A szavazás tétje: Európa megmentése

Az EP-választás tétje nagyobb, mint valaha. Alacsony részvétel esetén sötét jövő elé nézhetünk

Reinhard Prigge életre szóló szenvedélye volt a repülés. – Még ma sem tudok meglenni nélküle – mondja a Lufthansa pilótája. – Az ember bemegy a munkahelyére, majd helyet foglal a tulajdonképpeni irodájában, amely óránként 950 kilométeres sebességgel száguld, aztán a munkanap végére San Franciscóba vagy Hongkongba ér.

Hatvanéves korában azonban a német légitársaság szolgálati szabályzatának megfelelően Reinhardnak nyugdíjba kellett vonulnia a pilótafülkéből. Az Európai Unió Bírósága viszont felülbírálta a Lufthansa gyakorlatát. A légitársaság ugyanis megsértette az Európai Unió egyik törvényét, amelyet az Európai Parlament fogadott el. E szerint az alkalmasnak nyilvánított pilóták akár 65 éves korukig is repülhetnek, feltéve, hogy a gépen tartózkodó másik pilóta 60 évesnél fiatalabb.

Ezt a jogszabályt egyes szakmák képviselői – köztük a sebészek és a diplomaták – az életkor szerinti intézményesített megkülönböztetésre mért csapásként ünnepelték. Az eset arra is rámutat, hogy az Európai Uniónak igenis van ereje európai szinten érvényesülő, magánszemélyeket érintő jogszabályok alkotására, illetve betartatására.

Vegyünk egy másik példát! Mohamed Aziz Spanyolországban él. A válság következtében elvesztette az állását, mire családjával együtt kilakoltatták barcelonai otthonából. Itt lép be a történetbe az Európai Unió Bírósága, amelynek döntése szerint a jelzáloghitelre vonatkozó spanyol eljárás szigorúsága nem felel meg az európai jognak.

Azután ott vannak azok a svéd munkások, akik Dániába járnak át dolgozni a két országot összekötő Øresund hídon. Legtöbbjük csak kétévi teljes munkaidős foglalkoztatás után részesült dán családi pótlékban. Az Európai Unió azonban megkövetelte, hogy Dánia alakítsa át ezt a rendszert az EU-szabályozásnak megfelelően, amelynek értelmében mindenki jogosult a pótlékra, aki minimum hat hónapot dolgozott valamely uniós országban. Dánia pedig tavaly októberben eleget is tett jogszabálymódosítási kötelezettségének.

Kisokos: Így működik az Európai Parlament
Az EU 28 tagállamának lakossága a 2014. május 22. és 28. között zajló választásokon 751 euroképviselőt küld az Európai Parlamentbe, az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott intézményébe.

A tagállamok maguk alakíthatják ki saját választási rendszerüket, de az 1979 óta ötévente rendezett európai választásnak az arányos képviseleten kell alapulnia. Az országoknak – méretüktől függően – 6–96 mandátumuk van, de a kisebb országok képviselői helyeinek mennyiségét számukra kedvezően alakítják a matematikailag arányoshoz képest.

A parlament szerepe
A parlament az EU-t kormányzó négy intézmény egyike. Ezek élén az Európai Tanács áll, ahol a 28 állam-, illetve kormányfő határozza meg az unió politikájának fő irányát.

Ennek végrehajtása a tagállamonként egy, összesen 28 biztos alkotta Európai Bizottság és a mintegy 24 ezer fős szakapparátus feladata.

A bizottság joga az új jogalkotási javaslatok beterjesztése. Ezeket akár három ülésben is megvitatják és kiegészítik, amely folyamat során a tervezetek oda-vissza ingáznak a parlament és a negyedik EU-testület, a Miniszterek Tanácsa között. E negyedik intézmény ülésein az éppen megvitatott szakterület miniszterei foglalnak helyet minden tagállamból.

A parlament hatásköre
Noha a parlamentnek nincs jogszabály-kezdeményező jogköre, a gyakorlatban mégis felkérheti a bizottságot, hogy az terjesszen be javaslatot új jogszabály megalkotására.

