A műtét, amelytől szélütése lehet

Ismerje meg a tényeket, mielőtt kés alá feküdne, hogy kitisztítsák a nyaki verőerét. Ne vállaljon felesleges kockázatot

Egy rutinvizsgálat során Martha Bowes orvosa megállapította, hogy az asszony nyaki verőereiben – azaz az agyat vérrel ellátó artériákban – lerakódott plakkok miatt szűkület alakult ki.

A 60. születésnapját nem sokkal korábban ünneplő Bowes remekül érezte magát, így nem is idegeskedett a dolog miatt – amíg az szóba nem került egy érsebésznél. A férje említette a problémát az orvosának, aki rákérdezett, mi van az asszony nyaki verőereivel.

Meg kell műteni, ez nem kérdéses, közölte a sebész. Szavai alapján Martha úgy vélte, hogy egy mandulaműtéthez hasonló gyors és egyszerű beavatkozásról van szó.

– Ejtünk egy kis bemetszést a nyakán, és kitakarítjuk a plakkot – idézi fel az orvos leírását a műtétről. Ő vonakodott, de a sebész tovább győzködte. – Azonnal el kell végezni, mert bármikor szélütése lehet. – Bowes végül bejelentkezett az elérhető legkorábbi időpontra.

Amikor felébredt a még az azon a héten elvégzett műtét után, nem tudta rendesen formálni a szavakat. A falon lévő órára nézett, de nem tudta megmondani, mennyi az idő. A teste bal oldala egyáltalán nem mozgott. – Nagyon megijedtem.

A műtét előtt Martha napi öt kilométert gyalogolt a texasi Lubbockban lévő otthona környékén, sokat utazgatott Európában és Kelet-Afrikában. Most viszont magatehetetlenül hevert az ágyban – megbénította a szélütés, amelyet éppen az operációval akart elkerülni.

Kockázatos és népszerű
Bowes azt mondja, ha tudta volna, milyen más lehetőségei vannak, nem biztos, hogy a műtétet választja.

A becslések szerint a középkorú amerikaiak 4-5 százalékánál állhat fenn a nyaki verőér bizonyos mértékű szűkülete, a sztenózis. Évente mintegy 100-140 ezer főn végeznek el a nyaki verőér falából a plakkot eltávolító műtétet. Van, akinél kis, hálós falú csövet, úgynevezett sztentet juttatnak a nyaki verőérbe, amely átjárhatón tartja azt. Más szakértők szerint Bowes esetében valószínűleg oly csekély volt a szélütés kockázata, hogy elég lett volna koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket szednie és egészségesen táplálkoznia.

A beavatkozás közben vagy után a plakkból apró darabkák válhatnak le, amelyek szélütést okozhatnak

A szélütés a halálozás és a fogyatékossá válás egyik első számú oka az Egyesült Államokban: évente mintegy 800 ezer főt érint. Ám az eseteknek csak nagyjából a 20 százaléka vezethető vissza egy nagy artéria, például a nyaki verőér szűkületére. A nyaki verőér szűkületével élők túlnyomó többsége végül valamilyen más okból hal meg.

A JAMA Neurology egy tanulmányának szerzői 1990 és 2014 között 3681 olyan szívbeteget kísértek figyelemmel, akiknek nyakiverőér-szűkületük volt, s közülük a 24 év alatt csak egynek volt szélütése.

Az értisztítással a páciens kihívhatja maga ellen a sorsot. A beavatkozás közben vagy után a plakkból apró darabkák válhatnak le, amelyek az agyat ellátó kisebb erekben rekedve szélütést okozhatnak. Ennek veszélye számos tényezőtől függ, beleértve a sebész ügyességét is.

A Journal of the American College of Cardiology egy 2015-ös cikke 188 kórház adatait hasonlította össze. A szélütés sztent behelyezését követő kockázatát 0 és majdnem 19 százalék közöttinek találták.

Egyes szakértők szerint a koleszterinszint és a testsúly csökkentése, illetve a vérnyomást normalizáló gyógyszerek annyira hatásosak, hogy ha nincsenek fokozott kockázatra utaló tünetek – például ministroke vagy átmeneti agyi keringési zavar (TIA) –, a páciens jobban jár a nyaki verőér békén hagyásával. Ha vannak figyelmeztető tünetek, a legtöbb orvos a beavatkozást javasolja.

– A keringési betegségek területén ez a legvitatottabb kérdés – mondja dr. Christopher White, a New Orleans-i Ochsner Szív- és Keringési Intézet igazgatója. Ezt jól jelzi, hogy egy szakmai találkozón a témával foglalkozó szekció a „Meggondolatlanság, műhiba vagy bűncselekmény?” címet viselte.

