A hóember története

Tekinthetjük úgy is, hogy ez az emberiség egyik legősibb népművészeti alkotása. Ismerjen meg pár érdekes tényt: hol, kik, miért építették

Kapcsolódó cikkek

A középkorban például igen népszerű volt a hóember, amelyet nagy hozzáértéssel és odafigyeléssel építettek. Abban az időben, amikor az embereknek nem sok eszközük volt önmaguk kifejezésére, jól jött az égből hullott ingyen nyersanyag, a hó. Szokás volt bejárni a várost és megtekinteni a fagyos művészet legújabb mulandó alkotásait. Némelyiket híres művészek készítették, mint a 19 éves Michelangelo, akit Firenze uralkodója bízott meg 1494-ben, hogy építsen hóembert a palotája kertjében.

1511-ben, „a halál telén” hat hétig tartott a „csoda”, amíg fagypont alatt volt a hőmérséklet. Brüsszel városát ellepték a hóemberek – a látványos kiállítás tárgyai minden sarkon egy-egy véleményt testesítettek meg. Némelyik politikai természetű volt, mérges fricskák az egyháznak és a kormánynak, mások kifejezetten pornográf jelleget öltöttek. Brüsszel lakói számára olyan volt ez az ünnep, mint a woodstocki fesztivál az 1960-as évek Amerikájának: a művészi szabadság meghatározó pillanata. Legalábbis a tavasz beköszöntéig, az olvadásig, amikor aztán a brüsszelieknek pusztító árvizekkel kellett megküzdeniük.

Hóemberek játszottak szerepet az amerikai történelem egyik legvéresebb eseményében, az 1690-es schenectadyi mészárlásban is. A ma New York állam északi részén fekvő Fort Schenectady abban az időben félreeső holland település volt, amelyet állandóan támadások fenyegettek. A nyitva befagyott kaput őrző katonák két hóembert hagytak az őrhelyükön, hogy azok védjék a várost, míg ők a hóvihar elől elmenekültek. Nem tudtak arról, hogy 210 kanadai francia katona és indián közeledik. Miután ezek három hete gyalogoltak a térdig érő, kásás hóban, a hóemberek nem tántorították el őket attól, hogy megszállják az erődöt és megöljenek hatvan falubelit.

Aki attól tart, hogy a hóemberek fénykora leáldozóban van, ne aggódjon: megtudtam, hogy van, ahol manapság is nagy durranás a hóember. Zürich lakói 1818 óta minden évben úgy ünneplik a tavasz kezdetét, hogy felrobbantanak egy hóembert. Április harmadik hétfőjén a Sechseläuten nevű ünnep úgy indul, hogy a Bööggnek nevezett pamutvászon hóembert megtöltik dinamittal, majd pékek, kovácsok és más mesteremberek végigvonulnak vele a városon, miközben kenyeret és virslit dobálnak az embereknek.

A felvonulás azzal ér véget, hogy a Bööggöt ráteszik egy tizenkét méter magas farakásra. Miután a Szent Péter-templom harangjai hatszor megkondulnak, jelezve a tél elmúltát, a máglyát meggyújtják. Amikor a hóember felrobban, a tél hivatalosan is véget ér – állítólag minél rövidebb ideig ég a tűz, annál hosszabb lesz a nyár.

Vote it up
254
Tetszett?Szavazzon rá!