A megingathatatlan önbizalom meglepő titkai

Ha magabiztossá válik, előnyt szerez másokkal szemben

Képzelje el: két azonos képességű ember jelentkezik egy állásra. Ön azt választaná, akinek kevesebb az önbizalma? Soha?

Ebből is látszik, hogy a pozitív énkép már önmagában megváltoztathatja az életünket.

Dr. Rosabeth Moss Kanter nagy sikerű Confidence: How Winning Streaks and Losing Streaks Begin and End (Önbizalom: hogyan kezdődnek és végződnek a nyertes és a vesztes sorozatok?) című könyvében így definiálja az önbizalmat: „a kedvező végkifejlet elvárása”. Kanter, a Harvard Üzleti Főiskola tanára segít gyakorlati eredményekre fordítani a siker és a helyes hozzáállás tankönyvi fogalmait.

– Az önbizalom arra sarkallja az embert, hogy kitartóan küzdjön, és ezzel olyasfajta támogatást vált ki másokból, amely lehetővé teszi a „győzelmet” – mondja.

A házasságban az önbizalom fogékonyabbá tesz a másik fél érzéseire és kritikai észrevételeire. Az üzleti életben az önbizalommal rendelkező ember az, aki fizetésemelést kér és kap is, szemben azzal az alkalmazottal, aki beletörődik a helyzetébe; az értékesítők közül pedig az ilyen ember hamar rekordeladásokat produkál, míg a másikat mindenhonnan elzavarják, és ha telefonál, lecsapják a kagylót.

Ha az emberek többségéhez hasonlóan az ön önbizalmára is ráfér némi erősítés, íme, néhány tanács, hogyan fejlesztheti gyorsan és aztán használhatja egyre eredményesebben egy egész életen át.

1. A lábujj- és vállteszt
Emlékszik rá, a My Fair Ladyben miként lett Eliza Doolittle szegény virágáruslányból magabiztos, előkelő hölggyé? Az 1960-as években Robert Rosenthal, a Harvard kutatója azt vizsgálta, hogyan válhatnak az emberek sikeressé pusztán azáltal, hogy sikeresnek könyvelik el őket. Diákokat véletlenszerűen két csoportba osztottak, „nagyon ígéretesek” és „kevésbé ígéretesek” közé. Akik a sikeresebbek közé kerültek, azok is lettek.

Akár egy apró dicséret vagy szidás is befolyásolhatja a teljesítményt. A Perceptual and Motor Skills című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány azt mutatja be, milyen hatásos lehet akár néhány szó is. Negyven profi teniszezőnek feléjük közelítő labdák digitális képét mutatták. Közvetlenül egy-egy labda megjelenése előtt a teniszezők olyan megjegyzéseket láttak vagy hallottak, hogy „jó ütés” vagy „rossz ütés”. A negatív megjegyzést kapó játékosok reakcióideje sokkal hosszabb volt. Pedig ezek a sportolók azt is gyakorolják, hogy ne hagyják kizökkenteni magukat a játék menetéből.

Mi a magyarázat? A negatív visszajelzés bárkit megingat a saját sikerébe vetett hitében. Aki viszont kitartóan bízik a győzelemben, az komolyabb erőfeszítéseket tesz, és lendületesebben halad előre. A magabiztos emberek ösztönöznek másokat, úgy tűnik, számukra gyakrabban kínálkoznak a lehetőségek. A sikert vonzó mágnes lesz belőlük.

Az önbizalom a mindennapokban is megmutatkozik: a testnyelvben, a viselkedésben és az illető környezetében. Chris Wallace, a Boston Celtics kosárlabdacsapat igazgatója a „lábujj- és vállteszt” alkalmazásával állapította meg, hogy a játékosok közül ki a várhatóan nyerő típus. Azt figyelte, vajon az illető teljes talpa a földön van, vagy lábujjhegyre emelkedik, illetve hogy leeresztett vagy felhúzott vállal játszik-e.

Ezekből a jelekből következtetett arra, hogy mennyire összpontosít a játékra.

A testnyelv és a hozzáállás jelzéseket ad. Kanter gyakran azt a tanácsot adja a hullámvölgybe jutott cégek vezetőinek, hogy elsőként a munkahely felújításával javítsák a hangulatot. Ezáltal is a sikeresnek nyilvánítják magukat.