Segít vagy árt a műtét?
Noha a betegségmegelőzéssel foglalkozó amerikai szakbizottság 2014-ben nem javasolta átlagos egészségi állapotú embereknél a nyaki verőerek rutinszerű vizsgálatát, azóta is gyakran végeztetik el. A 65 év feletti amerikaiak körében 2001 és 2006 között 27 százalékkal nőtt e vizsgálatok száma. A JAMA Internal Medicine friss cikke szerint 2014-ben a nyaki verőér szűrése volt az egyik legtöbbször feleslegesen elvégzett orvosi vizsgálat.

Bár a plakk eltávolítása ésszerű megoldásnak tűnhet, vannak vizsgálatok, amelyek ezt nem támasztják alá. Amikor a Martháéhoz hasonló műtéteket vetettek össze nem-invazív kezelésekkel, a szélütés kockázata a műtétet követően 30 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult. Ez győzelem lenne a műtéti megoldás hívei számára, ha a nagy hatású koleszteringyógyszerek nem e vizsgálatok után kerültek volna csak forgalomba, mondja dr. David Spence, a Western Ontario Egyetem ideggyógyásza. A vizsgált betegek zöme csak véralvadásgátlót szedett, ami elavulttá tette az eredményt.

Vita van azon is, hogy a sztent behelyezése vagy a plakk eltávolítása a jobb megoldás; az ezzel a kérdéssel foglalkozó vizsgálatok eredményei azonban igen vegyesek.

A Stroke egy 2009-es cikkében dr. Anne Abbott ausztrál ideggyógyász arról számolt be, hogy amikor az emberek változtatnak az életmódjukon (leszoknak a dohányzásról, lefogynak, csökkentik a koleszterinszintjüket, vérnyomásukat), a szélütés elleni védelem sokkal hatékonyabb, mint műtétekkel vagy sztentekkel. Eredményeit nem fogadták egyértelmű lelkesedéssel. Dr. Richard Cambria, a Massachusettsi Közkórház érsebészetének vezetője rámutat, hogy dr. Abbott következtetései csak korlátozottan érvényesek. Saját adatai szerint ugyanis a gyógyszerekkel, köztük sztatinokkal kezelt páciensek 40 százalékánál tovább romlott az érszűkület.

A Mayo Klinikán 2014 decemberében indított vizsgálat végre eldöntheti majd a vitát. Csaknem 2500 fő bevonását tervezik, akik véletlenszerű beosztás alapján műtéti ellátásban, sztentbeültetésben vagy gyógyszeres kezelésben részesülnek. Eredmények legkorábban 2020 körül várhatók. A kutatók addig is megpróbálják kideríteni, mi miatt okoznak egyes plakkok nagyobb valószínűséggel szélütést. Arra már vannak bizonyítékok, hogy a vastag, rostos tokkal körülvett plakkok kevesebb eséllyel okoznak szélütést, magyarázza dr. David Thaler, a Tufts Egyetem Orvosi Kara ideggyógyászati tanszékének vezetője.

Amit tudni kell
Alapos ok nélkül ne vizsgáltassa meg a nyaki verőerét! Ha plakkokat találnak önnél, mindenképpen vegyen igénybe orvosi kezelést – magas koleszterinszintnél szedjen sztatinokat, ha hipertóniás, akkor vérnyomáscsökkentőket, mozogjon, és ha túlsúlyos, fogyjon le –, függetlenül attól, hogy végeztet-e valamilyen beavatkozást, tanácsolja dr. James Meschia ideggyógyász, a vizsgálat vezető kutatója. Ha beavatkozáson gondolkozik, kérje ki több orvos tanácsát – lehetőleg különböző szakorvosokéit. Egy vizsgálat szerint az ideggyógyászok és a szélütés-specialisták kevésbé lelkesednek a beavatkozásokért, mint a kardiológusok vagy a sebészek.

Vegye figyelembe a saját természetét is! – Vannak olyanok, akiknek ha elmondjuk, hogy szűkületük van, azzal tönkretesszük az életüket – mondja dr. White. – Mindennap azon fognak rágódni, hogy szélütésük lehet. Mások viszont azt mondják: „Tudja, doki, engem nem izgat. Majd hívom, ha valami gond lesz.” Ők jobban járnak a gyógyszeres kezeléssel és az életmódváltással.

Martha Bowes is azt kívánja, bárcsak ezt választotta volna. Tizenöt évvel a szélütése után bot és lábmerevítő segítségével már tud járni, de a bal karja nem mozog. Senkit sem hibáztat, de azt tanácsolja: – Legyenek tisztában a lehetőségekkel! Nekem nem beszéltek róluk.

Vote it up
182
Tetszett?Szavazzon rá!