Polgár Judit és testvérei, Zsuzsa és Zsófi egy pedagógiai kísérlet részeseiként nőttek fel: édesapjuk kivette az iskolából és otthon tanította őket. Polgár László bebizonyította, hogy egy speciális területre – esetükben a sakkra – koncentrálva a gyerekek csúcsteljesítményre képesek, és valóban, a lányok meg sem álltak a nagymesteri címig. Judit, aki 26 éven át vezette a felnőtt női világranglistát, tavaly visszavonult az aktív sporttól, miután a férficsapatban ezüstérmet szerzett a norvégiai sakkolimpián. Ám a királynő nem fordított hátat a 64 mezőnek, hanem nagyot álmodott. Sakkpalota nevű oktatási programjával, egy mesebeli vár nyüzsgő életén keresztül játékosan tanulnak írni, olvasni és számolni az iskolások.
A gyermekeinél fel sem merült, hogy a családi hagyományt folytatva ők is otthon tanuljanak?
A férjemmel úgy döntöttünk, hogy nem vesszük ki őket a közoktatásból, Zsófi nővéremmel pedig inkább azon gondolkodtunk, hogy mi magunk milyen újdonságot vihetnénk be az óvodákba és az iskolákba. Így született meg a Sakkjátszótér című könyvünk először angolul, majd Tandori Dezső fordításában magyarul, amelyben versről versre, Zsófi tollából rajzról rajzra vezettük be az ovisokat a sakk rejtelmeibe. Az alkotó játék során, hiszen ez nem volt más számunkra, további ötletek születtek, köztük az iskolai képességfejlesztő sakk terve.
Mennyivel több a Sakkpalota, mint egy sakkoktató program?
Lényegesen több, és más is. Olyan pedagógiai eszköz, amellyel összehangolható a különböző tantárgyak ismeretanyaga. Háló, amely rendszerbe fogja mindazt a tudást, amit a gyerekek az iskolában és azon kívül magukba szívnak. Összefüggő, logikus és kreatív gondolkodásra késztet, ami igen fontos a mai digitális világban, ahol a gyerekek nem tudnak rendszerben gondolkodni. A program nem sakkozni tanít, vagyis nem elsősorban. Inkább hozadéka lesz a sakktudás megszerzése.
Polgár Judit Férje dr. Font Gusztáv állatorvos, gyermekeik: Olivér (11 éves) és Hanna (9 éves). |
A módszer játékosan fejleszti a memóriát, stratégiai készséget, térbeli tájékozódást, szókincset, matematikai gondolkodást. Mindezt egy mesebeli palota életébe sűrítve?
Pontosan. A Sakkpalota 64 mezőre rajzolt mesebeli vár, lakói pedig a fekete-fehér kis bábuk, amelyekhez különböző történetek fűződnek. Ezek valamilyen módon kapcsolódnak minden tudományághoz. A környezetismeretben például az évszakok változását lehet jól érzékeltetni, ha a gyerekek beleélik magukat a képzeletbeli világba, a matematikában a sakkbábuk értéke a mérvadó, az írástanulásban pedig a figurák lerajzolása segíthet, direkt úgy találtuk ki őket, hogy a betűírást segítsék. A műanyag vagy babzsákos bábukkal mozgásos feladatokat is lehet végezni, így a testnevelésórába is becsempészhető a király, a királynő meg a teljes udvartartás. És ott van az egészet átfogó, sakklépésről sakklépésre építkező Cikcakk sakkdal, amelyet Molnár György, az Omega szólógitárosa írt.
A huszár a kedvenc figurája. Neki mi a szerepe az udvari életben?
A Sakkpalotában nincs kiemelt bábu. Persze a király igazi jolly joker, de a sakkbirodalomnak a fekete és fehér sereg összes tagjára szüksége van. Minden kis bábut saját személyiséggel, karakterrel láttunk el, mindegyikük csak neki való, testre szabott feladatok elvégzésére képes. A legtöbb fiú a lovacskával, a lányok a királynővel azonosulnak legkönnyebben, de valójában minden gyereknek más-más figura a kedvence.
A készségfejlesztő sakk 2013 óta az alaptanterv részeként választható tárgy alsó tagozatban. Mekkora az érdeklődés iránta?
Szinte vírusként terjed. (nevet) Már több mint 150 iskola választotta valamilyen formában a programot. Tizenegy referenciaiskola működik az országban, ahol bemutatóórákat tartanak a környék tanítóinak. Az oktatók arról számolnak be, hogy a Sakkpalotával élménydús a tanítás, olyan eszközt kaptak a kezükbe, amellyel fenntartható a gyerekek érdeklődése, kíváncsisága, és növelhető az önbizalmuk. Azt hiszem, pont ez korunk egyik legnagyobb kihívása.
Találkozott hasonló programmal?
Szinte minden országban léteznek különböző sakkoktató programok, sok helyen zenéket, meséket ihlettek a figurák, de sehol nem bukkantam olyan átfogó módszerre, amely a tantárgyakba épülve összefogja a tudásanyagukat, egyszerre fejleszti az asszociációs képességet és a finommotorikát. Nem láttam sakktáblára épített palotát bábu várkatonákkal, amelyeknek az életét dalok, versikék, találós kérdések színesítik, s így a diákokét is. Ráadásul nemcsak könyv és munkafüzet, de tanítói kézikönyv, interaktív táblák, sakkszőnyeg, sakkasztalka és megannyi kellék segíti a pedagógusok munkáját. A Sakkpalota a komplexitásában egyedülálló.
Éppen ezt felismerve, külföldi iskolák is átvennék a programot.
Litvániából, Lettországból, Grúziából, Chiléből és Amerikából több helyről is megkerestek, valahol az óvodai anyagot is várják. Éppen ezen dolgozunk lázasan.
És a Világsakkfesztivál napján...
Nyolc éve egy száztáblás sakkszimultánból nőtt ki a Global Chess Festival, amelynek két célja van. Megmutatni az ősi játék ezer arcát a zenén, táncon, képzőművészeteken, oktatáson, versenyeken keresztül, és minden évben ugyanazon a napon a világ minél több táján sakktábla elé ültetni az embereket. Az október 17-én megrendezett idei Világsakkfesztiválhoz Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Románia és a Vajdaság is csatlakozott, de remélem, tíz év múlva legalább ötmillió embert tudunk egyidejűleg játékra bírni.
A sakkon innen és túl marad ideje a családra?
Mindig a helyes arányokat kell megtalálni, és pont ez a legnehezebb. De azért nem lehetetlen.
Hozzászólás