A Harvard Üzleti Főiskola, ahol Kanter tanít, nem ok nélkül gyönyörű: – A környezet arra ösztönzi az embert, hogy kövesse annak igényességét – mondja. – Az sem hivalkodás, ha valaki megajándékozza magát egy elegáns kosztümmel vagy új frizurát csináltat – teszi hozzá Kanter. – Ezt nem mások elkápráztatása érdekében teszi, hanem a sikert előkészítő önbizalma erősítése céljából.

2. Figyeljen a belső hangra!
– Fontos szerepe van önmagunk buzdításának és annak, hogy pozitív „párbeszédet” folytassunk magunkkal – mondja Kanter. – Megfigyeltem ezt olyan sportolóknál, akik a verseny előtt és alatt magukban beszéltek. A legjobb sportolók sikere ritkán köszönhető pusztán a tehetségüknek, sokkal inkább annak, hogy ők jobban felkészülnek.

– Mindvégig tudnak összpontosítani, hajlandók kellő keménységgel dolgozni, és mindvégig szól a fejükben az a bizonyos buzdító hang.

– Ha úgy megyek el egy megbeszélésre, hogy pocsékul érzem magam, például mert náthás vagy nagyon fáradt vagyok – mondja Kanter –, elkövetek minden tőlem telhetőt, hogy ne látsszon meg rajtam a rossz hangulat. Mosolygok, és a szokásosnál jobban ügyelek rá, hogy pozitív legyen a hozzáállásom. Hasonlóképpen, ha valakinek az élet egyik területén kevés az önbizalma, oly módon is edzheti önmagát, ha egy másik területen gyűjt önbizalmat, és azt „átviszi”. Ha valaki a másutt (akár egy könyvklubban) szerzett sikerélmény birtokában mosolyogva lép be valahová, sokkal valószínűbb, hogy kedvező fogadtatásra talál. Bizonyított tény, hogy az ilyen érzések fertőzőek.

Önmagunk edzésének talán az a legfontosabb feltétele, hogy azt tegyük, amit minden tanácsadó vagy akár a jó szülő is hangsúlyozna: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Kanter ugyan már évek óta vezető tanácsadó, bevallása szerint mégis szinte mindig túl alaposan felkészül az előadásaira, és másoknak is ezt ajánlja.

Nemrég Indiába utazott, hogy cégvezetők egy csoportjával konzultáljon. – Két nappal korábban kellett indulnom, hogy idejében odaérjek – emlékszik vissza. – Ezalatt lényegében semmi mást nem csináltam, csak próbákat tartottam magamban. Amikor a légiutaskísérők megszólítottak, a szó szoros értelmében nem hallottam, mit mondanak. Ha hivatalos útra megyek, a repülőgépen mindig dolgozom, lehetőség szerint nem csevegek az utastársakkal.

Önbizalomerősítő ötletek
• Próbálkozzon kitartóan! – Mindig azt reméltem, hanukára ön- bizalmat kapok – ismeri be Henry Winkler, a 60 éves színész, producer és rendező, aki nagy áttörésnek bizonyuló tévésorozata, a Fonz előtt éveken át csak meghallgatásokra járt vagy reklámokban kapott szerepet. A diszlexiás Winkler azt mondja, hogy a hangos szövegolvasás „fel sem merülhetett”. Újabban viszont már írásra is adta a fejét. Könyveiben arra biztatja a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, hogy legyen több önbizalmuk.

• Beszéljen, beszéljen! – Amikor úgy érzem, hogy fel kell szólalnom, a szó szoros értelmében próbákat tartok – mondja Betsy Teutsch, a Philadelphiában élő 52 éves művész. – Ezt sokszor séta közben teszem. Korábban zavart, hogy magamban beszélve kóborolok a környéken, de amióta mindenki fülhallgatót használ, úgy gondolom, az emberek azt hiszik, valaki mással beszélgetek.

• Adjon időt magának! A Kansas Cityben élő Barbara Bartocci 29 évesen maradt özvegyen három kicsi gyermekkel. – Úgy éreztem, megfulladok anélkül, hogy a férjem azt mondaná: „szeretlek” – emlékszik vissza. – Bár posztgraduális egyetemi képzésbe kezdtem, és az ország túlfelére költöztem a gyerekekkel, mégis évekbe és egy terápiába telt, hogy úgy lássam önmagam, mint aki képes egyedül is boldogulni.

