Így őrizze meg a szeme egészségét

Az új módszerek sokaknak segíthetnek a látásuk megóvásában. Tudja meg, mire kell figyelnie

Kapcsolódó cikkek

A Rotterdamban élő Judith Stoutnak egyre több problémája adódott a látásával. Évekig járt egyik orvostól a másikig autoimmun betegsége okozta szemgyulladása miatt, de addig az sohasem befolyásolta a látását. Aztán a tárgyak váratlanul elkezdtek homályosnak és színtelennek látszani. – Amikor sötétben néztem a tájat, már minden szürkének és elmosódottnak tűnt – idézi fel Stout.

Amikor ismét elment a szemészhez, a 35 éves asszony meglepődött, hogy a glaukóma egy formáját diagnosztizálták nála. A magyarul zöld hályognak is nevezett betegség a látásvesztés egyik fő oka Európában. Gyakoribb idős korban, de vannak rá hajlamosító tényezők. Stout zöld hályogjában valószínűleg szerepet játszott a szemgyulladás, de – mint a glaukómás betegeknél általában – az ő szemében is megnőtt a szembelnyomás a felgyülemlő folyadék miatt. Ez károsíthatja a látóideget, és látásvesztéshez vezethet.

Ha idejében felismerik a glaukómát, szemcseppel sok beteg megőrizheti a látását. Stout azonban hiába használta, nem segített rajta. – Az egyedüli megoldás a műtét volt.

Az asszony szemébe stentet ültettek be a felső szemhéj alá, hogy csökkentsék a szembelnyomást. Az eljárás viszonylag új keletű; tíz évvel ezelőtt Stout látása maradandóan károsodott volna. – Most újra normálisan látok – mondja az asszony.
 

Szembelnyomást csökkentő stent, lézeres műtét, beültetett mikroteleszkóp: csupán néhány példa arra, hogy az utóbbi években mennyit fejlődött a szembetegségek kezelése.

– Az elmúlt húsz esztendőben a korábbi időszakhoz képest világszerte 40 százalékkal, a fejlett világban pedig 50 százalékkal kevesebben veszítették el a látásukat – mondja dr. Serge Resnikoff genfi szemész, a Szemészeti Világtanács szóvivője. Ennek ellenére a fejlett országokban is milliókat fenyeget a veszély, még több beteg számára kellene biztosítani a legkorszerűbb gyógymódokhoz való hozzáférést.

– Európán belül is jelentősek az eltérések – ismerteti a helyzetet Ian Banks, a Vakság Elleni Európai Fórum elnöke. – Célunk, hogy a betegek könnyebben hozzájussanak ezekhez a gyógymódokhoz. Vannak közöttük forradalmi újítások is, amelyek normális életet biztosítanak.

Az alábbiakban megismerheti azokat az új módszereket, amelyek segítik a szembetegek gyógyítását.

Judith Stout látása az után lett újra normális, hogy a nyomást csökkentő stentet ültettek a szemébe

Glaukóma
A 40 és 80 év közötti európaiak 3 százaléka, vagyis közel 7 millió ember szenved zöld hályogtól, amely a korai szakaszban nem okoz nyilvánvaló tüneteket. A Judith Stout kórosan magas szembelnyomását csökkentő parányi stent a legújabb gyógymód, s nevezték már a „glaukómások utolsó reményé”-nek is.

A glaukóma elleni gyógyszert adagoló kontaktlencse lehet a következő az újítások sorában. – Nem mindig egyszerű a szemcsepp alkalmazása – mutat rá Resnikoff. – Minden új gyógyszer-adagolási módszer, amely lehetővé teszi, hogy a betegnek nem kell naponta cseppentenie, előrelépést jelent.

A kontaktlencsét már kipróbálták állatokon – akár egy hónapon át is hatékonyan adagolta a gyógyszert. További kutatásokra van szükség azonban annak eldöntésére, hogy emberek esetében is biztonságos-e. Ahogy a többi kontaktlencse, úgy ez is növelheti a szemfertőzés kockázatát, ha mikroorganizmusok kerülnek alá, figyelmeztet a Látás- és Szemkutatás Európai Szövetségének elnöke, dr. Bart P. Leroy, a Genti Egyetemi Kórház szemészetének vezetője.

A glaukóma megelőzésének másik eszköze a hormonterápia lehet. Egy friss kutatás szerint azoknál a menopauzán túl lévő nőknél kisebb a glaukóma kialakulásának veszélye, akik kizárólag ösztrogént tartalmazó hormonpótló kezelést (HRT) kapnak.

– Egy korábbi vizsgálat kimutatta, hogy az ösztrogénkezelés csökkentheti a szembelnyomást – magyarázza az eredményeket bemutató közlemény szerzője, dr. Joshua D. Stein, a Michigani Egyetem szemészetének docense. – Egy másik kutatás szerint az ösztrogén védheti a látóideget és az ideghártyát, amelyeket a glaukóma tönkretesz.

