A lábának is van feje

Nem is hinné, hogy hányféle veszély fenyegeti a lábfejét, illetve hogy milyen sokat tehet a bajok megelőzése érdekében

Ismerik a mondást? Hasonlít a lába az őzéhez: nem kecses ugyan, de szőrös. Sokaknak kifejezett gondot jelent a szőrös lábszár, ami ellen a legkülönbözőbb praktikák alkalmazása – a borotvától az epiláló krémeken át a gyantázásig – megengedett – újabban már nemcsak nőknek. Még nagyobb azonban azoknak a tábora, akik bőven kiegyeznének azzal, ha csak ennyi problémájuk adódna az alsó végtagjukkal. Ők a lábfájósok.

Apropó, láb. A magyar ezt a szót elegánsan a teljes alsó végtag szinonimájaként használja, de az alábbiakban csak lábfejnyavalyákról lesz szó. Ezektől is szenvednek jó páran: olyannyira, hogy ezekre egyes országokban külön szakemberek, podiáterek szakosodtak.

A két láb feladata nem irigylésre méltó: naponta kell a test, a ruházat, az esetleges csomagok és sisivalkodó gyerek(ek) terhét hordoznia. Ezt csak úgy tudják ellátni, hogy csontos szerkezetük – amelynek kialakításában egyébként a szervezetben lévő csontok negyede, 52 darab vesz részt – egy hosszanti és keresztirányú ívből álló boltozatot alkot, amely rugóként raktározza a lépés energiáját, tompítja a rázkódást, védi a talpon futó ereket és idegeket.

A lábboltozat jelenlétéről bárki meggyőződhet, aki a fürdőszobában vizes tappancsával rálép a kőre: a talp lenyomata félkörív alakú, a boltozat helyét a szárazon maradt terület jelzi. Ha a két lábat szorosan egymás mellé zárva készül a lenyomat, egy szárazabb kör marad vissza. Ez annak a 15 centis, a két lábfej által alkotott kupolának az alapja, amely arányaiban legalább akkora megterhelést kibír, mint a 33,5 méteres kupolaátmérőjű esztergomi bazilika.

Persze, az orvosok a vizes módszer helyett objektív eljárásokkal határozzák meg a talp nyomásviszonyait és mutatják ki a lábszerkezet megváltozását. A hosszanti ív süllyedése például a lúdtalp. A harántív süllyedésekor a lábujj-csontok helyzete változik meg. Így keletkezik a fájdalmas kalapácsujj, öregujj esetében pedig a bütyök. A megoldás ekkor a betét, amivel a boltozatokat meg lehet támasztani, illetve a megfelelő cipő kiválasztása. Ha ezek ellenére továbbra is fennáll a probléma, az elváltozásokat műtéttel korrigálják.

A mélyen a szövetekbe hatoló gyulladással nem szabad kukoricázni. Erre rámehet a lába

A kezelésnél sokkal jobb a megelőzés. A láb legnagyobb ellensége a rossz cipő. Nemcsak a szűk körömcipők, de a félretaposott példányok, vagy a nem megfelelő (kemény, vagy túl puha talpú) alkotások is. Ezért a cipővásárlás során igencsak körültekintően kell választani. Nálam az első szempont a talp kialakítása, illetve, az, hogy a cipő elsőre kényelmes-e.

A gyerekeknél nincs cipő megöröklés! Mivel mindenkinek egyedi a járása, a cipőt is a saját igényei szerint fogja kitaposni, ezért a kinőtt, használt cipőtől vérző szívvel megválunk. Nyáron a mezítláb járást szorgalmazzuk. Ahogy az apró göröngyök, kavicsok szúrják az ember talpát, ösztönösen igyekszik minél kisebb talpfelületen járni – ezzel pedig erősíti a lábfejizmokat. Az egyetlen veszélyt a tüskék jelentik. (A mezei elsősegély-készlet része a jód, az alkoholos törlőkendő és a kifőzött varrótű.)

A lábproblémák másik nagy családjába a különböző gyulladások tartoznak. A csak a bőrt érintő lábgomba inkább kellemetlen, mint veszélyes és gomba elleni spray-vel, krémmel, a láb szárazon tartásával gyorsan megszüntethető. (Figyelem: ne felejtse el a cipőt is befújni a gombaölővel!) Ezzel szemben a mélyen a szövetekbe hatoló gyulladással, fekélyekkel nem szabad kukoricázni, ha ezeket elhanyagolják, a láb könnyen rámehet. Az utóbbiakra főleg a cukorbetegek vagy rossz vérkeringésű emberek hajlamosak. Ők mindenképpen kérjenek szakembertől tanácsot a láb gondozásáról!

Vote it up
105
Tetszett?Szavazzon rá!