Őrült tudomány

Újító szellem. Ez segített az emberiségnek átvészelnie a sötét középkort, a járványos gyermekbénulást és Céline Diont. Egyes tudósok és feltalálók azonban az idők során ahelyett, hogy előreléptek volna, néhány lépést hátráltak, mások pedig a vakszerencse mélységeit fürkészték. Cikkünket mindazoknak szenteljük, akik belátták, hogy a nátha ellenszerét úgysem lelhetik meg, így hát sokkal, de sokkal szerényebb célt tűztek maguk elé

Haszontalan felfedezések
Ha nagy tudósokat akarunk felsorolni, olyan Nobel-díjasok jutnak eszünkbe, mint Curie, Einstein, Whitcome... Hogyan? Ön még nem hallott Katherine K. Whitcome-ról? Elkerülte a figyelmét a Cincinnati Egyetem adjunktusának és munkatársainak dolgozata arról, miért nem buknak orra a várandós anyák? Bizony, az említett hölgy is díjat nyert – az Ig-Nobelt („bolond Nobelt”). Ezt a csúfondáros elismerést minden évben azoknak ítélik oda, akik valami igen fura tudományos eredményt hoznak össze. Íme, néhány!

Békedíjasok
Stephan Bolliger, Steffen Ross, Lars Österhelweg, Michael Thali és Beat Kneubühl a Berni Egyetemen megállapították, mi fáj jobban: ha az embert teli vagy üres sörösüveggel csapják kupán.

Az effajta kísérletek lebonyolításához nehéz olyan önként vállalkozó alanyokat toborozni, akik a tudomány nevében hajlandók sörösüveggel fejbe kólintatni magukat. A svájci tudósok úgy küzdötték le ezt az akadályt, hogy acélgolyókat potyogtattak teli és üres palackokra. Kiderítették, hogy az üresek keményebbek, mint teli társaik, mert a folyadékból eredő gáznyomás nagyobb feszültséget terhel az üvegre.

A teli és az üres palackok egyaránt fájdalmas élményt szerezhetnek, ezért a tudósok szerint a „személyek közötti összetűzésekkel fenyegető helyzetekben” be kellene tiltani a használatukat. Ha törvényen kívül helyezzük a sörösüveget, akkor már csak törvénykerülők isszák üvegből a sört.

Közegészségügyi díjasok
Elena N. Bodnar, Raphael C. Lee és Sandra Marijan. A három chicagói olyan melltartót talált föl, amely végszükségben két védőmaszkká alakítható át, az egyiket viselője használhatja, a másikat egy szerencsés mellette állónak engedheti át.

A jelek szerint vegyi vagy biológiai támadáskor a nők első dolga az, hogy ledobják magukról a ruhát. A cicifixmaszk tehát nem a pornóipar mesterkedése, hanem mindazokat védi, akik veszélyes gázokkal kerülhetnek érintkezésbe. Gázálarc esetleg nincs, melltartó viszont szinte mindig kéznél van. A melltartó légszűrőből készült két kosara különválasztható, s az egyik továbbadható. Az illető könnyűszerrel az orrára és a szájára csatolhatja az eszközt, „amely elősegíti a belégzendő levegő megtisztítását – olvasható a leírásban –, miközben a keze szabadon marad”. Vélhetően azért, hogy elhessegethesse a nem kívánt udvarlókat.

Orvostudományi díjas
Donald L. Unger a kaliforniai Thousand Oaksban immár hatvan esztendeje naponta kétszer megropogtatja bal – csakis a bal, sosem a jobb – keze ujjperceit, hogy kinyomozza az ízületi gyulladás egy lehetséges okát.

Miután édesanyja figyelmeztette, hogy szokjon le erről a hátborzongató csontropogtatásról, az ifjú Unger önmagán kezdte vizsgálni tudományos feltevését. Több mint 219 ezer ropogtatás múltán összeroppant a hipotézis. Unger nem észlelt eltérést a két keze között, és semmi jele ízületi gyulladásnak.

Állatorvosi díjasok
Catherine Douglas és Peter Rowlinson az angliai Newcastle-i Egyetemen kimutatta, hogy a nevet viselő tehenek több tejet adnak, mint a névtelenek.

Mikor mondta utoljára egy üszőnek: „Te príma bőrkabátba csomagolt ezer marhahúsos szendvics”? Pedig most már világos: ha barátságosan szólunk a tehenekhez és megjegyezzük a nevüket, évi 258 literrel nőhet a tejhozamuk. A gazdákat ez nem érte meglepetésként, egyikük közölte is a kutatókkal, hogy a tehenek „úgy tudnak szenvedni és szeretni, mint senki más”.

Kémiai díjasok
Javier Morales, Miguel Apátiga és Victor M. Castano a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen tequilából állítottak elő gyémántot.

Mintha nem kínálkozna enélkül is elegendő ok, hogy szeresse a tequilát! Erre tessék, most kiderül, hogy a bárpultra önthetjük, és gyémántot gyárthatunk belőle. Igaz, még 280 Celsius-fokra kell hevíteni, és mindenféle egyebet is kell művelni vele, mielőtt szíve hölgyének kacsóját ékesíthetné. De az első kört ki-ki maga fizeti!

Biológiai díjasok
Tagucsi Fumiaki, Szung Kuo-fu és Csang Kuang-lej a japán Kitaszato Egyetem Orvostudományi Karán bebizonyították, hogy a konyhai hulladék mennyisége több mint 90 százalékkal csökkenthető az óriáspanda ürülékéből kivont, enzimtermelő baktériumok felhasználásával.

Bár ez a gyakorlatban is alkalmazhatónak tűnik, és általa csökken a szemét, azért fölvetődik egy kérdés. Hogyan juthatott valaki arra a gondolatra, hogy ilyen kísérlettel próbálkozzon? Na és ha azért akarunk megszabadulni a szeméttől, hogy elűzzük a szagát, ezen aligha segíthetünk pandapiszok hozzáadásával.