Így szerettesse meg gyermekével az olvasást

Már babakorban sem mindegy, hogyan olvas fel gyermekének. Tegye az alábbiakat!

Gazdagon illusztrált könyvekből olvasson fel
Az ötéves kor alatti gyermek számára a legkevésbé hasznos könyvek azok, amelyekben csak fotók vannak (tehát nem illusztrációk), és minimális szöveges részek. – Az illusztrált könyvekhez képest ezek kevesebb beszélgetést indítanak be, márpedig az nélkülözhetetlen volna a gyermek fejlődése szempontjából – figyelmeztet Michele Morrison, a Parent-Child Home Program nonprofit szervezet szakmai vezetője.

Tegyen fel kérdéseket az illusztrációk alapján
– A 16 és 24 hónapos kor között olyan ütemben gyarapodik a gyermek szókincse, mint soha többé azután – állítja Morrison. A legegyszerűbben elsajátítható szavak a könyvillusztrációk alapján az olyan főnevek, mint a „kutya” vagy a „fa”. Egy kutyát ábrázoló képhez lapozott? Tegyen fel olyan kérdéseket, mint például: „Látod a kutyát?”, esetleg „Milyen színű a kutya?” vagy „Mit csinál a kutya?”. Így hamar kiegészítheti a meglévő alapvető szókincsét a gyermek, és a „kutyából” egykettőre „barna kutya” lesz, majd nemsokára „a barna kutya fut”.

Ölelje át gyermekét olvasás közben
Így az olvasás élménye kényelemmel és biztonságérzettel fog társulni. Ez később segíteni fogja abban, hogy magabiztosan tudjon majd az iskolában akár mások előtt is felolvasni – amit manapság gyakran az óvodákban is megkövetelnek már, állítja Morrison.

Beszéljék meg a magától értetődő dolgokat is
Az olvasás gyakorlatának olyan momentumait is szóvá kell tenni, amelyeket ön felnőttként magától értetődőnek vesz. Hívja fel gyermeke figyelmét az író nevére, beszéljék meg, hogy mit is csinál egy író; mutassa meg, hogyan kell egy könyvet tartani, hogyan kell a mondatokat balról jobbra egymás után kiolvasni; lapozgassák sokat a könyvet. Minél hamarabb elsajátítja ezeket az alapvető dolgokat, annál kevesebb gondja lesz később gyermekének az önálló olvasás során.

Kösse össze a valósággal a könyv történetét
Ha például a könyv főszereplője vásárolni meg egy élelmiszerüzletbe, idézzék fel a legutóbbi közös bevásárlás élményét! Ha gyermeke már elmúlt hároméves, igyekezzen nyitott kérdésekkel ösztökélni őt a történetmesélésre: ki, mit, hol, miért? Ha sikerül valós élményekhez kötni a könyv történetét, az segíteni fogja nemcsak a történet, hanem az új szavak memorizálását is.

Olvasással kezdeményezzen párbeszédet
Az, hogy végül kiolvassák-e a könyvet, tulajdonképpen nem is olyan lényeges: ami igazán számít, az az, hogy milyen beszélgetéseket sikerül közben kezdeményezni! Ha kész válaszolni gyermeke minden kérdésére (még ha azok végeláthatatlannak tűnnek is), és sikerül párbeszédet indítania vele, az nagyban hozzájárulhat kognitív képességei fejlesztéséhez és a szociális fejlődéséhez. Kezdeményezzen az illusztrációkra vonatkozó kérdésekkel, majd hagyja, hogy a beszélgetés magától alakuljon.

Ne szégyelljen különféle mókás hangokat utánozni
Huss! Bumm! Múúúú! Barátai előtt lehet, hogy kínos lenne ilyen hangutánzó szavakat használni, de gyermekének hallania kell őket – és nem mellesleg tetszeni is fognak neki! A hangok minél szélesebb skálája később segíteni fogja a különböző fonémák felismerésében, és a hosszabb szavakat alkotó hangcsoportok beazonosításában – magyarázza Morrison. Ezeknek köszönhetően gyermeke könnyedén fogja kimondani a nehezebb szavakat is.

Ha gyermeke még nincs kétéves, keressen interaktív könyveket
A ki- és felhajtós, valamint a simogatható, különböző textúrájú könyvek remek eszközei annak, hogy lekössék a kisebb gyerekek figyelmét! Igaz, a folytatást tekintve az interaktív könyvek csalókák, mégis az olvasás különböző módjaihoz nyitnak kaput gyermeke számára, ahogy az felcseperedik. Felváltva olvassanak interaktív és illusztrált könyveket, hogy mindkettő iránt fenntartsa az érdeklődését!

Tegyen fel spekulatív kérdéseket
„És most mit fog csinálni a kisegér?”, vagy „Szerinted mit fog legközelebb rajzolni Harold?” – azzal, hogy akár arra kéri gyermekét, hogy találja ki a folytatást, akár arra, hogy jegyezze meg, mi történt korábban, valójában már az önálló olvasásra készíti elő. Ugyanis kellő gyakorlást követően nem fog problémát jelenteni neki, hogy tudja, hol tartott korábban, amikor majd már magától üt fel egy könyvet. Ez olyan alapvető készség, amely élvezetesebbé teszi az olvasás élményét – ki ne szeretné kitalálni a történet végét? Ráadásul eközben gyermeke narratív történetmesélési készségei is fejlődnek.

Illusztrációk segítségével számolgassanak, és beszéljenek színekről, formákról
A számolás épp olyan fontos, mint az olvasás – sőt, elsőbbséget élvez. Morrison szerint azonban egy dolog, hogy gyermeke megtanul elszámolni 1-től 10-ig, és egy egészen más jellegű kihívás felismernie a való világban előforduló formákat, színeket és számokat. Ha olvasás közben tesz fel olyan kérdéseket, mint például, hogy: „Hány alma van a kosárban?”, azzal segítheti gyermekét a számok és az egyéb matematikai asszociációk megértésében – így a jövőbeli matematikai problémák sem fognak akadályt jelenteni neki.

Hagyja, hogy gyermeke irányítson
Ha ráerőlteti gyermekére, hogy nyugodtan üljön és szabályosan olvasson, akkor az olvasásra idővel csak mint büntetésre fog gondolni. Inkább igyekezzen gyermekéhez alkalmazkodni: ha elveszíti a figyelmét, hagyja, hadd szaladjon pár kört a szobában, mielőtt visszatérne a könyvhöz. Ne keseredjen el, ha gyermeke elunja az olvasást: olvasson tovább, és kitartóan kommentálja a könyvet, idővel a kíváncsiság úgyis vissza fogja őt önhöz vezetni.