Építsen éles elmét

Áttörő tudományos eredmények azt mutatják, hogy élete bármely szakaszában okosabbá válhat – de meglepő módszerekkel

Agytornával javítható az emlékezet. Aerob gyakorlatokkal megtartható a szürkeállomány. Meditációval az értelem és érzelem közötti kapcsolatok tökéletesíthetők.

Mindez remekül hangzik, csakhogy az agy „feljavításáról” szóló, egyre nagyobb számú újságcikk nem elég mélyreható. Vitathatatlan persze, hogy az emlékezetfejlesztő gyakorlatok sokkal jobbat tesznek az agynak, mint, mondjuk, a valóságshow-nézés, ám ezekkel legfeljebb annyi érhető el, hogy megbízhatóbb módon fog hozzáférni az agykérgében már ott lévő információkhoz. Ám ha az információ nincs jelen, akkor bármennyit edzi is az agyát, az nem fog segíteni, mondjuk, az amerikai szövetségi jegybank működésének, Picasso Avignoni kisasszonyokja jelentőségének vagy a Word program legutóbbi összeomlása okának a megértésében. Mindannyian szeretnénk többet érteni, kreatívabbak lenni, megjegyezni azt, amit olvastunk, mások számára észrevehetetlen összefüggéseket meglátni – nemcsak azért, hogy a lehető legjobban hasznosítsuk mindazt, ami a két fülünk között van, hanem azért is, hogy okosabb döntéseket hozhassunk a munkában, a szerelemben és az életben.

Amikor beleástam magam a neurobiológia és a kognitív tudomány legújabb kutatási eredményeibe, egy friss eredmény messze kiemelkedett a többi közül: az IQ (intelligenciahányados), amelyről nagyon sokáig úgy vélték, hogy a korai gyermekkor után már nem változhat, valójában növelhető. Ráadásul nem is csupán egy-két pontocskával. Egy a Nature egyik tavaly őszi számában megjelent cikk szerint az IQ négy év alatt akár 21 ponttal is nőhet – vagy 18 ponttal csökkenhet.

Hogyan növelhető az IQ?
Az IQ, amelyet egy sor, a rövid távú emlékezetet, a térérzékelési készségeket, a mintafelismerést és más jellemzőket vizsgáló teszt segítségével mérnek, sokféle kognitív (verbális, analitikai és egyéb) képességről ad képet. Húsz pont „óriási különbség”, mondja Cathy Price, a londoni University College kognitív tudományokkal foglalkozó munkatársa, a kutatás vezetője.

– Ha valakinek az IQ-ja 110-ről 130-ra nő, akkor átlagosból tehetségessé válik. Ha viszont 104-ről 84-re csökken, akkor átlagos helyett átlag alatti intelligenciájú lesz. – Vizsgálatait 12 és 20 éves kor közötti alanyokon végezte, ám azon új felfedezések alapján, amelyek szerint az agy még a 60-as és 70-es életévekben is jelentős változásokra képes (ezt neuroplaszticitásnak nevezik), Price úgy véli, hogy eredményei mindenkire érvényesek.

– Az IQ-tesztekben nyújtott teljesítmény felnőttkorban is jelentősen változhat – mondja. – Könnyen lehet, hogy az ember egész életében megmarad ez a nagyfokú plaszticitás, amit eredetileg a fiatal felnőtteknél tapasztaltak.

Price és munkatársai legújabb cikkükben azt írták le, hogyan függenek össze az IQ változásai az agy szerkezetében bekövetkező változásokkal. Az alanyok azon 39 százalékánál, akiknek verbális IQ-ja jelentősen javult, az agyukról előtte és utána készített felvételeken egyértelmű növekedés volt kimutatható a bal oldali mozgatókéreg szürkeállományának (azaz idegsejtjeinek) sűrűségében és térfogatában azon a területen, amely az olvasás, a beszéd és a dolgok megnevezése során aktivizálódik. Annál a 21 százaléknál, akiknek a nem verbális IQ-ja (a nyelvvel össze nem függő problémamegoldási képessége, például a térlátása) nőtt vagy csökkent, ennek megfelelő változást tapasztaltak a kisagy kézmozgásokért felelős elülső részének szürkeállományában. Bár a legtöbben úgy tekintünk a mozgató és kognitív képességekre, mint két alapvetően különböző dologra, több vizsgálat is arra a megállapításra jutott, hogy az érző és mozgató képességek fejlesztése kedvezően hat a kognitív készségekre is. Ennek pontos okát még senki sem tudja. Tanuljon meg tehát kötni vagy hallgasson komolyzenét, s lehet, hogy ezzel az IQ-ja is növekedni fog.

