Éljen a tömeg ereje!

Rendkívüli dolgokat hozhat létre a világ különböző pontjain élő önkéntesek együttes munkája – és mindezt az internetnek köszönhetjük

Kevin Schawinskinak, az Oxfordi Egyetem 24 éves végzős csillagászának – kutatásai részeként – át kellett néznie közel egymillió, galaxisokról készült fotót. Egy hét elteltével, amikor már a végkimerülés határán járt, még mindig csak 50 ezer felvételt tudott osztályozni. Kell, hogy létezzen ennél hatékonyabb módszer – gondolta.

Barátjával, a szintén csillagász Chris Lintott-tal létrehoztak egy internetes oldalt, a Galaxy Zoot, amelyen megadták, miként lehet a galaxisokat a formájuk alapján osztályozni. Másnapra óránként 70 ezer (!) besorolás érkezett. Az első év végére 150 ezer önkéntes közreműködése nyomán 50 millió adattal gazdagodtak. Ez 2007 júliusában történt. Schawinski és Lintott nem is sejtette, hogy a „civil tudomány” új korszakát nyitották meg, amelyben az internetes önkéntesek komoly tapasztalatokkal járulnak hozzá számos tudományág új felfedezéseihez a csillagászattól a régészetig.

A 18 éves Nadav Ossendryver* mindig nagyon szerette a lakhelyétől, a dél-afrikai Johannesburgtól néhány órás autóútra fekvő Kruger Nemzeti Parkot. A kétmillió hektáros terület Afrika egyik legnagyobb vadrezervátuma, amelyet háromezer kilométernyi út hálóz be. Az oda látogatók azonban olykor hiába szeretnének oroszlánt, gepárdot vagy leopárdot látni.

Három éve már, hogy a tizenéves fiú létrehozta latestsightings.com (legfrissebb megfigyelések) nevű weboldalát, amelyen arra kérte az embereket, posztolják, hol, milyen állatot láttak legutóbb. A szájton megtekinthetők a parkba látogatók fotói és videói, sőt akár virtuális sétát is tehetünk a területen.

Mindez ráadásul lehetővé teszi az Endangered Wildlife Trust természetvédelmi szervezet számára a sasok, leopárdok vagy vadkutyák nyomon követését. A weboldalnak immár több mint 50 ezer követője van.

Tavaly márciusban egy 33 éves brit mérnök, Jonathan (a nevet megváltoztattuk), a Guardian című napilapban olvasott egy új orvosi honlapról, a FindZebráról. Az interaktív adatbázisban fellelhető 31 ezer szakértői tanulmány 7 ezer ritka betegséget ismertet, és elképesztően eredményes a korábban rejtélyesnek minősített betegségek és egészségi állapotok meghatározásában.

Jonathant még gyerekként asztmásnak diagnosztizálták, ám az asztma elleni gyógyszerek mit sem enyhítettek a tünetein: a véget nem érő tüdő-, illetve arcüreggyulladások sorozatán és a kimerültségérzeten. Húszas éveiben tovább vizsgálták, és ekkor kiderült, hogy nem asztmás, ám azt senki nem tudta megmondani, mi a baja. Végtelenül el volt keseredve.

Amikor Jonathan begépelte tüneteit a FindZebra keresőjébe, rögtön húsz különböző diagnózis lehetősége merült fel. Az utolsó előtti a masztocitózis volt – ennél a rendellenességnél kórosan felszaporodik a bőrben a hisztamint termelő hízósejtek száma. Jonathan megmutatta orvosának a weboldal „találatait”, az orvos antihisztamin-kezelést írt elő, aminek köszönhetően végre teljesen tünet- és panaszmentes lett. – Gyermekkorom óta beteg voltam. Életemben először most érzem jól magam – mondja.

Tömegben az erő
Napjainkban az online üzleti vállalkozások üzemeltetőitől a tudományos kutatókig sokan felfedeztek egy korábban kihasználatlan erőforrást az interneten: az emberek idejét. Ha belegondolunk, hogy egyetlen hónap alatt 1,23 milliárd személy jelentkezik be a Facebookra, vagy 100 milliárd keresést indítanak a Google segítségével, akkor valóban rengeteg, különféle csatornákba terelhető figyelem „áll rendelkezésre”. Ezt angolul crowdsourcingnak, magyarul közösségi – vagy önkéntes – ötletbörzének nevezik. Egy nagy feladat megoldását jelenti, amelyet apróbb, kezelhető lépések sorozatává „aprítanak fel”, és amelyben döntő szerep hárul az online segítőkre.

Két órán belül az összeg kétszerese érkezett be, és a pénz tovább áramlott

A tudomány számára a tömeg különlegesen fontos szövetséges a rengeteg információ kezelésében. Chris Lintott így foglalja össze: – Mi, tudósok, kiválóan tudunk információt gyűjteni, de ahhoz már nem vagyunk elegen, hogy fel is tudjuk dolgozni.

Épp ezért hozta ennyire lázba őt és Schawinskit a Galaxy Zoo. Ami egyszeri online kísérletnek indult, az mára húsz tudományos projektté terebélyesedett. A projekteket összefogó Zooniverse-nek közel egymillió online önkéntes civil segítője van.

Ahogyan Nadav Ossendryver is megtapasztalhatta, a tömeg óriási segítséget jelenthet a nagyszabású, földrajzi jellegű problémáknál is.

A Latest Sightings mellett azóta elindította Facebook- és Twitter-oldalát, sőt mobiltelefonos alkalmazásokat készített a látottak megosztására. A Kruger Sightings egyetlen kivétellel minden állat tartózkodási helyét megadja. – A rinocéroszokét soha nem áruljuk el – mondja Nadav, mivel a vadorzók a nemzeti parkban is nagy veszélyt jelentenek rájuk.

