Óvja egészségét finom falatokkal

Ha már ráunt a jó öreg almára, párolt brokkolira és salátára, íme, néhány ízletes étel, amely ráadásul gyógyhatású is

Spárga
Kiváló folsav- és káliumforrás, emellett alacsony kalóriatartalmú.
A szárakban rengeteg az antioxidáns hatású vegyület.
Az évszázadok óta tavaszi csemegének számító spárgát, a liliomfélék családjának ehető tagja ma már minden évszakban kapható.

A spárga alapvető tápanyagokat tartalmaz: hat szálban 135 μg folsav van, ami a felnőtteknek ajánlott napi mennyiség egyharmada, továbbá 545 μg béta-karotin és 200 mg kálium. A kutatások szerint a folsavnak jelentős szerepe van a szívbetegségek kialakulásában szerepet játszó anyag, a homocisztein lebontásában. A folsav a várandós kismamáknak is döntően fontos, mivel megvédi a magzatot az idegrendszeri fejlődési rendellenességektől.

A spárga kevés kalóriát tartalmaz (hat szál mindössze 20 kcalt), viszont magas a rosttartalma és sok benne a glutation, ami fontos antioxidáns.

A rövid ideig főzött vagy párolt spárgából ízletes és tápláló előétel, saláta vagy köret készíthető. A spárgát leszedés után minél hamarabb tanácsos fogyasztani, mert gyorsan romlik, és ha nem hűtve tároljuk, már két-három nap alatt elveszíti C-vitamin-tartalmának felét és az íze nagy részét. Hamar lefagyasztva a spárga megőrzi szinte teljes tápanyagtartalmát. Kattintson a spárgás receptekért!

Grépfrút
A rózsaszín és piros fajták hatékony antioxidánsokat, béta-karotint és likopint tartalmaznak.
Sok C-vitamin és kálium van benne.
Alacsony a kalóriatartalma.
Bioflavonoidokat és más növényi vegyületeket tartalmaz, melyek védenek a rák és a szívbetegség ellen.

Egy pohár frissen kifacsart grépfrútlében 95 mg C-vitamin van. Ez az ajánlott napi mennyiségnél (70 mg) több. Továbbá megtalálható benne szinte minden más tápanyag, ami a friss gyümölcsökben fellelhető.

A grépfrútban különösen sok a pektin, egy olyan oldható rost, aminek hatására csökken a vér koleszterinszintje. Ezen kívül a legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a grépfrút más betegségmegelőző anyagokat is tartalmaz. A rózsaszín és a piros grépfrútban található antioxidáns, a likopin a jelek szerint csökkenti a prosztatarák kockázatát. Hatásmechanizmusát a kutatók ugyan még nem ismerik, de a Harvardon 48 ezer orvos és más egészségügyi szakember bevonásával hat éven át végzett vizsgálat azt támasztotta alá, hogy a heti tíz adag, likopinben gazdag étel elfogyasztása 50 százalékkal csökkenti a prosztatarák előfordulásának kockázatát.

A grépfrútban más védő hatású vegyületek is vannak, így például fenolsav, mely gátolja a rákot okozó nitrozaminok kialakulását; limonoidok, terpének és monoterpének, melyek a rák megelőzésében szerepet játszó enzimek működését segítik; és bioflavonoidok, melyek a tumornövekedést elősegítő hormonok működését gátolják. Reumás ízületi gyulladásban, bőrfarkasban és más gyulladásos megbetegedésben szenvedők közül többen úgy találják, hogy a napi grépfrútfogyasztás enyhíti a tüneteiket. Ez azért van így, mert a növényi vegyületek blokkolják a gyulladást okozó prosztaglandinokat.

Kivit fogyasztó nőKivi
Kiváló C-vitamin-forrás.
Sok benne a kálium és a rost.
Használható húspuhításra.

A kivi gyümölcs kívülről úgy fest, mint egy szőrös héjú, barna tojás; élénk zöld belsejében apró fekete magvak alkotnak gyűrűt. Jellegzetes, kissé fanyar, valamelyest a bogyós gyümölcsökére emlékeztető íze van.

A kivi Kínából származik, és kínai egres néven volt ismert addig, amíg az új-zélandi gyümölcstermesztők a nemzeti madarukról el nem nevezték, és exportálni nem kezdték. A kivi korábban egzotikus gyümölcsnek számított, de ma már Kaliforniában is termesztik, és egyre több van belőle. A kivit zölden szedik le, és hűtve hat-tíz hónapig is tárolható, tehát szinte egész éven át kapható. Az érett kivit nyersen szokás fogyasztani, letisztítva még a héja is ehető.