A parlament hatásköre megnőtt a lisszaboni szerződés 2009-es ratifikálása óta. Idén első ízben történik majd meg, hogy várhatóan azt a jelöltet választják a bizottság elnökének, akit a legnagyobb páneurópai párt megnevez. A parlamentnek ahhoz is joga van, hogy leszavazza az új elnököt, illetve az általa kinevezett biztosokat. A parlament a Miniszterek Tanácsával együtt határozza meg az unió költségvetését.

A parlament felelősségei
A parlament a Miniszterek Tanácsával együtt állást foglal minden olyan témával kapcsolatban, amelyekkel a bizottság véleménye szerint a tagállamoknak közösen, együttműködve kell foglalkozniuk. Ilyen a környezetvédelem, a bevándorlás, a nemzetközi segélynyújtás és az energiaellátás. Kulcskérdés az egységes piac fejlesztése, amelynek az a célja, hogy összhangot teremtsenek például a foglalkoztatás, a nők jogi helyzete, a fogyasztóvédelem vagy – mint legutóbb – a bankárprémiumok korlátozása ügyében.

Hogyan működik?
Az Európai Parlament havonta négynapos ülést tart, kivéve augusztusban. Évente hatszor kétnapos miniülésre is összejönnek a képviselők. Ezeket vagy Brüsszelben, vagy Strasbourgban tartják. A helyszínek közötti mozgást költséges volta miatt „utazó cirkusznak” is szokták nevezni.

Az évi 95 482 euró fizetéssel és gáláns költségtérítéssel rendelkező euroképviselők hét laza csoportosulást alkotnak politikai hovatartozásuknak megfelelően, állampolgárságuktól függetlenül. Közöttük vannak az Európai Szocialisták, a Zöldek, az Euroszkeptikusok és az Európai Néppárt – 275 képviselővel ez a legnagyobb frakció, ide tartozik Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója is.

Az euroképviselők parlamenti bizottságokban is helyet foglalnak, amelyek még alaposabban vizsgálják egyes szakterületek irányítását az energiától a mezőgazdaságig, a kultúrától a szociális ügyekig.

Kommunikáció
A három fő munkanyelv az angol, a francia és a német, de a szónokok gyakran az anyanyelvükön szólalnak fel az ülésteremben. Az EU így több mint 1200 tolmácsot foglalkoztat, s a további 700 fordító 100 ezer oldalnál is többet fordít havonta.

Sokan azt látják az ehhez hasonló esetekben, hogy az Európai Unió a közös szociális biztonság érdekében tevékenykedik – akadnak azonban egészen másként vélekedők is. Egyre több európai gondolja azt, hogy az EU túlságosan beavatkozik a tagállamok belügyeibe azáltal, hogy hatalmában áll megvédeni az embereket saját országaik kormányaitól. Ellenzik a nemzeti szuverenitás csökkenését és a túl sok mindenbe beleszóló európai szuperállam felemelkedését.

Komoly gond ez az EU számára. Sokan – még azok is, akik egyébként támogatják az alapelveit – távolinak, fennhéjázónak, elszámoltathatatlannak és olykor korruptnak látják intézményeit és személyzetét. Ez pedig lehetőségeket teremt az EU politikai ellenségeinek.

A szélsőjobboldali pártok kontinensszerte arra buzdítják ezeket a frusztrált polgárokat, hogy szavazzanak rájuk a jövő havi európai parlamenti választásokon. Trójai faló módjára, pontosan azért akarnak bekerülni a parlamentbe, hogy aláássák az európai integrációt.

Nem annyira megreformálni, mint inkább elerőtleníteni akarják az EU-t. Ennek egyik élharcosa a francia Nemzeti Frontot vezető Marine Le Pen, aki vidáman azt jósolja, hogy az Európai Unió „úgy omlik majd össze, mint a Szovjetunió”.

Az európai egység olyan elkötelezett hívei szerint, mint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöki tisztét betöltő 58 éves német politikus, a szélsőjobb fenyegetését csak úgy lehet elhárítani, ha minél több embert szavazásra bírnak. Neki magának is erősítenie kell a mérsékelt, hatékony és még demokratikusabb Európai Unióért küzdők csapatát.

