Öt tipp hazugok ellen

Szinte minden emberi kapcsolatban meghatározó, hogy tudjuk, ki mond igazat

Egy barát azt mondja, ajándékot küld postán, de az csak nem jön. A szomszéd lelkendezik, milyen csodás az új kerítésünk, holott látni sem bírja. Az eladó azt állítja: üzletükben a készletből minden kedvezményes áron kapható, ám kiderül, ez csak néhány kiválasztott termékre igaz.

Sokféle apró, ártalmatlan hazugságba naponta belebotlunk, és az igazság felderítése sokszor nehézkes, időigényes és bosszantó.

– Hazugságok elhangzanak barátok között, tanár és diák, orvos és beteg, férj és feleség, tanú és bíró, ügyvéd és ügyfél, eladó és vásárló között – mondja Paul Ekman, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem nyugalmazott pszichológiaprofesszora. Ekman négy évtizede tanulmányozza a megtévesztő viselkedést, és több könyvet írt a témáról. – A hazugság annyira fontos szerepet játszik az életben – mondja –, hogy a jobb megértése szinte minden emberi kapcsolatban meghatározó.

Hogyan leplezhetjük le a hazugságokat, a tét nélküli, ártalmatlan kis lódításokat, és az igazi nagyokat egyaránt? Próbálja ki a szakértők alábbi meggyőző javaslatait.

Hegyezze a fülét
Észrevette már, amikor valakinek a hangszíne a szokásostől eltért? Vagy megbicsaklott valakinek a hangja, akié amúgy nem szokott? Figyeljen oda, mert az ilyen változások a becsapást jelezhetik.

Amikor Paul Ekman és pszichológus kolléganője Maureen O’Sullivan, a San Franciscó-i Egyetemről 509 ember hazugságfelismerő képességeit vizsgálták, beszédes eredményekre jutottak. A csoportban voltak az amerikai titkosszolgálat, a CIA és az FBI munkatársai, továbbá pszichiáterek és főiskolai hallgatók is. Egy videofilmet vetítettek le nekik, melyben tízen vagy hazudtak, vagy igazat mondtak.

A filmen egy nő szép virágokról beszélt, melyeket feltételezhetően nézett. Bár közben mosolygott, néhány jó megfigyelő bizonytalanságot fedezett fel a hangjában. A szavaiból nem érződött ki öröm, a kéztartása pedig feszült volt. A titkosszolgálat egyik ügynöke hazugnak minősítette, joggal. A nő nem virágokat nézett, hanem egy rajzfilmet, amit a vizsgálatot végzők vetítettek neki. (Egyébként a titkosszolgálat alkalmazottai az esetek 86 százalékában érték tetten a hazugokat, jobban, mint a csoportból bárki.)

Bár más viselkedésformákat is figyelembe kell venni, a szokásostól eltérő hangváltozások nagy valószínűséggel megtévesztést jeleznek. – Lelassulhat vagy épp felgyorsulhat a beszéd, és megváltozhat a lélegzetvétel üteme is – mondja O’Sullivan.

Figyeljen egyes szavakra
És az írásos anyagok? Felfedezhető a félrevezető magatartás levelekben, iratokban, e-mailekben, sőt önéletrajzokban is?

Az austini Texas Egyetemen James Pennebaker pszichológiaprofesszor és kollégái kifejlesztettek egy Linguistic Inquiry and Word Count (LIWC) nevű nyelvészeti elemző és szószámláló szoftvert, mely írott és szóbeli anyagokat vizsgál hazugságtartalmuk szempontjából. Mint Pennebaker elmagyarázza, a becsapás két lényeges módon leplezi le önmagát.

Először is, a hazudósak hajlamosak az igazmondóknál kevesebb egyes szám első személyű névmást használni, amilyen az én, engem, enyém. Ez olyan, mintha pszichológiai távolságot akarnának tartani önmaguk és a történeteik között; nem tekintik „sajátjuknak” azt, amit mondanak. Másodszor pedig a hazugok kevesebb olyan behatároló szót használnak, mint a de, sem, kivéve, holott. Pennebaker magyarázata szerint nyilvánvalóan gondot okoz nekik a komplex gondolkodás, és ez meg is mutatkozik.

Elemezze a félrenézést
Bár az emberek zöme a tétova, nem fókuszált pillantást a hazugság klasszikus jelének tekinti, fontos a viselkedés más összefüggéseit is figyelembe venni. (A gyakorlott pókerjátékosok például ügyelnek rá, hogy pillantásuk a lehető legkevesebbet árulja el.)

– Amikor az emberek valami nehéz problémán gondolkodnak és eközben néznek félre, az nem lényeges –mondja O’Sullivan. – Amikor viszont egyszerűen megválaszolható kérdésre felelve néznek máshová, érdemes eltöprengeni az okon.

Döntően fontos, hogy mi egyébként a beszélgetés témája. – Ha az emberek olyasmiről hazudnak, amit szégyellnek, nehezen állják a másik pillantását – jegyzi meg O’Sullivan. – Kis lódítások vagy hazugságok kimondásától azonban az emberek pillantása akár áthatóbbá is válhat.

Tanuljon testnyelvül
Nincs egyetlen olyan testrész vagy az arcrész, amilyen a szem, az orr, a fül vagy a kéz, mely önmagában elárulna mindent a hazgugságról. – Pinokkió-orr márpedig nem létezik – közli kereken Ekman. – Helyette az arcra, a testre, a hangra és a beszédre együttesen kell figyelni.

Vagyis lehetőség szerint „az egész embert” kell megfigyelni. – Az egyes jeleket mindig a szokásos viselkedés fényében kell értelmezni – magyarázza el O’Sullivan. – A finom kézmozgásban, a kéz- és vállmozdulatok számában bekövetkező változásokat érdemes figyelni, melyek elütnek a szóbeli közléstől. – Meg azt is, ha a beszélgetés bizonyos pontjain megváltozik a testtartás.

Elsősorban „az alapvető dolgok megváltozására figyeljen”, javasolja O’Sullivan. – Ha egy különben csöndes ember fecsegni kezd, ha egy máskor bőbeszédű szófukarrá válik. Ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy az illető hazudik, de el kell gondolkodni rajta.

Fürkéssze az érzelmi „szivárgást”
Az emberi arcon átfutó villanásnyi kifejezések sokszor elárulják, mit érez vagy gondol az illető, szemben azzal, amit el akar hitetni velünk, magyarázza Ekman. Ezeket a rendkívül rövid ideig, néha negyedmásodpercig tartó arckifejezéseket azonban nehéz tetten érni.

Még a hazugságfelismerésben képzett szakértők – rendőrségi munkatársak, bírók, ügyészek – sem ismerik fel mindig. A szándékosan hazudók pedig arra törekszenek, hogy más arckifejezésekkel, például mosollyal is álcázzák a hazugságot.

Mégis vannak árulkodó jelek. – Nem a mosoly gyakorisága számít, hanem a jellege – mondja Ekman. – Vannak igazi örömöt kifejező mosolyok, melyektől nemcsak az ajkak, hanem a szem körüli izmok is megmozdulnak. És vannak elrejtő mosolyok, melyek a félelem, a harag, a szomorúság vagy undor leplezésére szolgálnak. A jó megfigyelő képes észrevenni, ha ezen érzések valamelyike kiszivárog.

Van tehát arra remény, hogy ha legközelebb valaki hazugságot gördít az utunkba, tudni fogjuk, hogyan ismerjük fel azt.

Vote it up
37
Tetszett?Szavazzon rá!