A fájdalom odalenn

Sajgó derék, inkontinencia és alhasi fájdalom – mindezeknek egyetlen, alattomos oka is lehet, amiről talán még az orvosa sem hallott

Kapcsolódó cikkek

A fájdalom úgy kezdődött, mint egy furcsa izomhúzódás. – Néhány nap múlva már úgy éreztem, az egész terület lángol – meséli Lisa, a 36 éves, kétgyermekes édesanya. – Erős nő vagyok, de a fájdalom rettenetes volt. Egyszer még a munkahelyemen is elsírtam magam miatta.

2012 nyarán történt. Lisa egy hónap alatt 11 orvosnál járt, de egyikük sem talált kóros eltérést, fertőzést, nem segítettek sem az antibiotikumok, sem a vírus- és gombaölő szerek. Egy pszichiáter úgy vélte, talán a házasságával lehetnek problémák. – Egyáltalán nem – jegyzi meg Lisa.

– Gyűlöltem reggelente felkelni és azon töprengeni, ki fogom-e bírni a munkahelyen, otthon a gyerekekkel, vagy megint csak a kanapén fogok feküdni – meséli Lisa.

Egy nap ismét egy orvos várójában üldögélt, amikor a szeme megakadt egy könyvön: A kismedencei fájdalom gyógyítása, írta Amy Stein fizikoterapeuta. Belelapozott, és egy sor ismerős tünetről olvasott, meg egy kifejezésről: medencefenék. Ez az izmok, kötőszalagok és idegek alkotta, a medenceűr alján lévő hálózat tartja meg a méhet, a húgyhólyagot, a vastagbelet és a végbelet. Segít a törzs és a csípő stabilizálásában, s az orgazmustól kezdve a széklet- és vizelet-visszatartásig nagyon sok mindenben játszik fontos szerepet. Ha itt valami nincs rendben, az égő fájdalmat okozhat több szervben és szövetben.

Végre kiderült, mi baja van Lisának – medencefenék-diszfunkció (PFD) –, de csak az után, hogy felkeresett egy medencefenék zavaraira specializálódott fizikoterapeutát. Ez a szakterület eléggé újnak számít az orvoslásban.

Kismedencei fájdalom: kit érinthet?
Bár nehéz diagnosztizálni, a PFD meglepően gyakori. Becslések szerint a nők egyharmadát érinti élete során. A hüvelyi szülés megnöveli a probléma kialakulásának kockázatát: egy gyermek után 18, három vagy több után már 32 százalékkal, állítja a seattle-i Herman & Wallace Medencerehabilitációs Intézet.

Nőknél a menopauza idején bekövetkező hormonális változás, de a korral járó izomtömeg-csökkenés is emelheti a kockázatot, akárcsak a műtétek, a balesetek (csípőre vagy farokcsontra esés) és az elhízás is. Ötven-hatvan éves korban csaknem megháromszorozódik a PFD veszélye a húszas éveihez képest.

Férfiaknál a nem szexuális úton terjedő krónikus prosztatafertőzések jelentős hányadában a gyenge medencefenék is szerepet játszhat, de a műtétek, a sérülések, az elhízás és a krónikus székrekedés szintén károsíthatják a medencefeneket. Ez a fájdalom mellett inkontinenciát és a szexuális teljesítmény csökkenését is okozhatja. A férfiak kínosnak érezhetik, hogy segítséget kérjenek – s ha mégis megteszik, a nőkhöz hasonlóan gyakran náluk is téves diagnózist állítanak fel.

Akárcsak Lisa esetében, sokaknál a PFD a szeméremtest fájdalmában nyilvánul meg. Másoknál bélproblémaként, netán a húgyhólyag, a csípő, a derék vagy a has fájdalmaként jelentkezik; van, amikor endometriózisként diagnosztizálják.

 – Az orvosok gyakran csak a szeméremtesti fájdalmat, a székrekedést vagy a csípőízületet kezelik önmagában – magyarázza Amy Stein medencefenék-specialista, akinek a könyve Lisa diagnózisának a felállításában is segített. – Ám ha nem foglalkoznak az okkal, akkor a probléma nem szüntethető meg.