A brit Jonathan, aki végre diagnózist talált asztmaszerű panaszaira a FindZebrán, tulajdonképpen Ole Winthernek köszönheti az egészet. A Dán Műszaki Egyetem docensének, a Koppenhágai Egyetem bioinformatikai szakértőjének támadt ugyanis az az ötlete, hogy létre kell hozni egy oldalt, ahol az orvosok és a tájékozódni akaró betegek megbízható online forrásokat tekinthetnek át, miközben ritka betegségeket próbálnak diagnosztizálni. A projekt kidolgozását két végzős diákja, Radu Dragusin és Paula Petcu vállalta el. Amikor a honlapnak nevet kellett választani, Dragusin felidézett egy orvosi aforizmát: „Ha patadobogást hallasz, lovakra gondolj, ne zebrákra” – vagyis valószínűleg a legegyszerűbb diagnózis a helyes. A FindZebra nevet javasolta. 2012-ben indították el, azóta 67 ezernél több találatot regisztráltak.

A közösségi ötletbörze ismert változata a közösségi finanszírozás vagy támogatás. Ilyen profilú weboldal az indiegogo.com és a kickstarter.com, ahol reménybeli vállalkozók kérnek indulótőkét elektromos gördeszkájuk kifejlesztésére, lemezük vagy filmjük megvalósítására, a muffinsütödéjük megnyitására vagy bármi másra.

Az Oslóban élő Jonas Borchgrevink azonban úgy látta, egy másik célt is meg kellene valósítani: hogy a pénz valóban oda kerüljön, ahova szánták.

Az egész akkor kezdődött, amikor a fiú kilencévesen fogta a klarinétját, és trombitás barátjával zenélni kezdett egy oslói utcasarkon, hogy pénzt gyűjtsenek egy nemzetközi jótékonysági szervezet számára. Több száz norvég koronát muzsikáltak össze, amelyet aztán továbbítottak a szervezetnek. – Soha nem tudtam meg, mi történt a pénzzel – mondja még ma is dühösen a 24 éves fiatalember. – A probléma azóta foglalkoztat.

Így hát 2009-ben létrehozta a mygoodact.com (az én jótettem) nevű internetes oldalt. Ide bárki felrakhatja a pénzgyűjtő akcióját, ahogy a Kickstarterre az üzleti elképzelésekhez a támogatási kérelmeket. Tavaly áprilisban a weboldal nemzetközi ismertséget szerzett, mégpedig az alapító honfitársnője, Nathalie Krantz jóvoltából.

Nathalie egy online újságban látta meg a fotót az indiai kislányról, az extrém módon vízfejű Roona Begumról. A felgyülemlő agygerincvelői folyadék elképzelhetetlen méretűre duzzasztotta a kislány fejét. Az ezt korrigáló sebészi beavatkozás körülbelül 10 ezer norvég koronába (kb. 380 ezer forint) került volna, ám a szegény észak-indiai család ezt nem engedhette meg magának. Krantz megosztotta a fotót Roonáról, és elmesélte a történetét a mygoodact.com-on, és pénzt kért a műtéthez. Két órán belül a szükséges összeg kétszerese érkezett be, és a pénz csak tovább áramlott.

Borchgrevink kapcsolatba lépett a Fortis Alapítvánnyal, egy vezető egészségügyi szolgáltató jótékonysági szervezetével. A Fortis felajánlotta, hogy ingyenrepülővel az egyik kórházukba szállítják a kislányt, és meg is műtik. Ám Roona esete bonyolultabbnak bizonyult, és amikor a költségek meredeken emelkedni kezdtek, a mygoodact segítségével további 30 ezer dollárt sikerült előteremteni a műtét finanszírozására. A beavatkozás után Roona sokkal vidámabb lett, és könnyebben mozdítja a fejét. Amikor Jonas Borchgrevinknek megjegyezzük, hogy a történet egyetlen szereplője sem találkozott a másikkal, csak vállat von – számára ez a közösségi média erejét mutatja.

Hollywoodig nincs megállás
Ám a közösségi ötletbörze világában sem minden ügy ilyen komoly. Itt vannak például az újraalkotott filmek, vagyis a remake-ek. 2009-ben Casey Pugh amerikai webfejlesztő, a Star Wars-filmek megszállottja tizenöt másodperces jelenetekre szabdalta fel a sorozat első darabját, a Csillagok háborúját, feltöltötte a saját „Star Wars Uncut” (Vágatlan Star Wars) nevű weboldalára, majd felkérte a látogatóit, hogy kényük-kedvük szerint alkossák újra a közel ötszáz jelenetet. Németországtól Japánig összesen húsz országból küldtek be 15 másodperces videókat. Pugh ezeket felrakta az internetre, és szavazni lehetett a kedvencekre. A legtöbb szavazatot kapott alkotásokból egész estés mozifilmet szerkesztettek), amelyet az egész világ láthat.

A végeredmény egy némileg dadaista keverék, amelynek őrült és előre megjósolhatatlan 15 másodperces részeit nagy mulatság megnézni. A szereplők hol alufóliába tekert felnőttek (mint a C-3PO robot), hol jelmezes gyerekek, máskor meg beöltöztetett macskák és kutyák, esetleg papírszatyrok, zoknibábok, sőt PEZ-cukorka-adagolók. A Leia hercegnőt játszó színésznő két zsemlét rögzített a halántékára, hogy reprodukálni tudja a nevezetes hajviseletet. A film elnyerte az interaktív média Emmy-díját, és már készül is a folytatás.

Az üzenet tehát világos: a tömeg ereje legyen veled!

Vote it up
96
Tetszett?Szavazzon rá!