A rövid távú emlékezet jelentősége
Bár a rövid távú emlékezetet – amely az agy jegyzettömbjének felel meg – hosszú időn át csupán az IQ egyik elemének tartották, a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy ez az a komponens, amelyen keresztül az intelligencia egésze is fejleszthető. Az intelligencia kutatása terén az egyik legnagyobb meglepetést az jelentette, amikor a Michigani Egyetem Susanne Jaeggi és Martin Buschkuehl vezette tudóscsoportja megállapította, hogy a rövid távú emlékezet sokkal nagyobb mértékben befolyásolhatja az intelligenciát, mint azt bárki is gyanította volna.

Felnőtt önkéntesekkel gyakoroltattak be egy a rövid távú emlékezetet erősen igénybe vevő, nehéz feladatot: egyidejűleg hallottak kimondott betűket és láttak egymás után felvillanó számítógépes képeket, amelyeken mindig más-más helyen volt egy kék négyzet. A feladatuk az volt, hogy jelezzék, amikor a kimondott betű vagy a kék négyzet helye megegyezett egy korábban hallottal, illetve látottal. Minél többet gyakorlatoztatták így a rövid távú emlékezetüket, annál nagyobb mértékű fejlődés volt kimutatható az agyi képességeket legtisztább formában jelző úgynevezett folyékony intelligenciában – azaz a rendelkezésre álló tudástól független logikus gondolkozásban és problémamegoldásban. (A teszt logikus gondolkozást vizsgáló része úgynevezett progresszív mátrixokat használt: az önkéntesek három mértani alakzatot láttak, és számos lehetőségből kellett kiválasztaniuk, melyik az az egy, amelyik folytatja a megkezdett sorozatot.) A michigani kutatócsoport tavaly júniusban iskoláskorú gyerekekkel is hasonló eredményt ért el: azt találták, hogy az emlékezet fejlesztése javítja az intelligenciatesztekben elért eredményt, vagyis talán ez az IQ növelésének a legbiztosabb módja.

– Vannak még viták arról, hogy az agy fejlesztése valóban javítja-e a kognitív képességeket – mondja Eric Kandel, a Columbia Egyetem munkatársa, aki 2000-ben megosztott Nobel-díjat kapott az emlékezet sejtes és molekuláris alapjaival kapcsolatos felfedezéseiért. – De ha valaki igazán sokat dolgozik az emlékezete javításán, például verseket tanul meg –, azzal valószínűleg a kognitív működések bizonyos elemeit is fejleszti.

Az idegrendszert leképező vizsgáló módszerek támpontokat adhatnak arról, hogyan javíthatják a memóriagyakorlatok a tiszta intelligenciát. Az emlékezetfejlesztő gyakorlatok folyamán több agyi terület (a prefrontális kéreg oldalsó része, a fali kéreg alsó része, a limbikus kéreg elülső része és a törzsdúcok) aktívabbá válik, jelezvén, hogy e képletek mind szerepet játszanak az emlékezetben. Érdekes módon ugyanezek a területek aktivizálódnak akkor is, amikor az agy logikai összefüggéseket keres és gondolkozik.

Jason Chein, a Temple Egyetem pszichológusa a saját vizsgálataiban azt találta, hogy a munkamemóriát megdolgoztató bonyolult feladatok négy héten át végzett gyakorlása jelentősen javította az olvasott szöveg értésében nyújtott teljesítményt is. Az efféle fejlődéshez kulcsfontosságú az „intenzív edzés”, állítja Kandel – vagyis nem afféle „gyors megoldásról” van szó, amilyet állítólag az áfonyaevéstől vagy a gránátalmalé ivásától remélhetünk. Az intelligencia javulása ilyenkor a szinapszisok (az idegsejtek közötti kapcsolatok) számának a növekedéséből fakad. Az új idegsejtek és szinapszisok keletkezése teszi lehetővé a tanulást.

Figyeljen oda és okosodjon!
A figyelem az elme másik olyan eleme, amelynek fejlesztésével az IQ is növelhető. Idegkutatók már számtalanszor igazolták, hogy a figyelem nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Egy nagyobb fogadáson csak akkor fog emlékezni a nevekre, ha odafigyelt a bemutatkozáskor.

A figyelemnövelő hatás magyarázhatja azt is, miért olyan népszerűek a serkentő hatású (stimuláns) gyógyszerek a vizsgára magoló diákok körében. A stimulánsok megemelik az agyban a dopamin szintjét: ez a vegyület felel egyebek közt a motivációért és a jutalom érzéséért, amelyek növelik annak valószínűségét, hogy az adott feladat le tudja majd kötni a figyelmét.

Hasonló okból javíthatják a memóriát az akció- és stratégiai játékok is.

Ugyanez érhető el az érzelmi kötődéssel is, állítja Cathy Price. Ha nem érdekli az, amit olvas, lát vagy hall, az nem is fog megmaradni az emlékezetében.

Mire szokjon rá az agya serkentéséért?
Az agy fejlesztéséért mindenképpen meg kell dolgozni, de szerencsére van erre néhány egyszerű módszer is.

