A győztes pedig...

Vajon hogyan hat a Csillagok háborúja nézése a sáskák agytevékenységére? Íme, a legképtelenebb kutatások

Gyorsabban úsznak-e az emberek vízben, mint szirupban? Hogyan hat a Csillagok háborúja nézése a sáskák agytevékenységére? Meg tudják-e különböztetni a patkányok a visszafelé elmondott holland és japán szöveget?

Ezek nem hülye viccek, hanem komoly kutatások, melyeket tudósok és kutatók végeztek szerte a világon. A képtelen kutatásokat jutalmazó Ignobel-díjak pedig e munka leginkább látható és látványos elismerései. Szemben a Nobel-díjakéval, az Ignobel (az angol szó jelentése alantas, semmirevaló) kategóriái nem rögzítettek, és a Harvard Egyetemen évente megrendezett díjátadók, amelyeken valódi Nobel-díjasok köszöntik és ünneplik a nyerteseket, nem komorak.

Kiválasztottuk a díj 21 éves történetének néhány érdekesebb nyertesét – először is azért, hogy mosolyogjanak, másrészt azért, hogy elgondolkodjanak: vajon miről is szól ez az egész?

Egy neked, egy nekem
Közegészségügyi Díj, 2009
A valódi humanitárius aggodalmak időnként felettébb fantáziadús újításokhoz vezethetnek. A chicagói doktornő, dr. Elena Bodnar gyógyítói pályafutását Ukrajnában kezdte, ahol részt vett csernobili gyermekek evakuálásában és kezelésében. Ez, valamint a szeptember 11-i New York-i támadások arra indították, hogy olyan melltartót találjon fel, amely gyorsan átalakítható két, a levegőben terjedő ártalmas részecskék kiszűrésére alkalmas védőmaszkká.

A piros színű fodros darab normál, hátul keresztpántos vagy pánt nélküli melltartóként viselhető, és 70B-stől 100D-s méretig készül.

Ők tényleg jól néznek ki
Interdiszciplináris Kutatási Díj, 2003
A szexuális jelzések jelentéséről és a szexuális preferenciák eredetéről folyó vita a stockholmi egyetem három kutatóját annak demonstrálására ösztönözte, hogy nem „arc-specifikus” agyi mechanizmuson alapul az, hogy az emberek egyes arcokat előnyben részesítenek másokkal szemben, hanem ez a gyakorláson múlik.

Ennek bizonyítására a kutatók arra képeztek ki hat baromfit, hogy érintőképernyőn reagáljanak átlagos emberi arcról készült képekre. A tyúkokat akkor jutalmazták ennivalóval, ha férfiarcra böktek, a kakasokat pedig akkor, ha női arcra koppintottak.

A további kísérletek azt mutatták ki, hogy a tyúkoknak és a diáklányoknak ugyanazok a férfiarcok tetszettek, a kakasoknak és a fiú diákoknak pedig ugyanazok a női arcok.

Tehát végre tudjuk. Még a baromfik is a szép embereket kedvelik.

Bele a fülbe és aztán sipirc
Béke Díj, 2006
A walesi Howard Stapleton ötlete akkor támadt, amikor 15 éves lánya nem tudott bemenni a környékbeli boltba, mivel egy csapat részeg és belőtt fiú odakinn őgyelgett.

Stapleton emlékezett rá, hogy gyermekkorában egy alkalommal járt egy Eveready akkumulátorgyárban, ahol az egyik teremben ultrahangos hegesztést végeztek. Nem tudta elviselni a zajt – azt a zajt, amit ő hallott, a felnőttek ellenben nem.

Innen származott a Moszkitó alapelve. A kis fémdoboz magas frekvenciájú impulzusokat bocsát ki, amelyek idegesítik és bosszantják azokat a többnyire fiatal embereket, akik meghallják ezeket. Stapleton bekapcsolta a Moszkitót a környékbeli üzlet előtt; az ott őgyelgő fiúcsoport pedig alig nyolc perc múlva elment.

