A férfi, aki csalókra vadászik

Martin Kenney mindent elkövet azért, hogy visszaszerezze az áldozatoktól kicsalt pénzt, és sikerrel is jár

Kapcsolódó cikkek

Amikor Jack Chauvet (*a neveket megváltoztattuk), egy kisebb ügyletekkel foglalkozó észak-kaliforniai üzletember 2001 nyarán megismerkedett Art Ferdiggel, a pénzügyi tanácsadó – aki emellett neoprotestáns prédikátor – tisztességes embernek látszott. Chauvet egy barátja tanácsára lépett kapcsolatba Ferdiggel, akinek devizakereskedelemmel foglalkozó vállalkozása, a Tradex igen meggyőző eredményeket produkált.

Chauvet több százezer dollárt tolt be a piramisjátékba, s eleinte jól is alakultak a dolgok: a Tradex havi jelentései szép hozamról számoltak be.

Azután 2003 márciusában Ferdig azt írta neki, hogy a pénz eltűnt, és ezért a befektetéssel megbízott bróker, Susan Lok a felelős.

A 327 befektető, többségük átlagos amerikai polgár, összesen 21 millió dollárt veszített. – Én még elég fiatal voltam ahhoz, hogy a pénz egy részét visszaszerezzem – mondja a ma már 71 éves Chauvet. – De mások nem voltak ilyen szerencsések.

A kaliforniai Santa Cruzban élő Ted és Dolores Landkammer közel 150 ezer dollárt fektetett be. – Kemény fickó vagyok, de ez földhöz vágott – mondja a 84 éves Ted, aki azelőtt feltételesen szabadlábra helyezett elítéltek pártfogója volt. – Vakáció, utazgatás, mindaz, amit a nyugdíjaséveimre megálmodtam, egyszer csak semmivé foszlott.

Chauvet és a többi befektető meg volt győződve róla, hogy Ferdig a sáros, így néhányan kapcsolatba léptek Martin Kenney-vel, a szélhámosságokra szakosodott sztárügyvéddel.

A Brit Virgin-szigeteken élő kanadai ügyvéd szívesen segített. – A pénz elvesztése megfosztotta a befektetőket az önbecsülésüktől – fogalmaz Kenney. – Ha sikerül rákényszeríteni Ferdiget a pénz visszaadására, akkor talán visszanyerhetik azt.

Mivel a Tradex felszámolás alatt állt, Kenney villámgyorsan perek özönét indította el. Egyik nyomozója, az amerikai titkosszolgálat egykori ügynöke követni kezdte Ferdiget a floridai Boca Ratontól Londonon át Montenegróig, amerre csak mozgott. Mások több ezer oldalnyi bankszámlakivonatot, hívásjegyzéket és egyéb listákat böngésztek át. Kenney tudta, hogy Ferdig szerteágazó csalássorozatának felgöngyölítése évekig tart majd.

Az ügyvédek többsége visszarettenne egy ilyen bonyolult és hosszadalmas ügytől, Kenney azonban nem akármilyen ügyvéd.
 

Az 54 éves Martin Kenney a kanadai Sasketchewan államban nőtt fel egy iskolaigazgató legidősebb fiaként. Jól tanult, de az apja ragaszkodott ahhoz, hogy a fia „egy kis bőrkeményedést” növesszen, így három nyáron át, amíg egyetemre járt, a Sziklás-hegységben lévő olajkutaknál dolgozott kétkezi munkásként.

– Az első nyár szörnyen telt. Az ott dolgozók erőszakosak és részegesek voltak, időnként börtönbe is kerültek – mondja Kenney. – 12-14 órás műszakokat húztam le, heti hétszer.

Apja szándékainak megfelelően azonban ez a tapasztalat megacélozta Kenney-t, aki ügyvédi szakvizsgája letétele után gyorsan haladt előre az üzleti világban.

