A cigaretta eltitkolt összetevői

Nem véletlenül nehéz leszokni a dohányzásról: függőséget okozó vegyületek garmadája akadályozza ezt meg!

Mi van egy szál cigarettában?
A dohányfüst olyan keverék, amely akár 4800-féle égésterméket is tartalmazhat; ezek közül 2000 bizonyítottan mérgező. A dohányfüstnek továbbá legalább 90 különböző összetevőjéről állapították meg, hogy rákkeltő hatású. Ráadásul ezeknek a vegyületeknek jelentős része azt a célt szolgálja, hogy növelje a dohányzás élményét (ezáltal függőséget alakítson ki), például enyhítve a kellemetlen szagokat és ízeket. Összeállítottunk egy válogatást azokból az anyagokból, amelyeket a dohányosok rendszeresen a tüdejükbe szívnak.

Cukor, hogy növelje a függőséget
A cukortartalom ártalmatlanul hangozhat, ugyanakkor a cukor égése során acetaldehid is termelődik, amely pedig gyorsítja és erősíti a nikotin függőséget okozó hatását.

Kakaó, hogy mélyebben lélegezzen
A kakaófüst hatására tágulnak a hörgők, ez segít abban, hogy a tüdőbe több füst még mélyebbre kerüljön. (Ugyanez igaz a medvecukorra is.)

Mentol, hogy csökkentse a fájdalmat és az irritációt
A mentol egyszerre tágítja és nyugtatja a hörgőket, így mélyebbre tud lélegezni anélkül, hogy kellemetlen, égő érzése lenne. Elnyomja a füst csípős ízét is, helyette hűsítő, friss érzetet kelt. Ma már kivétel nélkül az összes márkában – a normális, nem mentolosként megjelölt cigarettákban is – van hozzáadott mentol. Ez leginkább a fiatal, kezdő dohányosok számára könnyíti meg a füst letüdőzését.

A gyengébb cigaretta ugyanolyan veszélyes
Már az 1970-es évek elején készült felmérések is azt mutatták ki, hogy hiába gyengébb egy cigaretta, az nem biztonságosabb: csak azt eredményezi, hogy a már függő dohányos mélyebbeket és erősebbeket szív belőle. Ez azt jelenti, hogy a dohányosok nikotinszintjén a gyengébb cigaretta nem változtat. Súlyos probléma azonban, hogy ennek ellenére sikerült elhitetni róluk, hogy egészségesebbek és kevésbé károsak – emiatt sokan, ha elbizonytalanodtak is a dohányzásban, inkább a gyengébb cigarettát választották a leszokás helyett. Ezt megelőzendő az Egyesült Államokban és az Európai Unióban egyaránt betiltották dohánytermékek kapcsán az olyan kifejezések használatát, mint a „light” vagy az „ultra light”, mivel azok a fogyasztókat megtévesztik.

Ammónia, hogy több nikotin szabaduljon fel
Az ammónia emeli a dohánykeverék pH-értékét, azaz lúgosítja – ez pedig segíti a nagyobb mennyiségű nikotin kibocsátását. Így a nikotin nagyobb mennyiségben éri el az agyi receptorokat, erősebb hatást fejt ki, amely súlyosabb függőséghez vezet – ez egyben a magyarázat arra is, hogy miért „ízlik jobban” egyik dohánymárka a másiknál. Korabeli dokumentációk támasztják alá, hogy a dohányipar ezt a jelenséget már 1962-ben felfedezte.

Levulinsav, hogy tompítsa a dohány ízét
A levulinsav nemcsak hogy elveszi a dohány durva ízét, ráadásul mintegy 30 százalékkal fokozza is a nikotin idegrendszeri hatásait.

Füstszűrő, hogy még több nikotin jusson a szervezetbe
A speciális füstszűrők a füstöt megkötik ugyan, de a nikotint nem – növelik annak a szervezetbe jutó mennyiségét.

A kellemesebb szag érdekében
Az elmúlt években megerősödött a dohányzás elleni tiltakozás: leginkább azok állították kihívás elé a dohányipart, akik a zavaró füst miatt követelték a cigarettázás betiltását. A reakció? A nagy cégek azt kezdték kutatni, hogyan lehetne kevésbé láthatóvá és szagolhatóvá tenni a dohányfüstöt, illetve enyhíteni irritáló hatását, hogy elejét vegyék az ilyen jellegű panaszoknak. Legalább 300 szabadalom védi az ezt a célt szolgáló összetevőket. A kellemesebb szagot szolgálja például az acetilpirazin, az anetol, a béta-kariofillén, a cedrol, a furaneol, a limonén, vagy épp az „Aromatek 150” és az „Aromatek 245”.

Az irritáció csökkentése érdekében
Az irritáción enyhítő vegyületek végképp ijesztő neveket kaptak: ilyen például az „XLF-636” vagy az „XLF-755”.

A füst láthatatlanná tétele érdekében
A dohányipar reményei szerint azzal, hogy elrejtik a füstöt, újra elfogadottabbá tudják tenni a cigarettázást. Ennek érdekében kerülnek olyan kémiai anyagok a dohányba, mint például a kalcium-karbonát, a nátrium-karbonát, a kalcium-klorid, a citromsav, a magnézium-oxid, a kálium-acetát, vagy épp a „Studio 26 keverék” és az „XTH Studio keverék”.

Vote it up
260
Tetszett?Szavazzon rá!