A rapper, aki hangot ad a srácoknak

Az iráni-svéd Behrang Miri segíteni akar nekik, mert tudja, milyen haragban lenni a világgal

Kapcsolódó cikkek

Khakiszínű csipőnadrágban és magas szárú edzőcipőben mászkál a színpadon, szónok mikrofonnal és mondanivalóval. Ez a rap, ez a hiphop és ez Behrang Miri élete. Olyan világba viszi a közönséget, ahol a szavak uralkodnak, és változáshoz vezethetnek. Beszél, énekel, a ritmussal összhangban a combját csapkodja – pa-pamm, PA-PAMM!

A svédországi Malmö munkások lakta környékén, Lindängenben rendezett szabadtéri koncert közönségének ez nagyon tetszik. A kilencéves Dusan Marinkovic a színpad tövében áll, és árgus szemekkel figyeli Miri mozgását. A rappernek készülő fiú dalszövegei már most bontakozó tehetségéről árulkodnak. A roma fiúnak ez a válasza arra, hogy éreztetik vele másságát.

Példaképe, Miri hatására Dusan is elkezd rappelni, és olyannyira beleéli magát, hogy megbotlik a színpadra vezető lépcsőben. Erős karok azonban megakadályozzák, hogy elessen. Amikor felnéz, Miri sötét szemének derűs pillantását látja. – Hé, kölyök, jól vagy? – kérdi Miri.

Dusan nem tudja, mit mondjon. Ez a fickó híres, ő az az iráni-svéd zenész, aki a béke, a szeretet és a szövegek eszközével akarja megváltoztatni a világot.

Miri elmosolyodik. – Te is rappeltél, ugye? Mutassuk meg a közönségnek, mit tudsz.

Dusan felmegy a lépcsőn, nyomban viharos rappelésbe kezd, Miri adja hozzá a refrént. A közönség tapsol, ujjong, lábával az ütemet dobolja. Ez a kettejük közötti kapcsolat kezdete: a lelkes tanítványé és a szelíd kritikusé. – Magamat látom benned – mondja Miri Dusannak. – Mindent megkérdőjelezel, és azt akarod, hogy figyeljenek rád.

Az azóta eltelt hat év során Miri Dusannak és sok más srácnak adta meg a lehetőséget, hogy olyan módon fejezzék ki önmagukat, amiről soha nem is álmodtak.

Egy olyan időszakban, amikor nagy a munkanélküliség, és a fiatalok, különösen a bevándorlók dühösek és sodródnak, Miri eltökélte, hogy hangot ad nekik, mert ő is így kezdte: haragban az őt körülvevő világgal. A most 28 éves sztár hároméves volt, amikor a családja elmenekült Iránból az elnyomás elől, és Svédországban telepedett le 1987-ben. A szülei kórházi takarítóként dolgoztak, miközben svédül tanultak, és pszichológiai, illetve szociális munkás pályára készültek. Miri gyorsan felnőtt, megállás nélkül tudott svédül szövegelni. A rokonai, beolvadási képessége miatt, „a svéd” becenevet adták neki.

Amikor azonban iskolába került, a magas, szőke osztálytársai „feketehajúnak” nevezték. A nemzetközi hét során, amelynek az a célja, hogy megismertesse a diákokat más országokkal, a tanárok azt mondogatták: „Behrang, gyere népviseletben!” vagy „Be tudnál hozni az iskolába valami jellegzetes perzsa ételt?”

Miri tiltakozott: ő svéd. – Én is a hamburgert szeretem! – felelte.

Bár Svédországban nőtt fel, kiközösítették mint olyat, aki „más”, és a gúnyolódás célpontja lett. Ez fokozódott az 1990-es évek elején, amikor egy John Ausonius nevű orvlövész Stockholm környékén megölt egy bevándorlót, és további tízet megsebesített. Az akkor nyolcéves Miri tudni akarta, hogy miért olyan embereket vett célba, akik sötét bőrűek, mint a papája és ő maga. A felnőttek nem tudtak érdemi választ adni.