Ebben a gyümölcsben rengeteg egészséges vegyület van. Egy közepes méretű kiviben nagyon sok a kálium és a pektin, egy olyan oldható rost, amelynek hatására csökken a vér koleszterinszintje. A kivi olyan antioxidánsokat is tartalmaz, melyeket a szem számára jók. Nem egészen 100 g kiviben mindössze 56 kcal van, de emellett körülbelül 85 mg C-vitamin is.

A kiviben ezen kívül egy actinidin nevű enzim is megtalálható, mely természetes húspuhító. A gyümölcs ezért kemény húsok pácolására is használható. Ha egy félbevágott kivivel bedörzsöljük a húst, majd elkészítés előtt 30 percig állni hagyjuk, a hús megpuhul anélkül, hogy a gyümölcs ízét átvenné. Kivis receptek!

Gomba
Zsírmentes és alacsony kalóriatartalmú.
Ásványi anyagokban gazdag.
Egyes fajtákban sok a növényi vegyület, mely serkenti az immunrendszer működését.

A minden korban és kultúrában fogyasztott gombát néha gyógyszerként, sőt egyes mérgező fajokat serkentő és hallucinogén szernek is használták. Az ötezer éve élt Ötzi, a jégember, akinek maradványaira a Tiroli-Alpokban találtak rá, arra szolgáltatott bizonyítékot, hogy a kőkorszakban szárított gombát használtak kanócnak.

A gomba régóta számos ázsiai konyha alapanyaga, és a japán kutatók a legeredményesebbek az egészségre gyakorolt kedvező hatásainak vizsgálatában. Japán vizsgálatok mutatták ki azt is, hogy bizonyos gombafajták kedvezően hatnak az immunrendszerre, valószínűleg segíthetnek a rák, a fertőzések és olyan autoimmun betegségek, mint a reumás ízületi gyulladás és a bőrfarkas elleni védelemben. Ez a hatás feltehetően magas glutaminsav-tartalmával függ össze, mely aminosav a fertőzésekkel szemben védő immunrendszer működéséhez is kell.

A shiitake gomba (Lentinus edodes) lentinant tartalmaz, mely fitovegyületről az állatkísérletek bebizonyították, hogy serkenti az immunrendszer működését. Hasonló kísérletekben egy másik, eritadenin nevű anyagról az derült ki, hogy hatására fokozódik a koleszterin kiválasztása, és így hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez. A shiitake gomba más vegyületeit azért vizsgálják, hogy kiderüljön, milyen szerepet játszanak a szívbetegségek, a rák és a magas vérnyomás kockázatának csökkentésében. Minden gombafajtában sok a kálium, melynek vérnyomáscsökkentő hatása van.

A termesztett csiperke („sampinyon”) kiváló szelénforrás. A szelén hozzájárulhat a prosztatarák meglőzéséhez, mivel az E-vitaminnal együtt semlegesíti a szervezetben termelődő, sejteket károsító szabad gyököket. A Baltimore Longitudinal Study on Aging öregedéskutatási vizsgálat során azt állapították meg, hogy azoknál a férfiaknál, akiknek vérében a legalacsonyabb a szelénszint, négyszer-ötször nagyobb volt a prosztatarák kockázata, mint azoknál, akiknek normális a szelénszintje (az ajánlott napi mennyiség felnőtteknek 55 μg).

A Los Angeles-i City of Hope Rákközpont kutatói állatkísérletek laboratóriumi eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a termesztett csiperkében (Agaricus bisporus) olyan anyagok vannak, melyek gátolják a változás kora után a nőknél egyes ráktípusok kialakulását.

Miután egyes fajok nagy mennyiségben tartalmaznak glutaminsavat – ez a vegyület adja a nátrium-glutamát ízfokozó hatását –, a gombafajták számos ételben ízesítőként használhatók.

Ártalmas ételek ellenszere
Nem kell őket teljesen kiiktatni az étrendből, de csak keveset fogyasszunk belőlük.

Savanyított ételek Elsősorban a hűtésnek köszönhető, hogy az elmúlt évszázad során jelentősen csökkent a gyomorrák előfordulása, mert így az élelmiszerek tartósításában jóval kevesebb szükség van a savanyításra. Az ízhatás elérése és a baktériumok szaporodásának megakadályozása érdekében gyakran használnak nitrátokat, melyek azonban rákkeltő nitrozaminokká alakulnak át emésztés közben. A nitrozaminok rákkeltő hatásával szemben védhet az A- és a C-vitamin, a béta-karotin és más antioxidánsok; ha sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, azzal közömbösíthetjük a savanyítószerek esetleges káros hatását.

