Ég veled, készpénz!

Svédország hamarosan búcsút mondhat a bankjegyeknek és érméknek. Ismerje meg, milyen lesz a készpénz nélküli világ

Kapcsolódó cikkek

Egy hónap múlva a svéd központi bank négy új bankjegyet fog kibocsátani, amire harminc éve nem volt példa. Ezeket a bankókat nehezebb lesz hamisítani, mint a korábbiakat, és a svéd kultúra olyan nagyságainak portréi díszítik majd őket, mint Ingmar Bergman filmrendező vagy Birgit Nilsson operaénekesnő. Tetszetősek lesznek, de meddig lesz rájuk szükség? 1661-ben Svédország Európában elsőként vezette be a bankjegyek használatát – és nem kizárt, hogy az elsők között fog megszabadulni tőlük.

Sok svéd, különösen a városiak, már egészen közel kerültek a „készpénztelenséghez”. Philip Ohlsson tipikus 24 éves fiatalember, aki Stockholm központjában él és dolgozik. Szinte soha nem hord magánál készpénzt, mindenért kártyával fizet, még a legapróbb tételért is.

Philip szívesen használja a Swish nevű alkalmazást, amelyet az ország hat nagyobb bankja üzemeltet, hogy a felhasználók pénzt utalhassanak egymásnak a mobiltelefonjukkal. – Amikor a barátaimmal étterembe vagy kocsmába megyünk, egyszerűbb, ha egyvalaki fizet a kártyájával, aztán a többiek a mobiljukkal rendezik a tartozásukat – magyarázza Philip. – Vagyis nem kell mindenkinek külön fizetnie.

Nem Philip az első felhasználó. Az alkalmazás, amelyet már a lakosság ötöde letöltött, olyan népszerű, hogy a nevét igeként is használják az emberek: „swishelnek”.

Ha Philip nagy ritkán olyan kisebb étterembe téved, ahol nem fogadnak el bankkártyát, gyorsan kiszalad egy pénzautomatához.

– Olyan ütemben csökken a készpénzhasználat, hogy 2030-ra ez a fizetési forma gyakorlatilag el is fog tűnni – jósolja Niklas Arvidsson, a stockholmi Királyi Technológiai Intézet tanársegédje, a nemrég megjelent Készpénz nélküli társadalom című tanulmány szerzője. – Ami nem azt jelenti, hogy a készpénz minden formája megszűnik, de a forgalma jelentéktelen lesz.

Svédország Dániával és Finnországgal egyetemben a digitális pénzhasználat élharcosa, bár egyes európai országok lassan utolérik őket.

Azoknak a svédeknek, akik még mindig ragaszkodnak a készpénzhez, nincs könnyű dolguk, mivel a legtöbb nagyvárosi bank nem tart pénzt a fiókjaiban. Susanne Mennfort az ország egyik vezető bankjának, a SEB-nek a munkatársa, és hét évvel ezelőtt annak a fióknak volt a vezetője, amely az elsők között szüntette meg a készpénz tárolását.

– Azt hittük, az emberek panaszkodni fognak – emlékezik vissza. – Az átállás előtt egy évig magyaráztuk az ügyfeleknek, mi fog történni és hogy miként használhatják a kártyájukat. Amikor eljött a nagy nap, izgultunk, hogyan fogadják a változást. De sokan azt kérdezték, miért csak most váltottunk, mivel a kártyahasználat sokkal egyszerűbb.

– Féltünk, hogy az idősebbek nem örülnek majd az újdonságnak, de annyi mindenhez hozzá kellett szokniuk életük során – néhányan nemrégen még nyílt lángon főztek, most pedig mikrohullámú sütőt használnak –, hogy ez sem okozott különösebb problémát.

Aligha meglepő, hogy a bankrablások száma is jelentősen csökkent Svédországban, bár néhány bűnöző lassan kapcsolt. 2013 áprilisában egy férfi bement egy bankba Stockholm központjában, majd egy fegyvernek látszó tárggyal megfenyegette a személyzetet, de kénytelen volt üres kézzel távozni, mivel abban a fiókban már nem tartottak készpénzt.