1987-ben egy társa 400 ezer dollárt emelt le egy vállalat bankszámlájáról – a kártyát Kenney bocsátotta a rendelkezésére. Ez a sokk volt az első lépés azon az úton, amely odáig vezetett, hogy a szélhámosságok elleni küzdelmet választotta hivatásául.

Nem sokkal az eset után egy New York-i ügyvédi irodánál dolgozva megbízták, derítsen fel egy nemzetközi banki csalást egy vezető kanadai beruházási alapnál. Egy volt CIA-ügynök segítségével, aki vállalta, hogy magát szélhámosnak kiadva összebarátkozik a gyanúsítottal és rögzíti beszélgetésüket, Kenney-nek sikerült több tízmilliónyi dollár nyomára bukkannia. Hamarosan 5 millió dolláros kaszinóadósságot hajtott be Donald Trump amerikai üzletember és politikus számára úgy, hogy bonyolult jogi eljárásokkal befagyasztották egy szervezett bűnözői csoporthoz tartozó japán ingatlanügynök számláit.

Kenney New York-i pályatársa, Irving Cohen ügyvéd akkor ismerkedett meg „keményfejű” fiatal kollégájával, amikor ellenérdekelt feleket képviseltek egy jogi csatározásban, még 1992-ben.

– Tanúja voltam, hogyan szerez vissza 5 millió dollárt 90 nap alatt – eleveníti fel az esetet. – Ennél figyelemre méltóbb dolgot még életemben nem láttam.

Kenney és Cohen ezután hozta létre közös vagyon-visszaszerzési cégét, az Interclaimet, amelyet együtt vezettek 2002-ig. Kenney akkor külön útra lépve megalapította a Martin Kenney & Co.-t.

Munkája fókuszában csalások kárvallottjai állnak. – A média ravasz kereskedőknek nevezi a csalókat, mintha csak kedves kópék volnának, holott gyalázatos gazemberek – mondja. – A szélhámosság áldozatai elveszítik önbizalmukat, hitüket. Ez az erőszak egy formája, amely legalább olyan rossz vagy még rosszabb, mint egy erőszakos bűncselekmény.

Elmeséli, hogy 1992-ben a kórházban látogatta meg egyik első kliensét. A bankár szívrohamot kapott, miután egy csekkhamisítás nyomán 2,8 millió dollár veszteség érte.

– Soha nem felejtem el az arcán ülő félelmet. Azelőtt életerős ember volt, jó humorú és magabiztos. Ebből semmi sem maradt, testileg-lelkileg teljesen összetört.
 

Kenney a Brit Virgin-szigeteken élArt Ferdig tevékenysége is követelt már egy halálos áldozatot – egy Maine állambeli befektető tönkrement, és öngyilkosságot követett el.

Ám egyévi nyomozás után Kenney hálója egyre szorosabbra fonódott. Igazságügyi informatikai szakértőket alkalmazott, hogy törjék fel Ferdig tényleges kereskedéssel nem foglalkozó – kifejezetten a befektetők pénzének tisztára mosására használt – cégének szerverét, s nyerjék ki onnan a törölt e-maileket. Kenney rájött, hogy Ferdig milliókat költött lakóingatlanokra, jachtokra és magánrepülős utakra. Mindezekért többnyire név nélküli hitelkártyákkal fizetett, amelyeknek csak azonosító számuk volt, ezek pedig titkos offshore bankszámlákhoz kapcsolódtak.

Ferdignek ezenkívül zavaros nőügyei is voltak – például 61 éves korában kötött házassága egy 18 éves dominikai lánnyal. Az ifjú feleséget pénzmosás révén, egy csalárd ügylet nyereségén vett lakásban helyezte el.

Ferdignek mindazonáltal sikerült meggyőznie az FBI-t, hogy a szélhámosságokért elsősorban Susan Lok a felelős, akit 2006-ban tíz évre be is börtönöztek. Végül Ferdiget is letartóztatták Kaliforniában – éppen angyalokról tartott előadást helyi csoportoknak –, és 2008-ban 18 hónapra ítélték adóelkerülés miatt. Addigra azonban egyértelművé vált, hogy az a 327 amerikai állampolgár, aki beszállt Ferdig devizaügyletekre épülő piramisjátékába, elveszítette a tőkéjét, amint elfogyott az újabb befektetők által hozott készpénz.