A siker érdekében vissza kell fordítani azt a tendenciát, amely szerint a választói részvétel drasztikus mértékben, az 1979-es 62 százalékos csúcshoz képest a legutóbbi, 2009-es választáson alig 43 százalékra esett vissza. Gyászos rekord ez a világ egyetlen közvetlenül választott nemzetekfölötti parlamentje számára.

– Az európai parlamenti választást gyakran husángként használják, hogy szétverjenek vele egy épp hivatalban lévő kormányt – mondja Maja Kluger Rasmussen dán politológus.

Ezúttal azonban még magasabb a tét. A választás akár Európa megmentéséről is szólhat.

Az EU-nak sürgősen további intézkedéseket kell hoznia az eurózóna adósságproblémája, illetve az északi és déli államok között egyre mélyülő ellentétek kezelésére. A jelenleginél versenyképesebbé kell válnia a világpiacokért zajló küzdelemben, ennek érdekében pedig felül kell vizsgálnia és át kell alakítania szociális jóléti és nyugdíjellátási rendszerét az elöregedő társadalomban. Még pontosabban ki kell jelölnie a határait, és ki kell dolgoznia, hogy miként kezelje a bevándorlás kérdését. Olyan gazdasági növekedést kell generálnia, amely állásokat teremt a fiatalok számára.
 

Ahhoz, hogy több ember menjen el szavazni, Jacek Saryusz-Wolski lengyel euroképviselő szerint arra kell emlékeztetni az embereket, hogy mindebben és sok minden egyébben is kulcsszerepet játszik az Európai Parlament. – Végül is uniós szintről ered azoknak a nemzeti törvényeknek a 70-80 százaléka, amelyek közvetlen kihatással vannak a polgárok életére – mondja a veterán képviselő, hazája egyik legelismertebb Európa-szakértője.

Saryusz-Wolski szerint a közösség tudatosságát kell növelni, hogy a szavazókban érzelmi kötődés alakuljon ki az európai intézményekhez. – Ezt szolgálná az az elképzelés, hogy az EU alapszintű ismeretét az iskolai tananyag részévé tegyük – mondja.

De nem csupán arról van szó, hogy a választók májusban elmenjenek szavazni. Az európai polgárok jószerivel semmit sem érzékelnek az uniós tagság pozitív, sőt életminőséget javító hatásából.

Kevesen tudnak például az európai polgári kezdeményezésről, amelynek célja, hogy közelebb hozza az EU-t a polgáraihoz. Három éve vezették be, lényege, hogy bármely uniós polgár kezdeményezheti új európai jogszabály megalkotását bármely témában, amennyiben 1 millió támogató aláírást gyűjt össsze legalább hét tagállamból.

Ha az Európai Parlament képviselői igazolni szeretnék saját munkájuk értelmét a gyakorta szkeptikus és közömbös hazai választók előtt, ezt akár azzal is kezdhetik, hogy milyen komoly az EU teljesítménye a fogyasztói jogok védelmében.

Idén nyártól az európai mobiltelefon-használóknak nem számíthatnak fel extra díjat a hívásfogadásért, ha egy másik EU-országba utaznak. A roamingtarifák csökkentése a sokat utazó üzletembereknek és a vakációzók millióinak egyaránt hasznos.

Még a számos kisvállalkozó által eltúlzottnak és költségesnek tartott európai egészségügyi és biztonsági szabályozást is választási témává lehet tenni. Ez év decemberétől minden allergén anyagot világosan fel kell tüntetni a csomagoláson, beleértve a mogyorót és a tejet akkor is, ha nyomokban fordul elő. Ha ezzel csak néhány gyerek is megmenekül a mogyoróallergia okozta fulladásos haláltól, a parlament már jól végezte a dolgát.

Habár az Európai Parlament választókörzetei sokkal nagyobbak a nemzeti parlamentekéinél, az euroképviselők zöme igen alapos kutatásokat végzett, hogy megtudja, kik a szavazói. A probléma az, hogy a választóknak halvány gőzük sincs, ki képviseli őket.