Bizonyos gázok új szerepkörben
Biológiai Díj, 2004
Egy skandináviai, skóciai és kanadai konzorcium Ignobel-díjat kapott annak felfedezéséért, hogy a heringek egyértelműen szellentéssel kommunikálnak. Egy öt kutatóból álló csoport tanulmányozta és írta le először a Sebes Ismétlődő Pukkantást (SIP), vagyis azt a hanghatást, mely a heringeknél az úszóhólyagjukból a végbélnyílásukon át kibocsátott gáz távozását kíséri. Amikor csendes-óceáni heringeket éjszakára tartályban helyeztek el, a SIP-ek száma aránytalanul megnövekedett a jelen lévő halak nagy száma miatt, ami társas aktivitásra utal.

A kutatók szerint e felfedezés hatása és alkalmazása további értékelést igényel.

Bogármánia
Biológiai Díj, 2011
Két etológus terepmunkát végzett Nyugat-Ausztráliában 1981-ben, amikor valami furcsát vettek észre az út mentén. – Vagy hat üveget láttunk, a tetejükön bogarakkal, illetve némelyik éppen az oldalukon mászott fölfelé. Hamarosan nyilvánvaló lett számunkra, hogy a bogarak párzani próbáltak az üvegekkel – mondja Darryl Gwynne.

Gwynne és kutatótársa, David Rentz beszámolójukban megjegyezték, hogy a bogarak csak az olyan rövid nyakú sörösüvegekhez vonzódtak, amelyek színe barnásvörös, a fenekükön a felületük pedig kissé rücskös, ami ugyanúgy veri vissza a fényt, mint a fémes fényű „szupernőstény” díszbogarak.

A hímek az igazi nőstényekre rá sem hederítve másztak az üvegekre, és még akkor sem voltak hajlandók továbbállni, amikor a perzselő nap vagy az éhes hangyák támadása egyenesen az életüket fenyegette – ennyire fontos a szerelem!

Amikor ők ketten 30 évvel később végül megkapták az Ignobel-díjat, Gwynne megjegyezte: – Vajon miért tartott nekik ilyen sokáig?

Vigyázz! Kész! Tűz!
Folyadékdinamikai Díj, 2005
A fizika alapelveit alkalmazták a pingvinek belsejében felerősödő nyomás kiszámítására. Németországból, Finnországból és Magyarországról származó tudósok felfedezték, hogy ez meghökkentően nagy erő.

Vízszerű anyagok kilövellésekor a pingvinek körülbelül 9,99 kilopascal (kPa) nyomást fejtenek ki; nagyobb viszkozitású anyagok – mondjuk, az olívaolajhoz hasonló állagúak – kibocsátásakor pedig a nyomás már a 60 kPa-hoz közelít. Az emberek ugyanakkor még erőlködés közben is csak körülbelül 13, 78 kPa nyomást képesek kifejteni.

Sok-sok méricskélés után a kutatók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a madarak azért lövellik az ürüléküket a lehető legtávolabbra, hogy ne piszkítsák be a tollazatukat. Vajon mennyi időt vett igénybe ez a kutatás? Ahhoz biztosan nem elegendőt, hogy felfedezzék e rendkívüli képesség sok további lehetséges alkalmazási módját.

Sürgető helyzet
Orvostudományi Díj, 2011
Tudósok két csoportja (az egyik Hollandiából és Belgiumból, a másik az Egyesült Államokból és Ausztráliából) egymástól függetlenül publikálta tanulmányát a teli húgyhólyagnak a döntéshozatalra gyakorolt hatásairól. A holland csoport arra a felettébb különösnek mondható következtetésre jutott, hogy a teli hólyag türelmesebbé tette az alanyokat a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban.

A másik csoport kutatói ugyancsak kitettek magukért: olyan alanyokat vizsgáltak, akik több mint háromszor annyi vizet fogyasztottak, mint az első kísérletben részt vevők. Hogy mit állapítottak meg? A kognitív funkciók a hólyag telítődésével egyre gyengülnek; ez hasonlítható az enyhe alkoholos befolyásoltság állapotához vagy ahhoz, ha 24 órán át nem alszik valaki. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a rendkívüli sürgető késztetés az ürítésre kedvezőtlen hatást gyakorol a figyelemre és a memóriafunkciók működésére. Nahát!
 

Íme, pár hasonlóan őrült találmány!

Vote it up
219
Tetszett?Szavazzon rá!