Életmentő labdajáték

Az egykori mentőtiszt és a mentőtechnikus egy labda segítségével szinte percek alatt hőst farag bárkiből

Kapcsolódó cikkek

Tegyük fel, mentek haza a buliból, amikor elesik a hátul botladozó Soma. Szokott ilyet csinálni, ha iszik, nem igaz? – mondja Mészáros Zalán, a székesfehérvári gimnáziumi osztály pedig egy emberként nevet.

– Aztán valakinek eszébe jut, hogy miért nem állt még fel – veszi át a szót Klupács Péter. – Hülyéskedik Soma, vagy mi? Már két perc telt el azóta, hogy elesett. Elindultok visszafelé hozzá, de a sötétben nehéz megtalálni. Három perc is eltelik, mire belebotlotok. Szólítgatjátok, de nem mozdul. Arra se, ha rázzátok.

Az osztályban ekkor alábbhagy a nevetés. – Szerintetek van idő, hogy felhívjátok és megvárjátok a mentőket? Ha nem lélegzik, van annyi ideje Somának? – kérdezi Mészáros Zalán.

A gyerekek a fejüket rázzák. – Azonnal el kell kezdeni pumpálni a mellkasát – mondja valaki fojtott hangon. – Majd a másik telefonál addig, de egy pillanatra sem szabad abbahagyni.

Aztán labdák kerülnek elő. Itt-ott felhangzik ugyan némi nevetgélés, de ez már nem a korábbi önfeledt kacaj: az előbb tanult módon elkezdik pumpálni a labdát, hiszen tudják: a labda valójában a mellkas, s benne a szív – amely most nem dobog.

A székesfehérvári iskolások egy életre megtanulták a leckét.

Klupács Péter mentőtechnikus és Mészáros Zalán volt mentőtiszt egy labda segítségével, szinte játszi könnyedséggel mutatta meg – ehhez az osztályhoz hasonlóan – immár ezreknek, hogy bárkiből lehet hétköznapi hős.

Magyarországon 1000 emberből csupán hárman részesültek megfelelő elsősegélynyújtó képzésben, míg Ausztriában és Németországban 980-an. Részben emiatt halnak meg nálunk évente 20-25 ezren hirtelen szívhalál következtében. Pedig az újraélesztés megtanulható – minél egyszerűbben, annál jobb.

Ők már tudják: a labda valójában a mellkas, s benne a szív, amely most nem dobog

Szerveink többsége tartós károsodás nélkül átvészeli az órákon át tartó oxigénhiányt. Az agy ez alól kivétel: mindössze négy perc, azaz 240 másodperc adatik meg számára, ha nem jut oxigénhez, aztán rohamos tempóban pusztulnak a sejtjei. Az ilyen agykárosodás ellen küzd és tanít meg küzdeni Klupács Péter és Mészáros Zalán. Bemutatókat tartanak, ahol megértetik a hallgatósággal, mit kell tenniük, ha valaki hirtelen összeesik a közelükben, és nincs keringése.

– A mellkaskompressziónak automatizmusnak kell lennie, hiszen a rendelkezésre álló négy perc roppant kevés, a feladatok átgondolására nincs idő – mondja Klupács Péter. – Ha az életmentő tétovázik, az áldozat meghal. Gyakran kérdezik, hogy a laikus nem törhet-e el bordákat véletlenül. De igen, ám ez csak kisebb baj. Törött bordákkal lehet élni.

– Módszerünk lényege az újraélesztés oktatásának egyszerűsítése. A teljes, hivatalosan is oktatott életmentés összetett tevékenység, jól tudom, hiszen tíz éven át tanítottam. Egy napi rutinban edzett egészségügyis meg tudja csinálni, de a laikus, még ha vizsgázott is belőle, éles helyzetben gyakran fél cselekedni – veszi át a szót Mészáros Zalán. – Nem véletlen, hogy az emberek többsége nem mer odamenni a bajban lévőhöz. Ezért kell egyszerűsíteni az újraélesztés oktatását.

Módszerük szerint csak két dolgot kell tennie az életmentőnek. Elsőként hátra kell billentenie a hanyatt fekvő beteg fejét, hogy biztosítsa a szabad légutakat. Ezt követően kerül sor a mellkas ütemes nyomására, amit addig kell folytatni, amíg ki nem ér a mentő, amelynek a személyzete immár nekifoghat a klasszikus újraélesztésnek. Az elsődleges cél ugyanis nem a szív ismételt elindítása, hanem a keringés fenntartása, hogy ne következzen be agykárosodás – kihúzni addig, míg a mentő odaér és szakemberek kezébe kerül a beteg. Ők majd folytatják a megfelelő technikával és eszközökkel.

Hogy mindez mennyire könnyen megtanulható, egy évekkel korábbi székesfehérvári eset bizonyítja, amelynek Mészáros Zalán a szemtanúja, sőt részese volt. Egy nyolcéves kislány hívta a mentőket, mert összeesett az édesanyja. A lakásba belépve azt látták, hogy a gyermek az anyja medencéjén ül, és a mellkasát pumpálja minden erejével. A kérdésre, hogy egyáltalán hogyan jutott ez az eszébe, azt válaszolta: a tévében látta. A kislány találékonyságának hála az édesanya teljes épségben megúszta a hirtelen szívleállást.

Mészáros Zalán és Klupács Péter reményei szerint a „Te vagy a hős” oktatókampány a Teva gyógyszergyár támogatásával a lehető legszélesebb tömegekhez eljut majd. – Az az álmom, hogy egyszer egy egész stadionnyi ember előtt mutassuk be az életmentés fontosságát – mondja Mészáros Zalán. – Például egy meccs szünetében valaki eljátszaná, hogy rosszul lesz a pályán, s az egész stadion együtt nyomogatná a labdát, imitálva az újraélesztést. Egy-egy alkalommal ezreket lehetne megtanítani arra, hogy bárkiből lehet hős.

Vote it up
262
Tetszett?Szavazzon rá!