Az emberi test úgy van megalkotva, hogy meg tudjon küzdeni az időről időre fellépő rövid stresszes időszakokkal, sőt akár még hasznot is tudjon belőlük húzni. A túl sok stressz viszont ártalmas. Bár magát a stresszes helyzetet nem tudjuk megváltoztatni, szerencsére valamennyire képesek vagyunk megküzdeni vele. Ha ön tépi a haját, tövig rágja a körmét, vagy betegre aggódja magát, próbálja ki a következő technikákat, hogy visszanyerje nyugalmát!
Szorongásoldó gyógynövények és táplálékkiegészítők
• A kamillateát már az ókori görögök is gyógyerejűnek tartották. Manapság szerte a világon körülbelül egymillió csésze fogy belőle naponta. A gyógynövényszakértők és természetgyógyászok a stressz csodás ellenszerének tartják. Igyon belőle naponta három csészével!
• Idegességoldó fürdővizet is készíthet kamillából és más nyugtató gyógynövényekből, például levendulából vagy macskagyökérből. Csavarja gézbe a szárított növényeket, és tartsa a forró víz alá, miközben megtölti a kádat.
• Szedjen több C-vitamint! Egy vizsgálat szerint azoknak a lelki nyomás alatt álló embereknek, akik napi 1000 mg C-vitamint szedtek, kevésbé emelkedett meg a vérnyomása, és hamarabb normalizálódott a stresszhormon-szintje, mint a C-vitamint nem szedőknek.
• Használjon ginzenget: talán ez a növény is képes megvédeni testét a stressztől. A stresszes időszakokban szedjen belőle 100-250 mg-ot, kevesebbel kezdve, majd fokozatosan növelve az adagot. A szakértők azt ajánlják, hogy két-három hetente szüneteltesse az alkalmazását egy hétig.
Összpontosítson!
• A meditációs relaxálás klinikailag bizonyítottan rövidre zárja a stresszt. Üljön le kényelmesen egy olyan helyen, ahol nem zavarhatják. Csukja be a szemét, és válasszon egy szót vagy mondatot, amelyre összpontosít – például „minden rendben”. Miközben a ki- és belégzésre koncentrál, ismételje el a mondatot, valahányszor kifújja a levegőt. Ha más gondolatok terelnék el a figyelmét, finoman zárja ki azokat tudatából, és térjen vissza a kiválasztott szóhoz vagy mondathoz. Folytassa a gyakorlatot 10-20 percen át, és naponta legalább egyszer végezze el.
• A kutatások szerint bizonyos típusú zene csökkentheti a pulzusszámot, a vérnyomást, sőt a vérben a stresszhormonok szintjét is. Tartson egy kis szünetet, és hallgasson olyan zenét, melyet megnyugtatónak talál.
• Tartson időutazást! Ha úgy érzi, túlságosan foglalkoztatja egy aktuális probléma, emlékezzen vissza egy hasonlóan aggasztó dologra egy évvel korábbról. Mennyire tűnik ez fontosnak ma? Ezután próbáljon meg egy évvel előrehaladni a jövőben, és tekintsen vissza a jelenbeli dilemmára. Ez az „előreugrás” nagy eséllyel jobb rálátást biztosít mindarra, amin épp keresztülmegy.
Mi a baj?
A teste vészhelyzetet jelez: azt üzeni önnek, hogy valami elromlott, amit helyre kell hozni. A stressz hatására szervezetében olyan hormonok termelődnek, melyek gyengítik az immunrendszerét, hosszú távon károsítják a szívet és az ereket, valamint növelik a hajlamot a megfázásra és más betegségekre.
Lelkét is érheti támadás. A stressz sokakat érzékennyé és könnyen ingerelhetővé tesz, szorongást és koncentrációzavart okozhat. Álmatlanságot, krónikus gyomorbántalmakat, fejfájást és kimerültséget is előidézhet.
Gyakorolja a progresszív relaxációt!
Ha különösen feszültnek érzi magát, próbálja ki a progresszív relaxációnak nevezett technikát! Üljön vagy feküdjön le egy csendes, kényelmes helyen. Hunyja be a szemét. Hajlítsa be a lábujjait 10 másodpercre olyan erősen, ahogy csak bírja, majd lazítsa el őket. A lábujjai után feszítse meg és lazítsa el a lábfejét, lábszárát, hasát, ujjait, karját, nyakát és arcát. Ezáltal úgyszólván fokozatosan „dolgozza ki” magából a feszültséget, a lábujjhegyektől a feje tetejéig haladva, majd pedig képletesen „engedje el”.
A megelőzés ereje
• Induljon sétára vagy végezzen valamely más testmozgást legalább 20 percen át, hetente három alkalommal! A mozgás felszabadítja a kellemes érzést kiváltó, endorfinnak nevezett hormont, mely jókedvűvé tesz, és csökkenti a szorongást.
• Korlátozza alkohol-, koffein- és cukorfogyasztását, és ha dohányzik, szokjon le! Ezen anyagok súlyosbítják a stresszreakciót kísérő tüneteket (gyors szívverés, remegés, izzadó tenyér, szorongás és ingerültség).
• Válasszon megnyugtató szabadidős tevékenységet! A kertészkedés, kötés, kirakójáték, olvasás vagy más kedvelt elfoglaltság segíthet, hogy fellélegezzen az élet nehézségei között.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha stresszel kapcsolatos tünetei kihatnak az életminőségére, kérjen orvosi segítséget. Ezekre a tünetekre figyeljen különösen: túlzott szorongás, alvászavarok, erős vagy tartós fejfájás, hát- és nyakfájdalmak, falási rohamok, emésztési problémák, arra hajlamosaknál tartós bőrgyulladás (ekcéma). A hosszan tartó stressz megnövelheti a magas vérnyomás, szívroham, stroke és más betegségek kockázatát.
Hozzászólás