Még a bankautomaták számát is folyamatosan csökkentik, pedig a legtöbben azokból vesznek ki pénzt. A legfrissebb adatok szerint Svédországban az utóbbi kilenc esztendőben soha nem volt ilyen kevés bankautomata: átlagosan 3,2 jut tízezer emberre. Az utóbbi öt évben a forgalomban lévő bankjegyek értéke negyedével csökkent.
 

A nagyobb biztonságra meg a kezelési költség csökkenésére hivatkozva sok bolt csak bankkártyás fizetést fogad el, s egyre több helyen látható a felirat: „Vi hanterar ej kontanter” (Készpénzt nem fogadunk el). Az ABBA Múzeumban, a legismertebb svéd popzenekar szentélyében még egyértelműbb az üzenet: „Nem fogadunk el bankjegyeket és érméket, mert meggyőződésünk, hogy a készpénzforgalom kiiktatása biztonságosabb és hatékonyabb a személyzet és vendégeink számára egyaránt.”

Björn Ulvaeus, az egykori együttes tagja a készpénz nélküli társadalom egyik legelszántabb szószólója.

Miután a fiát kirabolták, rájött, hogy a „Money, Money, Money” nem is olyan „Funny”, vagyis cseppet sem vicces, hogy az illegális piacokon készpénzért adják-veszik a lopott holmikat. Ezért elhatározta, hogy kísérletképpen egy éven át nem fizet készpénzzel. – Végül is egyetlen hátrányát éreztem: amikor a hipermarketben csak érmével működtek a bevásárlókocsik – számol be élményeiről. – Ha bárki fel tud hozni érveket a készpénz mellett, adja elő! Kíváncsian várom.

Bár az elektronikus csalások száma jelentősen nőtt (állítólag megduplázódott az elmúlt évtizedben), a svédek mindent egybevetve kedvezően fogadták az új, készpénz nélküli világot, és időnként meglepő találékonyságról tettek tanúbizonyságot az alkalmazkodásban.

A készpénznélküliség a vezeték nélküli technikák felé fordul, és a mobilunk lesz a bankkártyánk

Vegyük például Pierre esetét, aki a központi pályaudvar közelében, a Drottninggatanon, Stockholm legforgalmasabb bevásárlóutcájában tölti napjai nagy részét, és Svédország legnagyobb példányszámú utcai magazinját, a Situation Stockholmot árusítja. Kisebb megszakításokkal húsz esztendeje, a magazin alapítása óta ez a fő kenyérkeresete, ám az utóbbi néhány esztendőben ő és árustársai kezdték megérezni, hogy az emberek egyre kevesebb készpénzt hordanak maguknál.

Ezért – ahogy egy felirat értesíti a járókelőket – Pierre elfogad kártyás fizetést is. A vevők átnyújtják neki a bankkártyájukat, ő bedugja egy kártyaolvasóba, amely bluetoothos kapcsolatban áll egy mobiltelefonnal (mindkettő egy jótékonysági szervezet ajándéka, akárcsak a mobilnet-előfizetés), és levesz 50 svéd koronát a vevők számlájáról, akik már vihetik is a magazin legfrissebb példányát.

– Jó, hogy van ez a kártyaolvasó – mondja Pierre. – Először sokan azt hitték, viccelek, hiszen általában nem látni ilyet hajléktalanoknál. Volt, aki csalásra gyanakodott, ezért eltartott egy ideig, amíg megszokták a járókelők. Ez a világon az első utcai magazin, amelyért így lehet fizetni, és ez nagyszerű.

Templomokban is kezdik használni az új technológiát, mivel a híveknél is egyre kevesebb a készpénz. – Néhány éve jelentkezett a probléma, hogy miként lehet adományokat gyűjteni a templom fenntartására, illetve jótékony célokra, amikor az emberek kezdenek leszokni a készpénzről – meséli Johan Tyrberg, a dél-svédországi Lund püspöke. – Ezért határoztuk el, hogy mi leszünk az egyik első vidéki templom, amely kártyaolvasót alkalmaz. Ha néhány nagyobb városi katedrálisban bevált, jó lesz nálunk is, vidéken, gondoltuk.

– Beállítottunk hát egy kártyaolvasót a templomba egy nagy dobozban. Ezt nem lehet kézbe venni, inkább olyan, mint egy bútordarab. Az adakozó odamegy hozzá, megérinti a képernyőjét, és gombnyomással kiválasztja, hogy nemzetközi akcióra vagy a templom fenntartására akar-e adományozni. Majd megadja az adomány összegét, beilleszti a kártyáját és beüti a PIN kódját.

