Észbontó: Sodrunk és sodródunk

Úgy tűnik, novemberben valahogy mindig többen leszünk. És a tömeg hömpölyög, torlódik, nyomul és sodródik

Mintha mind előbújtunk volna valahonnan, hogy eljussunk valahová, de nem jutunk el mégse, mert ha eljutnánk, fogyna a tömeg. De nem fogy. És nem halad. Hanem csak egy helyben hömpölyög, torlódik, nyomul és sodródik.

Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a tömeget, meg kell állapítanunk, hogy háromféle egyén alkotja.

Az alfaegyén nemtől, kortól és társadalmi státustól függetlenül egy dologban borzasztóan elszánt. Abban, hogy mindenáron előbb akar odaérni. Tehát nyomul. Ha autóval jár, a buszsávban közlekedik, és jót röhög a pirosnál szabályosan várakozók hosszú során.

Az esernyős gyalogos alfaegyén az ernyő szúrós kis drótvégeit egy magasságban tartja a szemből jövő szemével, vakuljon csak meg, ha nem tér ki az útjából.

A 7-es buszon utazó alfaegyén már három megállóval előbb kimereszti harcban edzett, csontos mutatóujját, és mellbe böki az útjában álló utasokat: – Maga leszáll?

Ha az alfaegyén vásárol, a bevásárlókocsiját mindig a termékpultok elé tolja keresztbe, hogy senki más ne férjen hozzá az akciós csirkéhez, akkor se, ha ő már rég krumplit válogat, nehogy beelőzzék a kasszánál.

A ruganyos lábú, filozofikus hajlamú kamasz alfaegyénnek csakis a hátizsákját szabad figyelni, mert miközben ártatlan képpel bambul bele a számára érdektelenné vált világba, hátijával olyan pofonokat osztogat a körötte haladóknak, hogy mindjárt elfelejtenek elé tolakodni.

A tömeg második alkotóeleme a bétaegyén. Ők a Torlaszok. Ha a bétaegyén autóval halad, a kereszteződésben reked és dugót képez, mert ő is át akart jutni a sárgán, mint az előtte haladó Nyomulós alfa, csak neki már nem sikerült.

A kisbabás anyuka bétaegyén a babakocsit a pláza legszűkebb folyosójának közepén felejti, méghozzá keresztben, míg ő átszellemülten gügyög a kirakatban csillogó bőrcsizmának.

A kedves, totyogó öreg néni bétaegyén lépést sem tesz gurulós szatyra nélkül, amit valahogy mindig a piacon tülekedők lába közé akaszt.

Ha a bétaegyén kétballábas, felemás cipős fiatalember, akkor egy Nyomulós alfaegyén manővere folytán hanyatt esik, és a földön fetrengve kapálózik, mint a büdös bogár, és nem lehet tovább haladni tőle sehogy se.

Vannak olyanok is, akik se nem lökdösődnek, se nem sodornak el senkit. Na, ők azok, akiket viszont elsodornak és fellöknek

Ellensúlyozandó az alfák otrombaságát, sok nagyon udvarias és előzékeny egyén is Torlasz bétává válik, például, ha a mögötte százméteres autósorra fittyet hányva kedvesen maga elé engedi a STOP tábla mögül csordogáló véghetetlen kocsisort.

És persze vannak olyanok is, akik tényleg csak a közértbe szerettek volna leugrani egy kiló kenyérért, és se nem lökdösődnek, se nem sodornak el senkit. Na, ők azok, akiket viszont elsodornak és fellöknek és…

A tömeg harmadik alkotóeleme tehát a gammaegyén, vagyis az Áldozat. Ő az, aki pechére épp az esernyős alfaegyénnel halad szembe, és nincs nála ellenesernyő.

Ő az, aki a Torlasz autós miatt a zöld lámpánál sem jut át a kereszteződésen, és akit a buszutas nemcsak mellbe bök, hanem még a lábát is letapossa.

Azt hiszem, a helyben toporgó tömegen elsőként a Nyomulós alfák tudnának nagyot lendíteni azzal, ha nem nyomulnának többé csak mert hegyes a mutatóujjuk vagy mert a busznál is gyorsabban tudnak tépni. Akkor nem képeznének maguk körül annyi Áldozatot és Torlaszt, amiktől aztán ők maguk is törvényszerűen áldozattá és torlasszá válnak. És akkor talán mindannyian eljutnánk végre oda, ahová indultunk, vagy vissza ide, ahonnan, tök mindegy.

Vote it up
227
Tetszett?Szavazzon rá!