A harcos visszatér

Miután kétszer is súlyos rákbetegségen esett át, az amerikai énekesnő, Anastacia egészséges önbizalommal áll újra a rivaldafénybe

Kapcsolódó cikkek

Csak 160 centiméter magas, de a hangja betölti a legnagyobb koncerttermeket is. Bárhol lép fel, mindenki garantáltan libabőrös lesz az előadásától. Hírneve töretlen azóta, hogy 2000-ben megjelent első, Not That Kind című albuma, amelyből világszerte ötmillió példány kelt el. A lemezt olyan toplistás számok követték, mint az I’m Outta Love vagy a Left Outside Alone. 2003-ban azonban bekövetkezett a katasztrófa: emlőrákot diagnosztizáltak nála. S ami még rosszabb: tíz évvel később a betegség kiújult. De a ma 47 éves, örök optimista énekesnő nem adta fel. Most ismét visszatért Resurrection (Feltámadás) című legfrissebb albumával – s új tudatossággal testével és önmagával kapcsolatban.
 

Hogy van?
Jól! Remekül érzem magam a bőrömben. Két évvel ezelőtt abban sem lehettem biztos, hogy ez valaha megtörténhet.

Nem csoda: 2013 februárjában másodszor diagnosztizálták emlőrákkal. Fél év múlva mindkét mellét eltávolították.
Már jóval korábban elhatároztam, hogy meg fogom csináltatni, vagyis két évvel az első mellrákos esetem után. Úgy döntöttem, megvárom, hogy kiújul-e a betegség. Kiújult, és a válasz egyértelmű volt: mind a két mellemet el fogom távolíttatni.

Ettől kevésbé érzi magát nőnek?
Az orvostudomány olyan sokat fejlődött, hogy ma már egyáltalán nem érzi magát az ember kevésbé nőiesnek egy ilyen műtét után. Épp ellenkezőleg, az új keblek rekonstrukciója a beteg kívánságainak figyelembevételével fokozatosan és ártalmatlan módszerekkel megy végbe. Az ember nem marad lapos, egy heggel a mellkasán, ilyesmiről szó sincs. Már akár három héttel, egy hónappal a műtét után is újra nőies idomokkal büszkélkedhet.

A végeredmény talán még jobb is, mint amilyen az eredeti volt?
Lehet, hogy az illető jobban fog kinézni, mint valaha. Különösen az olyan nők, akik sokat fogytak vagy több gyereket szültek. Szóval az ember sokkal jobb helyzetből folytathatja a küzdelmet. Igazán szépen lehet kijönni ebből a történetből, azzal az érzéssel, hogy „hm, hát ezek egész csinosak lettek”. (nevet)

Anastacia
Anastacia Lyn Newkirk 1968. szeptember 17-én született Chicagóban. Tizenhárom éves korában kiderült, hogy Crohn-beteg, ez azonban – a későbbi daganatos betegséghez hasonlóan – nem akadályozta karrierje felépítésében. A rákbetegség első támadása után emlőrák elleni alapítványt hozott létre (Anastacia Fund), amelynek célja a felvilágosítás, illetve a gyógyítási lehetőségek kutatásának finanszírozása. Anastacia maga is rendszeresen szervez jótékonysági rendezvényeket, és a bevételt hasonló célokra adományozza.

Vagyis a rák átélésének pozitív hatása is volt önre?
Jobban megváltoztatta az egészséggel kapcsolatos felfogásomat, mint bármi más. Többé nem iszom alkoholt. Sokkal egészségesebben étkezem. Legyen szó a rákról vagy a régi lemezcégem elhagyásáról, igyekszem a legjobb megoldást megtalálni minden helyzetben.

És milyen érzés újra randizni?
Mindig kicsit gátlásos voltam a pasikkal. Általában nyitott vagyok, oldott a viselkedésem, de ha randira kerül a sor, valahogy elbátortalanodom. Régimódi leszek. Nem vagyok olyan belemenős, mint amilyennek látszom. Nem azért, mert szexibbnek vagy éppen kevésbé szexinek tartom magam. Azt hiszem, sikerült visszatalálnom ahhoz a valakihez, akinek mindig is gondoltam magam. Megmaradtam olyannak, amilyen voltam, bármilyen legyen is az. (kuncog) De nőként, ahogy öregszem, egyre válogatósabb leszek.

Mindezek fényében mi a véleménye arról, hogy a média az ön „nagy mellrák-albumaként” emlegeti a Resurrectiont?
Úgy tesznek, mintha korrektül fogalmaznának, pedig csak arról van szó, hogy valójában „cicis albumnak” becézik a lemezemet. Erre csak annyit mondhatok: igen, emlőrákom volt, de remélhetőleg többen ismernek a hangomról, mint a mellméretemről. (nevet) Igyekszem minden egyes rákom után énekesnőként visszatérni. (kuncog)

Vote it up
187
Tetszett?Szavazzon rá!