– Harminc vagy negyven évet kellett volna kapnia – mondja Kenney, aki ezt követően sem állt le a szélhámos elleni követelésekkel, s 2013 márciusáig különböző polgári peres eljárások útján mintegy 7 millió dollárt szerzett vissza Ferdig áldozatainak. Ferdig 2014 nyarán elhunyt, Kenney azonban azóta is küzd a csaló jamaicai földbirtokáért.

Chauvet úgy véli, a befektetőket mindenképpen elégtétellel tölti el, hogy Kenney segítségével Ferdig nem úszta meg büntetlenül az ellenük elkövetett becstelenséget. – Ez azt is jelenti, hogy nem vagyok tehetetlen áldozat többé – mondja Ted Landkammer.
 

Egy jogi folyóirat, a Canadian Lawyer Robin Hoodhoz hasonlította Martin Kenney-t, a világ egyik vezető szélhámosvadászát, aki képes olyan csalók és eltűnt vagyonok felderítésére is, amelyek elkerülik a rendőrök és titkos ügynökök figyelmét. A legkülönbözőbb ügyeken dolgozik, címlapsztoriktól – például a befektetőktől 20 milliárd dollárt eltulajdonító Bernard Madoff esetétől – a korrupt biztosítótársaságok és orosz maffiavezérek viselt dolgait érintő nyomozásokig. Huszonhét fős nemzetközi stábot foglalkoztat, köztük hozzá hasonlóan több területen jártas jogászokat, igazságügyi könyvszakértőket és grafológusokat.
 

Kenney általában a károsult vállalat felszámolóbiztosának vagy csődgondnokának a jogtanácsadójaként működik. Ez hatalmazza fel arra, hogy más országokban is követeléseket fogalmazhasson meg vagyontárgyakkal kapcsolatban, illetve hogy szélhámosság elleni jogszabályok alkotására hívhasson fel. Ilyen volt az Anton Piller-rendelet (amely házkutatás folytatására és bizonyítékok lefoglalására jogosítja fel a csapatát) vagy a Norwich Pharmacal-rendelet (amely hozzáférést biztosít számukra harmadik fél, illetve bankok birtokában lévő dokumentumokhoz). Ezenkívül Kenney a megfigyelés és megtévesztés számos bevett módszerét alkalmazza, hogy képet alkosson arról, milyen csatornákon mozgatja a készpénzét a szélhámos.

Alexander Stein az üzleti csalás pszichológiájának szakértője, a Dolus tanácsadó cég alapítója. Kenney is hozzá fordul segítségért, ha meg akarja érteni, hogyan működik a csalók gondolkodása, milyen típusú emberekben bíznak meg, illetve melyek a gyenge pontjaik.

– A szélhámosoknak nagyon jó érzékük van a pszichológiai manipulációhoz – mondja Stein. – Ezért a csalás ellen is pszichológiai eszközökkel kell harcolni.

Kenney csapata végül nyomára bukkant Ferdig vagyonának, amelyet polgári peres eljárások útján be is fagyasztottak. Ezt követte a felszámolás, amelynek bevételeit az áldozatok kapták – és ebből fedezték Kenney cégének díját is.

Kenney legproblémásabb esetei közé tartozott a kanadai James Blair Down, aki amerikai nyugdíjasok százaitól csalt ki összesen 240 millió dollárt egy telemarketinges kamu nyereményjátékban. Egy demenciában szenvedő idős hölgy olyannyira meg volt győződve arról, hogy nyert, hogy el is hívta otthonába a helyi sajtót, és nagy ünnepi mulatságot szervezett… Persze egyetlen fillért sem kapott.