A kutatók még nem tudják, hogy a HRT a glaukómás nőknél lassíthatja-e a betegség súlyosbodását. Ennek megválaszolásához további vizsgálatokra lesz szükség.

Szürke hályog (katarakta)
Az európaiak 18 százaléka szenved szürke hályogtól ötvenéves korára. A szemlencse elszürkülésével járó betegség elhomályosítja a látást, előrehaladott esetekben pedig a szemlencse teljesen fehér színűvé válik, a pupilla eltűnik. A 80 év felettiek több mint felénél kialakul a betegség. Nyugat-Európában a látásvesztésért 10 százalékban a kezeletlen szürke hályog a felelős.

1950 óta alkalmazzák a szürke hályog modern műtéti kezelését, az ún. fakoemulzifikációt, amelynek során az elszürkült szemlencse helyett műlencsét ültetnek be. Ennél a műtéti eljárásnál, amely az 1990-es években vált elterjedtté, kisebb metszéseket ejtenek, mint a régebbieknél, és nem mindig kell varrni a hegeket.

Az új lézeres műtét a szürke hályog könnyebb kezelését teszi lehetővé. – A lézerrel jóval finomabb metszéseket lehet ejteni a szemlencsetokon, mint a szikével végzett fakoemulzifikációnál, így az könnyebben is gyógyul – érvel Leroy.

A szürkehályog-műtétek kevesebb mint 5 százalékát végzik lézerrel, ám az eljárás egyre népszerűbb.

– Bár a készülék ára elég magas, úgy gondolom, néhány éven belül ez lesz az elterjedt módszer – vélekedik Resnikoff.

Újabban idősebbeken is végeznek szürkehályog-műtétet, s ez hozzájárulhat a balesetek, esések elkerüléséhez. A kutatók arra jutottak, hogy az eljárás közvetve csökkenti a csípőtáji törések kockázatát.

Stela Prgomelja látása diabéteszes retinopátia miatt romlott, azonban az orvosoknak sikerült stabilizálniuk az állapotátDiabéteszes retinopátia
A cukorbetegség egyik szövődménye a diabéteszes retinopátia, amelynek során vér szivárog a kis retinaerekből, ami aztán leválasztja az ideghártyát. Betegség esetén segíthet a korai felismerés, továbbá a szinten tartott vércukor és a beállított vérnyomás. – Bár egyre több a cukorbeteg, a diabétesz elleni hatékonyabb kezelésnek hála a látásukat elvesztők száma nem növekszik – biztat Resnikoff.

A betegeket évekig lézeres műtéttel kezelték, az utóbbi időben viszont előtérbe kerültek a szembe adott injekciók. Ilyenkor a szemészek vagy szteroidot juttatnak a szembe, hogy csökkentsék a folyadék felgyülemlését; vagy úgynevezett antivaszkuláris endoteliális növekedési faktort (anti-VEGF) fecskendeznek be, ami megakadályozza a szemben a kóros érszaporulatot, illetve erősebbé teszi a meglévőket; vagy érgátló hatású mikroRNS-kezelést alkalmaznak.

A Belgrádban élő 44 esztendős Stela Prgomelja látása fokozatosan romlott a diabéteszes retinopátia miatt, de az orvosoknak sikerült stabilizálniuk az állapotát.

– Nagyon szerencsés vagyok, hogy idejében megállították a folyamatot – mondja az asszony. – Pici fekete foltokat látok, amelyek nem szűnnek meg. Ennek oka nem más, mint a kis erekből szivárgó vér. Az ember könnyen megvakulhat, ha nem tesz semmit a vérzés megelőzéséért.

A cukorbetegeknek évente el kellene menniük szemészhez. – Minél korábban kezdjük a kezelést, annál nagyobb az esélye, hogy sikerül megőrizni a látást – mondja dr. Hansjürgen Agostini, a Freiburgi Egyetem retinaspecialistája.

Makuladegeneráció
Az időskori makuladegeneráció (AMD), magyarul sárgafolt-elfajulás néha fokozatosan alakul ki, néha hirtelen fosztja meg áldozatát a látásától. A betegség a sárgafoltot (makulát) támadja meg, amely a tárgyak észlelésekor segíti az éles látást.

– Egy AMD-s betegnek mindig jó a perifériás látása – mondja Agostini. – Gond nélkül keresztülsétál egy szobán, viszont nem látja az előtte lévő ember arcát.

Az AMD-nek két formája ismert, a nedves és a száraz makuladegeneráció. Ezek együtt a nyugat-európaiak több mint 5 százalékát, a kelet-európaiak több mint 6 százalékát, a közép-európaiak pedig több mint 7 százalékát érintik. A betegek 90 százaléka az időskorral járó száraz formától szenved, amikor is a sárgafolt szövete idővel elsorvad, és ez akadályozza annak helyes működését. Ennél a formánál a látás fokozatosan romlik. Ma még nincs rá sem gyógyszer, sem kezelés, de az orvosok javasolhatnak étrend-kiegészítőket.