Végül ez a biztonságérzet vezetett el az önbizalomhoz. – Aztán később megingott a magabiztosságom – folytatja –, amikor a kelleténél tovább maradtam meg a második házasságomban, mert féltem a magánytól. Amikor végre elváltam, az olyan volt, mint meglátni a napfényt egy sötét éjszaka után, és visszanyertem az önbizalmam. Meglepődtem, amikor rájöttem, hogy magányos voltam a házasságomban.

3. Repülés kanál nélkül
Kerülje azokat az embereket, akik elszívják az energiáját, és tépázzák az önbizalmát. Biztosan tudja, kik azok. A lényeg: tartsa távol magát tőlük. Olyanok társaságát keresse, akik az ön legjobb oldalát látják, és ennek időről időre hangot is adnak. A pesszimisták visszahúzzák, akárcsak az örökké nyafogók és kritizálók.

Különösen a munkahelyén tartsa magát távol az egymás közt panaszkodóktól. – Ha vannak jogos igények, azoknak hangot kell adni, de alapszabálynak tekintendő: panaszkodni csak akkor érdemes, ha minden érintett egyetért abban, hogy igyekeznek megoldani a problémát – mondja Kanter. – Aki magabiztos, az képes irányítani a dolgokat, és eredményesen fel tud lépni.

– Az az eset a kedvencem, amely a Continental légitársaságnál történt meg – teszi hozzá Kanter –, amikor a főnök minden alkalmazottat arra kért, hogy működjön közre fő céljuk megvalósításában, miszerint a gépeknek idejében kell felszállniuk. Egyszer az egyik utaskísérő észrevette, hogy azért vannak késésben, mert az utasellátók nem biztosítottak kanalakat. Magára vállalta a döntést, és azt mondta: „Nem baj, mégis indulunk, majd én megmagyarázom ezt az utasoknak.” Ez az apróság valójában fontos dolgot jelentett: megmutatta, hogy van elég önbizalma a helyzet megoldásához, mivel tudta, hogy olyanok veszik körül, akik mellé fognak állni.

4. A dühödt levél
Kanter szerint minden önbizalmat építő embernek követnie kell a győztessé váláshoz vezető legfontosabb magatartásmódot: egy esetleges kudarc vagy sorscsapás után törekednünk kell, hogy újra bekapcsolódjunk a játékba. – Nem szabad nyafogni, a sebeket nyalogatni – tanácsolja.

Vannak azonban kikötések, amelyeket figyelembe kell venni. Ha pánikba esik, az helytelen lépésekhez vezethet, mert ilyenkor az ember nem gondolkodik tisztán. – Ha valakit súlyos veszteség ér, adjon magának időt a csapás feldolgozására – hangsúlyozza Kanter. – Ne tagadja a veszteség tényét, ne akarja a problémát azonnal megoldani. Vegye igénybe a környezete, támogatói segítségét, engedje, hogy vigasztalják. Ezt tettem én is, amikor néhány év különbséggel elvesztettem a szüleimet. Nagyon közel álltunk egymáshoz, borzasztóan hiányoztak. Többször kerestem a barátaim társaságát – felhívtam őket, megkérdeztem, eljönnének-e velem sétálni vagy vacsorázni. A legrosszabb, amit ilyenkor tehet az ember, ha csak ül és a veszteségen töpreng, ez nem oldja meg a problémát.

A stresszhelyzet nyomán fellépő pánikban az ember hajlamos azonnali és sokszor rossz megoldást keresni. – Írja meg a dühös e-mailt, aztán olvassa át másnap friss fejjel, és ne küldje el – mondja Kanter. – Amíg az ember pánikol, nem alkalmas a cselekvésre, mert az érzelmei diktálnak. A sportban is ezt látom, amikor a sportolók elfelejtik azt, amit jól tudnak, és ostoba hibákat kezdenek elkövetni. – Fontos alapszabály: a pánik a kis zűrből nagyot csinál.

5. Szabad utat az önbizalomnak
Amikor Kanter cégvezetőknek ad tanácsokat, mindig hangsúlyozza az elismerés és a dicséret fontosságát: – A nagy terveket szövögető, mégis emberi hangot megütő főnök, aki úgy megy végig a folyosón, hogy kifejezi az embereknek elismerését, és szól hozzájuk néhány kedves szót, jelentősen tudja emelni az önbizalomszintet, és ezáltal sikeresebbé teszi a céget is.

Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, viszont fontos, hogy eredeti legyen. Tom McCraw a Houston Astros baseballcsapat edzőjeként például 100 dollár jutalmat ajánlott fel annak a játékosnak, aki a győzelmet megszerzi. – Azok a fiúk, akik egymillió dolláros fizetést vittek haza, ezért a pénzért nyaggattak a meccsek után – mondta. Nem az összeg volt a lényeg, hanem a teljesítményük elismerése. A Continental légitársaság szintén sikert aratott ezzel a gyakorlattal. Az egyik évben 65 dollár jutalmat ajánlottak fel minden alkalmazottnak, amennyiben a cég bekerül a négy legjobb légitársaság közé a pontos érkezések versenyében. Az eredmények önmagukért beszélnek: az eredménylista hetedik helyéről az elsőre kerültek, és 2,5 millió dollárnyi jutalomcsekket osztottak ki az alkalmazottak között.

– Merítsen erőt másokból, és mondja meg az illetőnek, hogyan érez iránta – mondja Kanter. – Ne mulassza el az emberek tudomására hozni, ha önnek tetsző dolgot cselekedtek. Sokszor még a házastársak sem tudják, hogy a párjuk igazából mit szeret bennük. Az én férjem igen jó kedélyű, különösen reggelente. Meg is szoktam mondani neki, milyen sokat jelent nekem, hogy ő vidáman ébred, amikor nekem esetleg rossz a kedvem. Ez apróság, de nekünk 33 év után is nagyon jó, szilárd a házasságunk.

Sajnos, főleg a munkahelyeken, nem mindenki kap annyi biztatást, amennyire szüksége volna ahhoz, hogy magabiztos legyen. Kanter szerint ennek az lehet az oka, hogy a főnök sem kap elismerést a saját felettesétől: – Aki nem érzi jól magát a bőrében, az könnyen szigorúvá válik, hogy a saját fontosságát bizonygassa. Ha valaki tartósan ilyen főnöknek dolgozik, az megingathatja az önbizalmát, hajlamos lesz vesztesként tekinteni magára. Akivel ez történik, az keressen olyan helyzetet, melyben győzni tud. Nézzen új állás után, fogjon össze a kollégákkal a változtatás érdekében, vagy fordítson több figyelmet valamely egyéb tevékenységre.

6. Ne feledje Kanter törvényét: útközben bármi látszhat kudarcnak
A siker gyakran a kitartás eredménye, vagyis annak, hogy nem adjuk fel akkor sem, amikor a cél elérhetetlennek tűnik. – Aki elsajátítja azt a hozzáállást, hogy a tetteivel igenis előmozdítja a dolgokat, az önbizalmat szerzett – mondja. – Vegye szemügyre a helyzetét, és gondoljon önmagára úgy, mint aki valaminek a kellős közepén van. A történetnek többnyire nincs vége akkor sem, ha a többség úgy véli – ezt minden sportrajongó tudja.

Adam Vinatieri 2002 decemberében úgy segítette hozzá a New England Patriots csapatát a Miami Dolphins 27 : 24 arányú legyőzéséhez, hogy az utolsó másodpercekben 38 méterről rúgott gólt, miután sok néző már elindult kifelé a stadionból. Ezt követően a szurkolók azt mondogatták: „Nincs vége, amíg Vinatieri labdába rúg.” Ez 2004-ben az országos döntőben is bebizonyosodott: a csatár akkor is az utolsó másodpercekben szerezte meg a mérkőzés sorsát eldöntő pontokat.
 

Minden bizonnyal adódnak olyan pillanatok és helyzetek, amelyek egyszerűen nem a nekünk megfelelő módon alakulnak, és ilyenkor van szükség arra, hogy a realitásérzékünk révén féken tartsuk az önbizalmunkat. Aki olyan erősen bízik önmagában, hogy ettől meggondolatlanul cselekszik, az a magabiztossága révén könnyen nevetségessé válhat. Tehát bánjon frissen szerzett önbizalmával óvatosan, és használja bölcsen.

Vote it up
70
Tetszett?Szavazzon rá!