■ Az aerob testmozgás Ha hetenként háromszor 45 percet gyalogol, az serkenti a BDNF (agyi neurotrofikus faktor) termelését, amely vegyület nélkülözhetetlen az idegsejtek között a tanulást lehetővé tevő szinapszisok keletkezéséhez. Egy kutatócsoport Arthur Kramer, az Illinois-i Egyetem (Urbana-Champaign) munkatársa és Kirk Erickson, a Pittsburghi Egyetem tudósa vezetésével kimutatta, hogy a testmozgás növeli a szürkeállomány mennyiségét abban a hippocampus-régióban, amely az új ismeretek feldolgozását végzi – azon belül is elsősorban a különböző információelemek közti, az összetett emlékekhez szükséges kapcsolatok létrejöttében van szerepe.

■ Szunyókálás Egy 2010-es tanulmányban Matthew Walker pszichológusprofesszor és a Kalifornia Egyetemen (Berkeley) dolgozó munkatársai megállapították, hogy a nap közbeni szunyókálás nem csupán helyreállítja az agy teljesítőképességét, hanem még fokozza is. Diák önkénteseket kért fel arra, hogy a hippocampust (hippokampuszt) erősen igénybe vevő feladatot végezzenek – mintegy 120 új archoz kellett megtanulniuk a hozzájuk tartozó neveket. Azok az alanyok, akik ezt követően délután 2 órától kezdve 90 percet aludtak, délután nemcsak nem szunyókáló társaiknál, hanem délelőtti önmaguknál is hatékonyabban tudták megtanulni az újabb adag arc-név párost.

– Az ébren maradók emlékezőképessége egyértelműen romlott, a szunyókálás viszont az alvás előttinél is magasabb szintre állította vissza az memória kapacitását – mondja Walker. A kutató szerint az alvás közben tapasztalt elektromos aktivitáscsúcsok, az úgynevezett alvási tüskék olyan aktivitást jeleznek, amelynek során az információ a hippocampusból az emlékek tartós tárolását végző agykéregbe kerül át.

A folyamat ahhoz hasonlítható, mintha az adatokat egy USB adathordozóról a számítógép merevlemezére helyeznénk át, amivel „biztosítanánk” az áttöltött információ tartós megőrzését, az USB kulcs (vagyis a hippocampus) pedig ismét képessé válna az új információk befogadására.

■ Üresjárat A japán Tohoku Egyetem kutatói funkcionális MRI-berendezéssel mérték 63 önkéntes agyi véráramlását, akiknek közben igyekezniük kellett üresen tartani az elméjüket. Azok nyújtották a legjobb teljesítményt egy újfajta ötletek gyors kitalálását igénylő feladatban, akiknél a legintenzívebb volt az agy fehérállományának – azaz az idegsejteket egymással összekötő sejtnyúlványok tömegének – a vérellátása. A kreativitás végső soron képesség a mások számára nem feltűnő összefüggések meglátására, vagyis van értelme annak, hogy az agy pihentetésével fokozzuk a fehérállomány aktivitását. Tegye tehát el az okostelefont, és hagyja üresjáratban az agyát!

■ Koffein Egy nagy adag kávé jobb működésre késztetheti az agyát, állítja a Nature Neuroscience folyóiratban 2011-ben megjelent cikk. Amikor Serena Dudek és az amerikai Országos Környezet-egészségügyi Intézet más kutatói annyi koffeint adtak be patkányoknak, amennyit az ember számára két csésze kávé elfogyasztása jelentett volna, erősebb elektromos aktivitás volt megfigyelhető a hippocampusuk CA2 jelű területének idegsejtjei között, mint koffein nélkül. Az aktívabb kapcsolatok pedig jobb tanulási képességeket és memóriát jelentenek.

■ Egy idegen nyelv Az eddig leghatásosabbnak bizonyult stratégia egyben a legnehezebb is. Amikor a két nyelven folyékonyan kommunikáló agynak választania kell, mondjuk, a magyar és az angol között, a prefrontális kéregnek is működésbe kell lépnie, hogy kiválassza a megfelelő szót – férfi vagy man? A kétnyelvűség „edzés” a prefrontális kéregnek. Az idegen nyelv ismerete a jelek szerint az időskori elbutulás kezdetét is legalább öt évvel késleltetheti.

■ Egyes ételek és fűszerek Bár egészséges étrendnél nemcsak a cukorbetegség és a szélütés, hanem az Alzheimer-kór kockázata is csökken, nincs egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos vitaminok és antioxidánsokban gazdag ételek ténylegesen növelnék az intelligenciát. Ám a tudósok nagy reményeket fűznek egzotikus összetevőkhöz. Néhány kisebb esetszámon végzett kutatásból például úgy tűnik, hogy a gránátalmalé és a kurkuma nevű fűszer fogyasztása javíthatja a memóriát vagy más kognitív képességeket.

Vote it up
198
Tetszett?Szavazzon rá!