Majonéz Tudjuk, hogy magas a kalóriatartalma, és az a veszélye, hogy könnyen megromlik. Aki nem tud lemondani arról, hogy majonézt tegyen a szendvicsére, felezze meg a mennyiséget úgy, hogy csak az egyik szelet kenyeret keni meg vele. Próbálja ki azt is, hogy majonéz helyett mustárral vagy ketchuppal ízesíti a szendvicset. Ezekben nincs zsír és csak kevés bennük a kalória. Vagy úgy is lehet csökkenteni a kalóriamennyiséget, ha felerészben zsírszegény sima joghurtot vagy kefírt keverünk a majonézbe.

Füstölt húsok A hús és a hal tartósítása régebben főleg füstöléssel történt, mivel a füstben lévő vegyületek gátolják a baktériumok szaporodását és megakadályozzák a zsírok avasodását. A füstben lévő anyagok egy része azonban mérgező és rákkeltő lehet. A füstölt húsokban sok a nitrát is, ami a főzés és az emésztés során aminosavakkal reakcióba lépve rákkeltő nitrozaminokká alakul át. A füstült húsok esetében a legnagyobb veszélyt magas telítettzsír-tartalmuk jelenti, mely fokozza az érelmeszesedés veszélyét. Aki szereti a füstölt vagy sózott húsokat, ügyeljen rá, hogy csak ritkán és keveset fogyasszon belőlük.

Édesburgonya
Gazdag béta-karotin-forrás.
Remek C-, B6-, folsav- és káliumforrás.
Önmagában édes és magas a rosttartalma.

Más élénk narancssárga színű zöldségfélékhez hasonlóan az édesburgonya is kiváló béta-karotin-, azaz antioxidáns-forrás. Egy közepes méretű édesburgonya általában tartalmazza az A-vitamin napi szükséges mennyiségét, a C- és a B6-vitamin ajánlott mennyiségének körülbelül az egyharmadát, 541 mg káliumot, továbbá folsavat és még valamennyi vasat is.

Az édesburgonyában vannak növényi szterolok, a koleszterinszintet csökkentő vegyületek is. A héjával együtt fogyasztott édesburgonya kiváló rostforrás, csökkenti a koleszterinszintet, és védhet a diverticulózissal szemben. Az édesburgonya színét adó karotinoid, a béta-karotin hatékony antioxidáns, mely a szívbetegséggel és bizonyos rákfajtákkal szemben nyújthat védelmet. Édesburgonyás receptek!

Paprika
Kiváló béta-karotin- és C-vitaminforrás.
Enyhítheti az orrdugulást.
Megelőzheti a szívinraktust vagy stroke-ot okozó vérrögök kialakulását.

A csilipaprika vagy az erős paprika sokféle étel ízesítésére, érdekesebbé tételére alkalmas; az édesebb fajták vonzereje ízük mellett alacsony kalóriatartalmuk.

A csili táplálóbb, mint az édes paprika, és a zöld színű fajtáknak általában nagyobb a tápértéke, mint a piros fajtáké. Rengeteg antioxidáns van bennük, főleg béta-karotin és C-vitamin. Egyetlen nyers, piros erős paprika (45 g) körülbelül 65 mg C-vitamint, nagyjából a napi ajánlott mennyiséget tartalmazza. A csiliben bioflavonoidok, növényi festékanyagok is vannak, melyek a kutatók véleménye szerint segítenek a rák megelőzésében. Ezen kívül a legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a paprikát csípőssé tevő anyag, a kapszaicin véralvadásgátló hatású, és akadályozhatja a szívinfarktust és a stroke-ot okozó vérrögök kialakulását. A kenőcsök hatóanyagaként használt kapszaicinszármazékok enyhítik az ízületi gyulladás és a herpesz okozta fájdalmakat. Ugyancsak csökkentik a kemoterápiát követő szájüregi fájdalmakat.

A közkeletű tévhittel szemben nincs rá bizonyíték, hogy a csilipaprika fekélyt vagy emésztési problémákat okozna, de azért nem árt óvatosan bánni vele. Viseljen vékony kesztyűt, és használat után minden eszközt alaposan mosogasson el mosószeres vízben. A kapszaicin már kis mennyiségben is erősen irritálja a szemet. Csiliaprítás után semmiképp ne nyúljon a szeméhez!

Vote it up
74
Tetszett?Szavazzon rá!