Ön így csökkentheti a rezsijét

Több pénz marad a zsebében, ha követi tanácsainkat, és még a környezetet is óvja

Az „energialyukak” feltérképezése
A háztartásban a legtöbb energiát a fűtés emészti fel. Átlagosan a felhasznált energia közel 70 százalékát fordítjuk arra, hogy télen a helyiségek kellemes hőmérsékletűek maradjanak. Ebből is látszik, hogy ezen a téren jelentős megtakarítás érhető el. Általánosságban megállapítható, hogy hőveszteség szempontjából a ház leggyengébb pontjai az ablakok, a tető és a külső falak.

Három tényezőtől függ, hogy milyen szigetelési eljárást alkalmazhat: a várható megtakarítástól, a szükséges ráfordítástól és nem utolsósorban a rendelkezésre álló pénztől. Hiszen mit tehet, ha a külső falak szigetelése volna ugyan a leghatékonyabb megoldás, de a bankszámlája egyenlege kisebb, mint az anyagköltség és a munkadíj? Akadnak viszont olyan megoldások, amelyek viszonylag gyorsan, egyszerűen és olcsón végrehajthatók. Az alábbiakban áttekintést adunk a lehetséges lépésekről.

Energiatakarékos ablakok
Az ablakok energetikai szempontból az épület leggyengébb pontjai közé tartoznak. Még egy csupasz külső fal is ötször jobban szigetel, mint egy egyszerű üveglap. Ennek oka az üveg jó hővezető képessége – ami előny az üveg kerámialapos tűzhelyek esetében, ám hátrány, ha a hőszigetelés a cél. Egy ablakos fal szigetelésére tett mindenfajta próbálkozás eleve kudarcra van ítélve, ha az ablak üvege nem többrétegű, és a keret nincs megfelelően tömítve, szigetelve. Az ablakszerkezet hőszigetelési értékét minden esetben az egyes alkotóelemek felépítése határozza meg.

Az üvegezés U értéke A hőáteresztő képességet befolyásoló tényezők nagy száma miatt jelentős az eltérés a hőszigetelő üvegezéseknél mért legkisebb és legnagyobb U érték között. A legmodernebb, gázzal töltött háromrétegű ablakszerkezetek U értéke 0,5 W/m2K, míg az első generációs, levegővel töltött termoablakoknál ez a 3 W/m2K-t is elérheti. Ha tehát a régi kettős ablakokat korszerű nyílászárókra akarja cserélni, a választáskor fordítson különös figyelmet az U értékre – ami mindenképpen legyen kisebb 1,3 W/m2K-nél.

A „szoláreffektus” („g” érték) A hőszigetelő üveg további fontos jellemzője a napfényáteresztő képesség. Minél több energia jut az üvegen át a belső térbe, annál hatékonyabban fűti a nap a házat, ami a téli időszakban jelentősen javíthatja az épület energiamérlegét. Mértéke az úgynevezett „g” érték. Ez elméletileg 0 (tökéletes energia-visszaverés) és 1 (a besugárzás teljes áteresztése) közé eshet, és az üveg hővédő bevonattal történő ellátásával befolyásolható. A gyakorlatban, ha energiahatékony megoldást keres, ügyeljen arra, hogy az üveg „g” értéke ne essen 0,6 alá. A helyiségek nyári túlmelegedése árnyékolással, például függönnyel, redőnnyel, reluxával igen hatékonyan csökkenthető.

Ajtók és ablakok szigetelése
A legjobb minőségű építő- és szigetelőanyaggal sem érünk el eredményt, ha a nagy energiabefektetés árán felmelegített levegő a réseken át elszökik. A hézagok és repedések akár 20 százalékos hőveszteséget is okozhatnak.

A hőveszteség minimalizálása érdekében az ablakokat és a külső ajtókat körben záró falccal látják el – ez az a lépcsős perem a szárnyon, amely ráfekszik a keretre. Míg a korszerűbb nyílászárók falca gumitömítéssel készül, a régi faablakoknál és -ajtóknál arra törekedtek, hogy a peremek a lehető legtökéletesebben egymásra feküdjenek. Ha azonban a nyílászáró deformálódik az évek során, máris szabad az út a huzat előtt. Megoldást itt a hab- vagy mohagumiból készült, változatos profilú, szélességű és vastagságú öntapadós szigetelőcsíkok jelentenek (lásd a keretes szöveget). A szigetelési munkát egy kis gyakorlattal bárki elvégezheti.

Áttekintés: tömítőanyagok
Hézagkitöltők Az ajtó- és ablakkeretek, valamint a fal közötti hézagokat tartósan rugalmas, vízzáró anyaggal érdemes tömíteni. Az erre a célra alkalmas szilikon- vagy akrilbázisú termékeket spatulázó masszaként és kinyomókartusban egyaránt forgalmazzák. Szakemberek szerint kielégítő eredmény érhető el szigetelő- és szerelőhabbal is. Arra mindenképpen figyeljen, hogy a felhasznált anyag UV-álló és átfesthető legyen. Széles hézagok esetében jól teszi, ha a kitöltés előtt gumi tömítőzsinórt helyez a hézagba.

Tömítőprofilok A felragasztható tömítőszalagoknál hatékonyabbak – és persze drágábbak is – a nyílászáró falcában meglévő vagy utólag bemart nútba illeszthető tömítőprofilok. Ezek a szakszerű tömítések anyaguknak köszönhetően ellenállók, és sok éven át megőrzik nagyfokú rugalmasságukat. Keresztmetszetüket tekintve lehetnek kamrás, lamellás vagy ajakos profilok. A nútba való beszorítás némi gyakorlatot igényel, viszont tartós és szilárd rögzítést biztosít a keretben.

Öntapadó tömítések Ajtó- és ablakfalcok réseinek egyszerű tömítésére célszerű méterre kapható, öntapadó gumi tömítőszalagot használni. Az ilyen termékek választéka az egyszerű habgumi csíktól a hőszigetelő, légkamrás profilgumikig terjed. Vásárláskor minden esetben ügyeljen arra, hogy a hézag nagyságának megfelelő szalagot válasszon. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a termékek között jelentős árkülönbségek lehetnek.

Vote it up
392
Tetszett?Szavazzon rá!