A nedves AMD kialakulásakor a sárgafolt alatt kóros érnövekedés indul meg, és az erekből később vér szivárog. A látásvesztés hirtelen és drámai módon következhet be, nem úgy, mint a száraz AMD esetében.

A nedves AMD esetén általában havonta anti-VEGF-injekciót adnak a szembe. Beültetett implantátumokkal azonban hamarosan elkerülhetők az injekciók. – A gyártók olyan implantátumokkal kísérleteznek, amelyek folyamatosan, kis adagokban bocsátják ki az anti-VEGF ellenanyagot – mondja Leroy.

Egyes AMD-s betegeknél, akik már elveszítették központi látásukat, parányi teleszkópos lencsét ültetnek be az egyik szembe. A teleszkópos lencse felnagyítja a látómezőben lévő tárgyakat, így a betegek könnyebben észrevehetik azokat, vagy elolvashatnak távoli feliratokat. Mivel a másik szem (központi) látását ez nem befolyásolja, a periférikus látásnak köszönhetően a tárgyakat ugyanúgy érzékelik.

– A módszert szűk körben használják, és nem biztos, hogy valaha elterjedt lesz – véli Leroy. – Az igaz, hogy a nagyítás közelebb hozza a tárgyakat, de csökkenti a látómezőt.

Szemszárazság
Az évek múlásával a szem egyre kevesebb könnyet termel, különösen 70 év felett. Idővel szemcseppekre lehet szüksége, hogy a szeme továbbra is kellően nedves maradjon. A modern technika csak fokozza a szemszárazság érzését. Számítógép használata közben kevesebbet pislogunk, pedig a pislogás teríti szét a könnycseppeket a szem felszínén. – A modern kor rákfenéje a képernyő nézése – figyelmeztet Leroy. – Ha egy órát ül a képernyő előtt, utána álljon fel, sétáljon egyet, és közben nézzen egy távoli pontot.

A szemcseppek nyugtathatják és újranedvesíthetik a szemet, ám a bennük lévő tartósítószerek allergiás reakciókat válthatnak ki. – Az elmúlt tíz év műkönnyfejlesztésének egyik újítása a tartósítószer nélküli szemcsepp – mondja Leroy. – Olyan dobozban tárolják, amely kiválóan megőrzi az oldat sterilitását.

A kutatók újabb módszereket keresnek a szemszárazság gyógyítására, s ehhez számítógéppel határozzák meg, miként mozognak a könnycseppek a szem felszínén, vagyis a könnyfilmen. – A szemszárazság nemcsak a könnyek mennyiségétől függ, hanem a könnyfilm összetételétől is – hangsúlyozza Resnikoff.

Keith Hayman a retinaimplantátumnak köszönhetően ma már felismeri a formákat és a körvonalakat, érzékeli a világos és a sötét közötti különbséget

Vakság
Az orvosok legjobb szándéka ellenére is sokan veszítik el a látásukat, de a technikai fejlődés lehetővé tette, hogy néhányan visszanyerjék.

Az angliai Lancashire-ben élő 66 éves Keith Hayman egy öröklött betegség miatt 30 éven át vak volt, de 2009-ben retinaimplantátumot kapott, amelynek segítségével újra lát. Hayman különleges szemüveget hord, amelyben egy parányi kamera videofelvételeket készít. Egy számítógép jelekké alakítja a képeket, ennek hatására a retinaimplantátum elektromos impulzusokkal stimulálja a retina megmaradt sejtjeit, azok pedig vizuális információt küldenek az agyba. Hayman felismeri a formákat, körvonalakat, valamint érzékeli a világos és a sötét közötti különbséget.

– Bár a vonásokat nem ismerem fel mások arcán, már nem vagyok a sötétség foglya, s meg tudom mondani, ha vannak körülöttem – mondja Hayman. – És ez bizony óriási különbség.
 

A látás drága kincs. Ha megfelelő lépéseket tesz azért, hogy megvédje, akkor jó eséllyel élete végéig megőrizheti. – A látásvesztéssel járó esetek jóval több mint 50 százaléka megelőzhető – mutat rá dr. Banks. – És ez nem a drága kezelésen múlik, hanem sokkal inkább a korai felismerésen.

Ha már betöltötte a negyvenet, és szeretné megelőzni a szemproblémákat, érdemes évente elmennie szemészeti kivizsgálásra. A cukorbetegeknek oda kell figyelniük a vércukorszintjükre, és nekik is évente javasolt egy szemvizsgálat.

Judith Stout boldog, hogy még idejében elment az orvoshoz. – Most már én mondom mindenkinek, hogy rendszeresen nézesse meg a szemét.

Vote it up
109
Tetszett?Szavazzon rá!