Így vigyázzon a hangjára

A túlerőltetéstől megsérülhetnek a hangszálai, de sok más mindennel is árthat a hangjának

A stressznek egyik fő típusa az az érzelmi reakció, amelyet az irányítás elvesztése válthat ki. Ilyenkor tapasztalhatjuk az „üss vagy fuss” érzését, ami cselekvésre készíti fel a szervezetet. Akárhogy dönt, a hangja is biztos szerepet kap. A kiabálás tüzelheti az agressziót, ami jól jön, ha küzdelemre kerül sor, vagy annak tudatosítását, hogy ideje kereket oldani. A szándékos stresszt ezzel szemben akkor gerjeszt a szervezetében az ember, amikor maximális igénybevételre készül, például sportversenyen indul, vagy operaáriát énekel.

Ezek a helyzetek a szervezettől a szokásosnál jóval nagyobb erőfeszítést igényelnek. Ilyenkor gyakran hangos megnyilvánulásokra is szükség van – gondolja csak meg, az elmúlt héten hányszor emelte fel a hangját beszéd vagy éneklés közben. Mindez megviseli a hangszálakat.

Azonnali hangkárosodás
A hangszalagok sokféle hang kibocsátására képesek. A stresszhatás azonnali károsodást okozhat bennük, ami hosszabb ideig is eltarthat.

1. Mindenkit túlkiabál
Amikor túlságosan kiereszti a hangját, megsérülhet a hangszálakat borító nyálkahártya, ami rekedtséget okoz. A gége izmai megfeszülnek, és a légzése is szaggatottá válik. Ha hangja visszaszerzése érdekében további erőfeszítéseket tesz, csak ront a helyzeten. Várja ki, hogy hangja regenerálódjon, ne folytassa az üvöltözést, amíg még rekedt és érzékeny a torka, mert a hangszalagok további sérülését kockáztatja. Ha idegessége, csalódottsága gyakran torkollik kiabálásba, inkább forduljon szakemberhez, hogy kiderítse, mi okozza önben a feszültséget, mintsem hogy komolyabb sérülést kockáztasson hangképző szerveiben. Azoknak, akik gyakran megterhelik hangszálaikat, érdemes logopédushoz fordulniuk, aki segít változtatni a hibás szokásaikon.

2. Köszörüli a torkát
Sokan köhécselnek és a torkukat köszörülik, ha feszültek. Ezzel kárt tehetnek a hangszálaikban. Jobb ilyenkor lehiggadni, és egy korty vízzel megnyugtatni a torkot.

3. Reflux
A stressz refluxot is okozhat. Ilyenkor gyomorsav kerül a szájüregbe, majd innen belélegezve a gégébe, ami megnehezítheti a beszédet. A refluxot úgy tudja elkerülni, ha elég időt hagy magának az evésre és az emésztésre, illetve nem eszik közvetlenül lefekvés előtt.

4. Feldúlt beszélő
A zaklatott beszéd agresszívan hat, ami negatív hozzáállást válthat ki másokból, és ahogy gyorsul a beszéd, nehezebbé válik a légzés. Ha sikerül lehiggadnia, a légzése is helyreáll, hatásosabban beszélhet és jobb válaszokat kap.

Hogyan vigyázzon a hangjára?
• Ha munka közben sokat kell beszélnie, biztosítson magának „csendszüneteket”.

• Zajos környezetben ne beszéljen, ha nem muszáj.

• Ha idegességét rendszerint kiabálással vezeti le, gondolkodjon el a viselkedésterápia lehetőségén.

• Ne egyen túl erős ételeket; irritálják a gégét.

• Kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.

• Ne üljön görnyedten a számítógép előtt, mert megfeszíti a nyakizmait, amelyek fontos szerepet játszanak a hangképzésben.

• Ne tartózkodjon sokáig hideg, száraz levegőn. A gége a nedves, meleg környezetet szereti. Gőzinhalálással csökkentheti az orr- és szájüregben lerakódó váladékot.

Tartós hangkárosodás
Folyamatos tevékenység is okozhat hangkárosodást, anélkül hogy felfigyelnénk olyan figyelmeztető jelzésekre, mint a rekedtség és a torokfájás.

5. Foglalkozási ártalom
Egyes szakmák jobban veszélyeztetik a hangot, mint mások. A kiképző őrmester rendszeresen kiereszti a hangját, de az énekesek, tanárok, ügyvédek, edzők és politikusok is nap mint nap hangkárosodásnak teszik ki magukat.

Gyakran környezeti tényezők is fokozzák a problémát: sok osztályteremben például száraz a levegő, ami árt a toroknak. A középületek építésekor gyakran mellőzik az akusztikai szakértőt, ezért, aki ott tart beszédet, olyan teret kell kitöltenie a hangjával, amelyet nem egyetlen ember megszólalására terveztek. Mérésekkel megállapították, hogy ha a környezetünkben 10 decibellel emelkedik a zaj, mi 3 decibellel hangosabban beszélünk. Egy óvodai teremben a zaj elérheti akár a 80 decibelt is, nem csoda, hogy az óvónők hangkárosodással küszködnek.

Ha valamelyik veszélyeztetett foglalkozást űzi, különösen fontos, hogy kímélje hangképző szerveit.

6. Óvatosan a karaokéval!
Az énekeseket azért fenyegeti hangkárosodás, mert nagy megterhelésnek teszik ki hangszálukat. A hivatásosak megtanulják, hogyan melegítsenek be: a középső tartományban kezdik a próbát, majd fokozatosan haladnak a magasabb, illetve alacsonyabb hangok felé, skálázással és légzési gyakorlatokkal készítik fel magukat, hogy a nagyobb hangerő ne okozzon nekik problémát.

Az amatőr dalolók azonban nem óvják a hangjukat. Gyakran felkészületlenül próbálják kitölteni egy kocsma vagy szórakozóhely terét, s ilyenkor megsérülnek hangszálaik. Bölcsen teszi, ha a fent ismertetett módon bemelegíti hangját, mielőtt kiereszti, különösen ha fáj a torka, mert akkor hangszálgyulladást is kaphat.

7. Néma bulizó
Ha hangos zenét játszó klubba vagy koncertre megy, törődjön bele, hogy nem tud beszélgetni. A magas zajszintet úgysem lehet túlkiabálni. Fokozza a veszélyt, ha a helyiségben nem tilos a dohányzás, mivel a füst árt a toroknak és a hangszálaknak.

8. Lazítson állkapcsán
Ha valaki napközben feszült, lehet, hogy éjszaka csikorgatja a fogát, amitől az állkapcsa is összeszorul. Ez növelheti a hangképző szervek feszültségét, és „visszafogott”, elfojtott beszédet eredményez. Ha úgy találja, hogy elnyel hangokat, és csak erőfeszítések árán tudja megértetni magát másokkal, érdemes foglalkoznia a feszültség oldásával.

9. Csínján a stresszoldással
A társas összejöveteleken két módon szokás oldani a szorongást: dohányzással és alkoholfogyasztással. Mindkettő kiszárítja a torkot és irritálja a gégét, ami fokozhatja a rekedtséget és más változásokat is előidézhet, például öregítheti a hangot.

10. Ki ne száradjon
A stressz miatt sokan nem esznek vagy isznak eleget napközben, ezért kiszárad a torkuk.

Vote it up
157
Tetszett?Szavazzon rá!