kutatói megállapították, hogy a havonta 30 órát gyakorló játékosok 80 százaléka talált meg eldugott célpontokat egy zsúfolt képernyőn, míg a soha nem játszóknál ez az arány csak 30 százalék volt. Az Allstate amerikai biztosító kutatása szerint egyes videojátékok javítottak az idősebb sofőrök látásán, ami a biztonságos közlekedés fontos feltétele.

Szellemi képességek
A videojátékok fejleszthetnek bizonyos szellemi képességeket. Az Iowai Állami Egyetem kutatói laparoszkópos műtéteket végző sebészeket vizsgálva azt találták, hogy a hetente 3-4 órát játszók 27 százalékkal gyorsabban dolgoztak és 37 százalékkal kevesebb hibát követtek el, mint kollégáik.

Fájdalomcsillapítás
A játékok hatékony fájdalomcsillapítók lehetnek. – A virtuális valóság eltereli a figyelmet a fájdalomról – magyarázza David Patterson washingtoni orvosprofesszor. A havas tájon játszódó „SnowWorld” az első olyan program, amelyet égési sérültek számára fejlesztettek ki. Miközben ezzel játszanak, kevésbé érzékelik a fájdalmas kötéscseréket.

Elhízás
Egy spanyol kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy minden játékkal töltött óra növeli az elhízás kockázatát. Ugyanakkor a virtuális valóság a probléma megoldásában is segíthet. Egy hongkongi tanulmány szerint a sporttevékenység imitálására késztető programok fittebbé teszik a játékosokat.

„Playstation-hüvelykujj”
Az órákon át ismételt mozdulatok árthatnak a hüvelykujjban lévő ínszalagoknak és idegeknek. Fizikoterápiás szakembereket az is aggasztja, hogy a hosszas görnyedés gerincbántalmakhoz vezethet.

Függőség
Brit kutatók 7000 internetes játékost vizsgálva 12 százalékuknál a játékfüggőség jeleit tapasztalták. – Az online játéknak soha nincs vége – figyelmeztet Mark Griffiths professzor, a vizsgálat vezetője.

Erőszak
A Missouri-Columbia Egyetem kutatói az erőszakos videojátékokat űzőknél kisebb mértékű volt az izgalom, amikor valódi erőszakot ábrázoló képeket mutattak nekik. Ezután a kísérleti alanyoknak egy képzeletbeli ellenfelet kellett megbüntetniük, és azok voltak a legbrutálisabbak, akiknél korábban az alacsonyabb agyi aktivitást mérték. A kérdés persze az, hogy van-e ennek köze a valódi erőszakhoz.

– A játékok jó tanárok – állítja Douglas Gentile, az Iowai Állami Egyetem intézetvezetője. – A tartalmuktól függ, hogy mit tanítanak. Ha erőszakos ez a tartalom, a játékosok azt fogják megtanulni.

Kevés vizsgálat készült még ebben a tárgyban, és azok is jobbára „gondolatokat” mértek, állítja Jonathan Freedman torontói kutató. – Ha valaki megnéz egy háborús filmet, utána a gondolatai valószínűleg a háború körül fognak forogni, de attól még nem indul harcba.

Azt se felejtsük el, hogy ma már felnőttek is játszanak. És ez lehet a legjobb módszer arra, hogy egy szülő megismerje és kordában tartsa a gyerek játékait. – Játsszon néha a gyerekével – javasolja Larry Kutner. – Sokat tanulhat tőle, és a kapcsolatuk is szorosabbá válhat.

Vote it up
245
Tetszett?Szavazzon rá!