Önként vállaltam, hogy bekátrányozom

Önként vállaltam, hogy bekátrányozom apám sufnijának tetejét. Nagyjából a felével készültem el, amikor megcsúsztam, elterültem a földön, a fekete massza pedig ráspriccelődött az ingemre, a nadrágomra, sőt még a hajamra is. A puffanás hallatán apám fölnézett. – Mi történt?

Én feltápászkodtam, és kezdtem mondani, hogy: – Csak annyi… –, amikor kicsúszott alólam a lábam, és másodszor is beleestem a kiömlött kátrányba.

– Ami azt illeti – jegyezte meg apám fanyarul –, elég lett volna, ha csak elmondod.