Elkezdett rapet és hiphopot hallgatni, Public Enemy-számokat, mint a Fight the Power (Szállj szembe a hatalommal). Nagyon tetszett neki a zenészek indulata, és azonosult az olyan dalszövegekkel, mint: „Fel vagyok dobva, ezerrel égek, az én hőseim anyaga nem ám a bélyeg.”

De csak 9. osztályos korában, egy tanára tudta rávezetni, hogy ha igazi zenésszé akar válni, meg kell értenie a múltat. Johan Söderman meglátta 14 éves tanítványában az erőt, amit terelgetni kell. Ezért elolvasott egyet-mást a rapről és a hiphopról, majd kidolgozott egy tervet. – Itt tudnál maradni ma tanítás után? – kérdezte.

– Büntetésből?

– Nem, dehogy! – felelte Söderman. – Csak szeretném, ha meghallgatnál két CD-t. Az egyik Beethoven Ötödik szimfóniája, a másik Walter Murphynek az 1970-es években készült felvétele, az eredeti hiphop stílusú átdolgozása.

Miri meghallgatta. És megdöbbent. Az átdolgozás alapja a Beethoven-szimfónia tempója volt.

Rögtön rájött, hogy az ő káromkodásokkal, szlenggel és lázítással teli zenéje a történelemben gyökerezik – és azt is felismerte, hogy a zenét és a szöveget egyaránt meg kell értenie, mielőtt meg akarná változtatni a világot. Elkezdett könyvtárba járni, irodalmat, folyóiratokat és újságokat olvasni, és fellépett, ahol csak tudott.

Húszéves korára kezdett ismertté válni rapperként, hiphop-előadóként és színpadot meghódító ceremóniamesterként. Dalai markáns ritmusban azt mondják: „Ne hagyd magad! Harcolj a jogaidért! A szavaknak erejük van.”

Mindezt már nem csak klubokban és koncerteken adja át, mert időközben karakteres rádiós és tévés személyiséggé is vált, Malmö és környéke iskoláiban diákoknak és tanároknak tart foglalkozásokat.

Miri természeti erő, amely magával ragadja a srácokat. Mint ebben az évben is a Malmőtől északra lévő Arlövben, amikor megnyert magának egy 15 éves bevándorlókból álló csoportot. Őszintén beszéltek legnagyobb félelmeikről és arról, hogyan tudnák jobban kezelni például a jegyszedőt, aki becsmérelte egyiküket. – Elöntött a düh – ismerte be az egyik fiatal –, és leköptem.

2004-ben Miri elképzelései alapján jött létre a Hang Mozgalma és az Utca Arca (Rörelsen Gatans Röst och Ansikte) nevű nonprofit szervezet, mely tizenéveseknek segít megtalálni az önkifejezés kreatív módjait. A Malmö bevándorlók lakta, magas munkanélküliségtől sújtott két városrészében központtal rendelkező szervezet sok mindent kínál a lemezlovas- és tánctanfolyamoktól egy olyan rádióműsorig, amelyet a tizenévesek maguk készítenek.

Miri törekvéseit el is ismerték. 2011-ben a Svéd Nemzeti Enciklopédia rangos „Tudás-díját” ítélték neki, a Gora Gott (Tégy jót) csoporttól pedig ösztöndíjat kapott; 2008-ban ő lett „az Év Örömterjesztője”.

Rajongói közé tartozik Anja Sonesson, a malmői városi tanács alelnöke. – Lélekemelő találkozni vele – mondja Sonesson. – Olyan sok fiatal adja fel, ő pedig pozitív és kreatív lehetőséget mutat fel nekik. Több Behrang Mirire van szükségünk!

A most 15 éves és hivatásos előadó Dusan Marinkovic egyetért ezzel. – Nélküle most az utcán lennék.

Vote it up
211
Tetszett?Szavazzon rá!