Blair Downt 1999-ben bűnösnek találták bűnszövetkezetben elkövetett csalásban, de csupán hat hónapra börtönözték be, mert elismerte bűnösségét, és 12 millió dollár jóvátételt fizetett.

Ám Kenney az FBI megbízásából kinyomozta a pénzmosással eltüntetett összeg zömét – egy része egészen egy pápua új-guineai erdészeti projektig eljutott –, majd egy összehangolt razziasorozatban lefoglalták Down üzleti érdekeltségeinek vagyonát a Karib-térségtől a Csatorna-szigetekig, 150 millió dollár értékben.

Az ügy érdekes fordulatot vett, amikor Kenney-t átvágta a kárvallottakat összefogó Ness Motley ügyvédi iroda, amely vállalta, hogy 4 millió dollár híján visszajuttatja a pénzt Downnak. Úgy tűnt, az áldozatok és Kenney egyaránt hoppon maradnak, ami a csőd szélére taszította Kenney cégét, amely már öt éve foglalkozott az üggyel. 2003-ban azonban mégis ő nevetett utoljára, miután 36 millió dollárra beperelte a Ness Motley-t – ez volt az amerikai jogtörténet legnagyobb összegű ilyen jellegű kifizetése. Kenney nyert, s ennek köszönhetően vissza tudta juttatni a kicsalt pénz jelentős hányadát a nyugdíjasoknak.

Martin Kenney elképesztően sikeresnek mondható a szakmájában: az esetek kétharmadában visszaszerzi az elvesztett vagyont. A szélhámosok ezért félnek tőle – és gyűlölik. Egyikük, akit Kenney kényszerített csődbe, „tajtékzott, és trágár hangon szidalmazta”, amikor találkoztak.

– Azt magyarázta – eleveníti fel az esetet Kenney –, hogy éjjelente álmatlanul feküdt az ágyában és azon törte a fejét, hogyan öljön meg.

Amikor egy szervezett bűnbanda nyomában járt a brazíliai São Paulóban, Kenney-t és csapatát fegyveres őrök kísérték.

– Egy szélhámos ügyvédei azzal vádolták meg Martint, hogy nemzetközi gazdasági terrorista, aki „bírósági határozatok útján kényszeríti rá az akaratát másokra” – mondja nevetve Dan Wise, a Martin Kenney & Co. részlegvezetője. – Nagyon súlyos vádakkal illetnek minket, és a cégnek igen sokba kerül tisztáznia és megvédenie magát. Próbálnak megfélemlíteni bennünket.

– Elég személyessé válik az ügy, ha az ember a pénztárcájánál fogva kap el valakit – mondja Kenney. – De ez éppen csak megérint, aztán lepereg rólam.

A törvény oldalán állók persze egészen másként vélekednek Kenney-ről. A csalás egyik áldozata, Mark Secrist úgy véli, Kenney csapatát a földkerekség „legnagyszerűbb férfiai és női” alkotják. Alexander Stein szerint Kenney „briliáns elme, aki új csapást vág”.

2014 júniusában Martin Kenney a csalások felderítésével foglalkozó amerikai szervezetek szövetségétől a szélhámosság ellen végzett munkája elismeréséül megkapta a Cressey-életműdíjat.

Egyebek mellett jelenleg 14 kiterjedt brazíliai csalási üggyel foglalkozik, amelyekben összesen 12 milliárd dollárnyi vagyonnak kelt lába.

Sir Allen Stanford texasi bankár 22 ezer áldozatának érdekében is eljár, akik a történelem második legnagyobb piramisjátékának csapdájába sétáltak bele.

– Az év felét az otthonomtól távol töltöm, különböző esetek után járok meg konferenciákon veszek részt – mondja fáradt szemét dörzsölgetve az elvált férfi. – Második otthonom az American Airlines egyik ülése.

Most is egy fél világot érintő nyomozást visz, egyik reptérről a másikra tart. De nem úgy tűnik, mintha bármi is megállíthatná a „szélhámosvadászt”.

Vote it up
167
Tetszett?Szavazzon rá!