Johan püspök elismeri, hogy ez a technológia némileg elavult, és most azt vizsgálja, hogyan adakozhatnának a hívek a mobiltelefonjukkal. – Készpénz nélkül olcsóbb és egyszerűbb – állítja a püspök. – A templomok különböző módszereket alkalmaznak. Van, ahol kis kártyaolvasót, máshol iPadet, amelyet rögzítenek, és van, ahol „swishelnek”. Mindenesetre még készpénzt is gyűjtünk, és az adományok nagy részét még mindig ebben a formában kapjuk.

Ma már a zsebpénz is lassan átköltözik a digitális világba. Susanne Mennfortnak két gyermeke van, a tizenhat éves Axel és a tizenegy éves Alice. Sok svéd tinédzserhez hasonlóan ők is banki átutalással kapnak zsebpénzt. Mindkettejüknek van bankkártyája, és Suzanne egy alkalmazással mozgatja a pénzt a számlák között.

– Szeretnek kártyával fizetni, mert nem kell a pénzt számolgatniuk, ha venni akarnak valamit – mondja Susanne. – Az már csak hab a tortán, hogy a kártyával a gyerekek is segíthetnek a szülőknek vásárolni. Megtörtént például, hogy a fiam egyedül volt otthon és az autókat mosta, amikor elrepedt a slag. Felhívott, hogy utaljak át pénzt a számlájára, majd elment új slagot venni. Mire hazaértem, tiszta autók vártak, és új slag.
 

Svédország, Dánia és Finnország világelső az egy főre jutó kártyahasználat terén. A dán kormány nemrég tervbe vette, hogy eltörli azt a törvényt, amely előírta a boltoknak a készpénz elfogadását.

De miért van az, hogy a skandináv országok megelőzik a többieket? – Az egyik fontos tényező, hogy a svédek megbíznak a politikusaikban és a bankokban – magyarázza Niklas Arvidsson. – Ami elmondható a többi skandináv országról is. Másrészről általában vonzódunk a technikai újdonságokhoz, és errefelé hagyományosan fejlett a telekommunikációs ipar. Az emberek régóta használnak mobiltelefont – teszi hozzá. – A Nokia Finnországban, az Ericsson Svédországban jött létre.

Nem meglepő, hogy azok a gazdasági gondokkal küszködő európai országok, amelyekben az emberek kevésbé bíznak a bankokban, távolabb állnak a készpénz nélküli társadalomtól, mint a skandinávok.

Görögországban és Olaszországban például az Európai Központi Bank felmérésének adatai szerint egy főre 17, illetve 65 készpénz nélküli fizetés jut, miközben Svédországban ugyanez a szám 375.

Fontosak ezenkívül a készpénzhez kapcsolódó kulturális tényezők. Vegyük példának Németországot. Itt igen fejlett a mobilfizetési infrastruktúra, erős a gazdasági fejlődés, továbbá a bankárokat meglehetős bizalom övezi, mégis mindössze évi 242 készpénz nélküli fizetést regisztrálnak fejenként.

– A németek még mindig ragaszkodnak a készpénzhez – állítja Jason Lane, a MasterCard európai üzletágának csoportvezetője. – Akár történelmi, akár generációs okokból, de ha egy német öltönyt akar vásárolni, nagy valószínűséggel inkább megkeresi a legközelebbi bankautomatát, kivesz ezer eurót, és azzal fizet.

Lane szerint a készpénz nélküli fejlődés a vezeték nélküli technikák felé fordul, és hamarosan a mobiltelefonunk lesz a bankkártyánk.

Vagyis a svédek egy nap nosztalgiával gondolnak majd vissza mutatós új bankjegyeikre? – Hogy hiányozni fog-e a készpénz a mindennapokban? Aligha – jelenti ki Ingemar Åkesson, aki egy PR-ügynökséget vezet Stockholmban. – De a készpénz például jó születésnapi ajándék. Ha a gyerekednek ezer koronát akarsz adni, a bankjegy szebb, mint a banki átutalás, ami nem látható. Inkább hasonlít valódi ajándékra. És talán a pénz értékét is jobban érzékelteti. A digitális pénz mintha nem is volna igazi.

Vote it up
189
Tetszett?Szavazzon rá!