A fagyott szépség földje

Grönland jege olvadóban van, ami egyszerre áldás és átok az itt élőknek. Képriport e csodás világról

Grönland, a világ legnagyobb szigete Dániához tartozik, bár több mint kétmillió négyzetkilométeres területével ötvenszer nagyobb az anyaországánál. A nagyfokú autonómiát élvező sziget 85 százalékát még ma is helyenként három kilométer vastag jégpáncél borítja. A globális felmelegedés miatt azonban az 1980-as évek óta vagy három fokot emelkedett Grönland átlaghőmérséklete, így a rendkívül vastag jégréteg egyre nagyobb része olvad el.

A klímaszakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat, a grönlandiak közül azonban sokan látják a jelenség előnyeit is. A geológusok azt gyanítják ugyanis, hogy a jég alatt rendkívül gazdag ásványianyag-, drágakő- és olajkészletek rejtőzhetnek. Ahogy a gleccserek mind jobban visszahúzódnak, ezek a források kiaknázhatóvá válnak.

Barbara Dombrowski hamburgi fotós Ez a Paradicsom… című sorozatához öt földrészre látogat el, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozásra. Az Amazonas-vidékről Grönlandra utazott, azután pedig Afrika, Ázsia és Ausztrália következik.

Kalaallit Nunaat, vagyis az emberek földje – így nevezik Grönlandot az őshonos inuitok

Kalaallit Nunaat, vagyis az emberek földje – így nevezik Grönlandot az őshonos inuitok. Ám az egész szigeten mindössze 57 000 ember él. Nagyjából 50 ezer inuit és 7000 dán dacol az északi sarkkörön túli területek igen zord körülményeivel.

A fókavadászatból, halászatból és kagylógyűjtögetésből élő GertA fjordokban dolgozó halászok alatt könnyen beszakad a jég

 

 

 

A fókavadászatból, halászatból és kagylógyűjtögetésből élő Gert soha nem veszíti el a jókedvét – még akkor sem, ha neki és kutyáinak tizenkét órát kell küszködniük Kelet-Grönland jeges pusztaságain a zsákmányért.

A hóval borított területek egyre zsugorodnak, így kevesebb napfényt vernek vissza az űrbe. Emiatt a talaj felszíne gyorsabban melegszik, és még több jég olvad el. Ezért a fjordokban dolgozó halászok alatt könnyebben beszakad a jég.

 

A kutyaszán ma is az inuitok egyik legfontosabb közlekedési eszköze

A kutyaszán ma is az inuitok egyik legfontosabb közlekedési eszköze. A fjordok között a kutyák rövid időre az óránként 40 kilométeres sebességet is elérhetik.
 

Az inuitok még a jóval fagypont alatti hőmérsékleteken is a szabadban teregetik ki a mosott ruhát

Az inuitok még a jóval fagypont alatti hőmérsékleteken is a szabadban teregetik ki a mosott ruhát. A dermesztően hideg levegő annyira száraz, hogy a nedvesség hamar elpárolog.
 

Az Északi sarkkör környékén szokásos módon a lakóházak az egész évben mélyen átfagyott talajra épültek

Az Északi sarkkör környékén szokásos módon a lakóházak az egész évben mélyen átfagyott talajra épültek. Az olyan épületek, amelyek nem a térség viszonyainak figyelembevételével kialakított alapokon állnak, a talaj felengedése után akár össze is dőlhetnek.

Vote it up
297
Tetszett?Szavazzon rá!