Alattomos derékfájás
A medencefenék anatómiai értelemben egyensúlyban tartja a test két oldalát. Ha az izmok megfeszülnek, vagy csökken a mozgékonyságuk, a medence csontjaira feszítő erők hathatnak. Ez történt Alexandránál, az ötvenes ügyvédnőnél is, aki évekig küszködött heves derékfájással.

Az orvosai azt mondták, hogy a keresztcsontja és a csípőcsont közötti ízület rendellenesen elfordult, megtekeredett, mint egy kifacsart rongy. A hagyományos gyógytorna, az izomlazító szerek és a szteroid-injekciók sem sokat segítettek.

Aztán felkeresett egy medencefenék-specialistát. Kiderült, hogy a méheltávolítása nyomán Alexandránál a medencefenék izomzata hegesedett, s ez húzta el a csontokat.

Az igazi enyhülés útja
Ma már egyre több kismedencei fájdalmakra specializálódott szakember, gasztroenterológus, urológus, nőgyógyász és a vastag- és végbél problémáival foglalkozó szakorvos fogadja el, hogy létezik a betegség. Az enyhülés felé vezető út első lépése a diagnózis. Ehhez meg kell vizsgálni a medencefenék állapotát, az eredmények alapján pedig megfelelő gyógytorna szükséges.

– A vizsgálat menete nőknél sok tekintetben hasonlít a nőgyógyászati vizsgálatra, csak mi elsősorban az izmok működését ellenőrizzük – mondja Holly Tanner gyógytornász, a Herman & Wallace Intézet egyik vezetője. A terapeuta az izmok esetleges érzékenységét, fájdalmát és feszülését ellenőrzi. A férfiaknál általában urológus állítja fel a diagnózist az ágyéki terület alapos vizsgálata és végbélen keresztüli tapintásos vizsgálat után.

– Ennek alapvető vizsgálatnak kell lennie – mondja dr. Colleen Fitzgerald, a chicagói Loyola Egyetem Krónikus Medencefájdalom Programjának orvos igazgatója. – Ha az orvos nincs tisztában ezeknek az izmoknak az állapota és a fájdalom közti kapcsolattal, akkor nem biztos, hogy a beteg megfelelő ellátásban részesül. A medencefenéki vizsgálatra szoruló nők több mint felénél ez a helyzet.

Bár egyes medenceproblémák kezelésére már léteznek gyógyszerek és műtéti megoldások is, a gyógytorna és az otthoni kezelés sok páciensen segíthet. Egy közel 800 PFD-ben szenvedő nő bevonásával készült 2014-es vizsgálat szerint a medencefenék állapotára összpontosító gyógytorna hatására a legtöbbjüknél legalább 80 százalékkal enyhült az inkontinencia, a székrekedés, illetve a fájdalom. Egy másik kutatásban a derékfájós betegeknél a fájdalom nagyobb mértékben enyhült az után, hogy a hátizomgyakorlatok és az ultrahangos kezelés mellett a medencefeneket erősítő gyakorlatokat is végeztek.

Az egyéb kezelések közül említést érdemel a hüvelyen keresztül, képzett terapeuta által végzett masszázs, amelynek célja a megfeszült területek elernyesztése. Ha ezt biofeedback módszerrel kombinálják, a páciens maga is megtanulhatja az adott izomcsoportok megfeszítését és ellazítását.

– Egyáltalán nem furcsa vagy kellemetlen kezelés, teljesen szakszerű módon végzik – mondja Lisa. A betegeknek otthon naponta gyakorlatokat kell végezniük a gyenge izmok erősítésére; más gyakorlatokkal a megfeszült izmok ellazítását tanulják meg.

Lisa fájdalmai még többször kiújultak, ami elég ijesztő volt számára, de ilyenkor ismét fizikoterápiás kezelést kapott, otthon pedig kitartóan végezte a tornát.

– Az életem ma újra a rendes mederben halad – mondja. – Falat mászom, szörfdeszkán evezek, s ha táncolni megyünk, farmert és magas sarkú cipőt húzok, pedig féltem, erre más sosem leszek képes.

Vote it up
287
Tetszett?Szavazzon rá!