A Parkinson-kór korai tünetei

Megváltozott a kézírása? Romlott a szaglása? Alvászavarai támadtak? Székrekedés gyötri? Mindez gyanús lehet!

Hatásosabb kezelni a Parkinson-kórt, ha még korai stádiumában diagnosztizálják és elkezdik a kezelést – az első tünetek azonban nagyon sokfélék és könnyen nem figyelnek oda rájuk. Ha a következő szimptómák közül bármelyiket tapasztalja, kérdezze meg orvosát!

Torzuló kézírás
Ha a kézírása fokozatosan változni kezd, például a megszokott telt, kacskaringós betűket kicsi, tömött írásjegyek váltják fel, az a Parkinson-kór egy korai jele lehet. – Ha például egy tanárnál alakul ki a betegség, arra gyakran az hívja fel a figyelmet, hogy egy idő után a diákok már nem tudják elolvasni, amit a táblára ír – mondja Deborah Hall, a chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának ideggyógyásza. Az összezsugorodó és összetömörülő betűkre fel kell figyelni. Több betegnek a lassabb és az ismétlődő mozdulatsorokkal akad gondja.

Szaglásromlás
Ha arra lesz figyelmes, hogy kevésbé érzi a csípős szagokat, és már a kedvenc illataira sem figyel fel, forduljon orvoshoz! Bár a szaglókészség romlása nem a leggyakoribb tünete a Parkinson-kórnak, de dr. Hall szerint ez az egyik legkorábban jelentkező jel. Hogy mi a kapcsolat a szaglórendszer működészavara és a betegség között, az egyelőre nem ismert; egyes elméletek szerint a jelenséget a Parkinson-kórban szenvedők agyában felhamozódó alfa-szinuklein nevű fehérje okozhatja, amely károsítja a szaglásért felelős agyterületeket.

Alvászavar
Ha régebben nyugodt alvó volt, újabban viszont egyfolytában forgolódik álmában, rúgkapál, és esetenként akár még ki is esik az ágyból, lehet, hogy Parkinson-kór okozza. Néhanapján természetes, hogy kifog az ember egy-egy rossz, álmatlan éjszakát, de ha ön vagy hálótársa arra lesz figyelmes, hogy mélyalvás közben kezd szélsőséges mozgásba, vagy akár álmában beszélni kezd, jobb, ha felkeresi az orvosát. Bár az összefüggés pontosabb megismeréséhez még további kutatásokra van szükség, egyesek szerint az agytörzs egyes területeinek leépülése, amely az alvászavart okozza, szerepet játszhat a Parkinson egyéb tüneteiben is.

Székrekedés
A Parkinson-kór korai tünete lehet a makacs székrekedés. A betegség hatására az autonóm idegrendszer működése változik – ez az emésztést és a bélműködést is szabályozza. A székrekedés önmagában még nem ok az aggodalomra, de ha a többi tünettel, például alvás-, mozgás- vagy járászavarral együtt tapasztalja, beszéljen orvosával.

Depresszió
Sok szó esett Robin Williams halála kapcsán a Parkinson-kór és a depresszió közötti összefüggésről. Michele Tagliati, a kaliforniai Cedars-Sinai Egészségügyi Központ mozgászavarokat vizsgáló programjának vezetője szerint vannak, akiknél depresszió alakul ki, miután Parkinsonnal diagnosztizálják őket, de vannak olyanok is, akik már évekkel a tünetek jelentkezése előtt is depressziósak voltak. – A Parkinson-kór során csökken az ingerületátvivő anyag, a dopamin szintje az agyban; a depressziót azonban egy másik ingerületátvivő anyag, a szerotonin hiánya is okozhatja – magyarázza Tagliati.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek, ha depressziósak, akkor jellemzően fásultak, elveszítik az érdeklődésüket még azon dolgok iránt is, amelyeket korábban kedveltek; ezzel szemben a Parkinson-kórral nem kapcsolatos depresszió inkább az intenzív szomorúság és tehetetlenség érzésével jár. – A parkinsonosok mintha elveszítenék a képességet, hogy élvezzék az egyszerű dolgokat az életben: felkelni reggelente, megvenni az aznapi újságot, és így tovább – részletezi Tagliati. A depresszió kezelése általában pszichoterápián és antidepresszánsok adásából áll, csak rendkívül szélsőséges esetben alkalmaznak elektrosokk-terápiát.

Remegés
A remegés jelentkezése szorongás esetén, fizikai megerőltetés után, vagy éppen gyógyszeres kezelés mellékhatásaként nem utal betegségre – de ha nyugalomban, izommunka nélkül mégis finom remegést észlel, mely az ujjait, a kezét, az arcát, a száját vagy a végtagjait érinti, azt a Parkinson-kór okozhatja – figyelmeztet az amerikai Nemzeti Parkinson Alapítvány. A betegségben szenvedők mintegy 70 százaléka tapasztalja a nyugalmi remegést, amelyet fokozhat a stressz és az izgalom. A remegés az a leggyakoribb tünet, amely alapján általában a betegséget diagnosztizálják – annak ellenére, hogy sokaknál már a remegés előtt is fennállnak szaglás- és alvászavarok és a depresszió.

Merevség, lassuló mozgás
Ha az ízületi és izommerevség alakul ki, amely nem akar elmúlni, és már akadályozza a mindennapi dolgok elvégzésében, így például a járásban, a fogmosásban, inge begombolásában, az étel felvágásában, azzal mindenképpen foglalkozni kell. A Nemzeti Parkinson Alapítvány azt tanácsolja, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha azt észleli, hogy járás közben már nem lóbálja a megszokott módon a kezét, a talpa pedig mintha a földhöz ragadna (és hezitálnia kell minden lépés előtt).

Tompább hang és érzelemmentes arc
Mivel a Parkinson-kór az arcizmok működését is rontja, az orvosok szerint a tompább hang és az érzelemmentes arc is a betegségre hívhatja fel a figyelmet. Egyes betegek esetében a beszédzavar akár hadarás vagy dadogás formájában is jelentkezhet.

Vote it up
231
Tetszett?Szavazzon rá!