– Nem is tudom, ki az én euroképviselőm. Ez egyszerűen nem része a személyes vonatkoztatási rendszeremnek – mondja Kaja Burakiewicz 36 éves varsói lapszerkesztő és éttermi kritikus. – Hol az irodája, és mit tesz értem? Csak annyit tudunk róluk, hogy elhúznak Belgiumba, felmarkolnak egy kalap pénzt, és soha többé nem hallunk felőlük. Afféle nirvána ez a hazai politikai hullák számára.
 

Világosan látható, milyen gondokkal küszködik az Európai Parlament a róla kialakult kép miatt. Noha az euroképviselők többsége keményen és lelkiismeretesen dolgozik, akadnak olyanok is, akik fölveszik a napidíjukat, és egész napra eltűnnek. Mások – még a megszigorított szabályok ellenére is – családtagjaikat alkalmazzák titkári vagy tanácsadói munkakörben, és busás költségtérítést vesznek fel.

Paradox helyzet, de éppen azok az ultranacionalista politikusok szórják a leghangosabb átkokat az úgymond korrupt Európai Parlamentre, akik most mind erőteljesebben szeretnék növelni benne a részvételüket.

Marine Le Pen egyáltalán nem titkolja, mi motiválja: – Engem annyiban érdekel Európa, hogy minden erőmmel ellene harcolok. – Az általa vezetett Nemzeti Front támogatói arról beszélnek, hogy kitakarítják a parlament „Augiász istállóját”, ezzel a mitológiai hasonlattal utalva az intézmény állítólagos züllöttségére.

Marine Le Pen nem rejti véka alá, hogy célja visszaszerezni az uniónak átengedett gazdasági és költségvetési hatalmat. – Régi európai nemzeteink kénytelenek mindenhez Brüsszel hozzájárulását kérni – panaszolja. – Teljes költségvetésüket kénytelenek átadni az iskolaigazgatónőnek.

Holland szövetségese, a Szabadság Pártot vezető Geert Wilders is arra bátorítja a nemzeteket, hogy szerezzék vissza az ellenőrzést határaik, valutájuk és gazdaságirányításuk felett.

Közös céljuk, hogy hivatalosan elismert „politikai csoportosulást” hozzanak létre az EP-ben. Ehhez 25 képviselőre van szükség az EU tagállamainak legalább negyedéből, amit akár el is érhetnek. A közvélemény-kutatások szerint Le Pen pártja egyedül megszerezhet 15 mandátumot, és magához vonzhat olyan politikai erőket, mint az ultranacionalizmust képviselő magyar Jobbik vagy a szélsőjobboldali görög Arany Hajnal. Alighanem csatlakozna hozzájuk a bolgár Támadás Párt, a Nagy-Románia Párt és az Osztrák Szabadságpárt is.

Vajon valóban komoly fenyegetést jelentenek? Átalakíthatja-e ez az egész európai gondolatot? A politikai csoporthoz, azaz frakcióhoz tartozó euroképviselők tagjai lehetnek az alapvető fontosságú bizottságoknak, és számarányuk révén befolyásolhatják a szavazások kimenetelét is. Tán furcsán hangzik, de az ultranacionalisták így akár a nacionalizmus meghaladását célzó projekt centrumába is kerülhetnek. S akkor az Európa-pártiaknak még hangosabban kell hallatniuk a hangjukat.
 

Tapasztalt Európa-szakértők szerint, ha létrejön is egy ultranacionalista koalíció, gyorsan szét is hullik majd. A holland Szabadság Párt például támogatja az azonos neműek házasságát, és lelkes híve Izraelnek.

E feltételezett parlamenti csoport más pártjai viszont antiszemiták (a jelenleg is EP-képviselő Jean-Marie Le Pen – a Nemzeti Front alapítója és Marine édesapja – például gyakran tesz zsidóellenes kijelentéseket), ismét mások pedig agresszívan homofóbok.

Akár így alakul, akár nem, az ultranacionalista pártok növekvő népszerűsége arra készteti az integrálódó, toleráns Európa támogatóit, hogy még erőteljesebben érveljenek a maguk missziója mellett. Története során első ízben fordul elő, hogy az Európai Parlament a vélemények és elképzelések valóságos csataterévé válhat. Eggyel több ok, amiért a mérsékelt európai szavazóknak május végén az urnákhoz kell járulniuk.

Vote it up
195
Tetszett?Szavazzon rá!