A szerelem tudománya

Hölgyek, urak! Íme, tizenkét tudományosan bizonyított módszer, melyekkel jó eséllyel megtalálják a tökéletes partnert

Kapcsolódó cikkek

Bizony, igenis vannak tudományosan bizonyított módszer a párkeresésre. És igen, akadnak olyan tudósok, akik az interperszonális vonzódást kutatják – ezt a kifejezést használják a pszichológusok a szerelemre.

E felfedezések sok romantikus közhelyet oszlatnak el – például azt, hogy az ellentétek vonzzák egymást –, ugyanakkor néhányat megerősítenek.

Hasonló a hasonlóhoz
Keressen olyat, aki a lehető legnagyobb mértékben hasonlít önre, mert az illető nagy valószínűséggel szintén önt keresi. Előnyben részesítjük az olyan társakat, akik hasonló háttérrel, érdeklődési körrel, értékekkel és hittel rendelkeznek, mert a hasonlóságok miatt önigazolást nyerünk. Vonzódunk a hozzánk hasonló kinézetű partnerekhez is.

Sir Francis Galton, a kiemelkedő tudós egy évszázaddal ezelőtt hívta fel a figyelmet erre a jelenségre, amit azóta számos, a házastársak hasonlóságával foglalkozó kutatás igazolt.

A saját házunk táján
Felejtse el a távkapcsolatokat: közelség mindenek felett. Ha közel van szerelme lehetséges tárgyához – akár a szomszéd íróasztalnál, akár a szomszéd utcában –, garantált a rendszeres találkozás, ami előnyös, mert minél gyakrabban látunk valakit, annál jobban megkedveljük (kivéve, ha az első találkozáskor rossz benyomást tett ránk, mert akkor bizony ennek az ellenkezője igaz). Ezért köt ki az ember gyakran a munkatársa vagy a szomszédja mellett.

Ne titkolja vonzódását!
Ne játssza a makacs hallgatagot, mert sokszor a fordulat akkor következik be, amikor valaki rádöbben, hogy a másik kedveli, állítja dr. Arthur Aron szociálpszichológus. Ettől az ember jobban érzi magát a bőrében, az érzés túlcsordul, és jobb lesz a véleménye arról is, aki hangot adott vonzalmának. Felmelegszik a szívünk azok iránt, akik hízelegnek nekünk, ezért a sztereotip byroni hős, aki bántó megjegyzésekkel illeti választottját (az utolsó lapig, amikor egymás karjaiba omlanak), romantikus klisé csupán, ami közelebbről megvizsgálva nem állja meg a helyét.

A szemekben van
Egyben azonban nem tévednek a romantikus regények: létezik szerelem első látásra. Kimutatták, hogy minél tovább néznek egymás szemébe a lehetséges partnerek első találkozáskor, annál jobban tetszenek egymásnak. Segít, ha tágak a pupillák, állapította meg a néhai Eckhard Hess, a Chicagói Egyetem pszichológia tanszékének hajdani professzora. A híres kutató felfedezte, hogy ha az alanyoknak két képet mutat egy ellenkező nemű személyről – és a két kép csak a pupillák méretében tér el –, kétszer olyan valószínű, hogy a tágabb pupillájút nevezik meg vonzóbbnak, még ha nem veszik is észre a közöttük lévő különbséget. A kitágult pupillák nagyfokú izgatottságot jeleznek.

Testbeszéd
Kifogyott az édes semmiségekből? Bízza magát a testbeszédre, ami a nonverbális kommunikáció egy olyan formája, melyet mindkét nem megért. A közeledés legegyértelműbb – és leghatásosabb – módja, ha leendő partnere szemébe néz és mosolyog; emellett léteznek „tollászkodó” gesztusok, mint például a haj babrálása.

Allan Pease, a Testbeszéd című könyv szerzője szerint a férfiakat a nők „behódoló” mozdulatai izgatják fel, beleértve az olyan sebezhető testfelületek felfedését, mint a csukló és a nyak, vagy a láb összefonását (a mozdulat bemutatásában az elsőrangúan kacérkodó Diana hercegnő különösen jeleskedett: a lábakat keresztbe kell tenni, majd a felső láb lábfejét az alsó láb bokája mögé akasztani).

A férfiak általában úgy láttatják magukat dominánsabbnak, hogy nagy helyet foglalnak el, és közszemlére teszik a slicc tájékát – erre szolgál a zsebbe tűzött hüvelykujj, a nemi szerv felé „mutató” ujjak (a mozdulat Michael Jacksonnak is bejött – legalábbis egy darabig).

Legyen szép!
Felejtsen el mindent, amit az édesanyja mondott a belső szépségről – a vonzó külsejű embereket szinte mindenhol okosabbnak, szexisebbnek és sikeresebbnek tartják, mint átlagosabb kinézetű társaikat.

Az evolúcióelméletet elfogadó társadalomtudósok szerint azokat a tulajdonságokat értékeljük többre, amelyek a szaporodás esélyeit növelik. A férfiak ezért részesítik előnyben a fényes, hosszú hajú fiatal nőket, akiknek csípője egyharmaddal szélesebb a derekuknál (ezek mind az ifjúság, az egészség és a termékenység jelei), míg a nők inkább a magasabb, idősebb férfiakhoz vonzódnak, mivel ők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek az utód felneveléséhez szükséges erőforrásokkal.

Ügyeljen a szavakra!
A fent említett, nemek közötti különbségek a társkereső hirdetések megfogalmazásában is tükröződnek. A nők által feladott hirdetések a külső tulajdonságokat emelik ki, a férfiakéi pedig az egzisztenciát. Minél idősebbnek vallja magát egy nő, annál kevesebb választ fog kapni, míg a férfiaknál ez pont fordítva van.

Némi vigaszt nyújthat az átlagos kinézetű nőknek és a nincstelen férfiaknak, hogy létezik egy szó, amelyet minden társkereső hirdetésbe érdemes beleírni: „gyengéd”. Akiket ezzel a jelzővel illetnek, azokat boldognak, barátságosnak, okosnak és népszerűnek tartják.

Ne hasonlítson össze!
Úgy tűnik, hogy lehetséges partnereinket az uralkodó normákhoz hasonlítjuk, már ha hihetünk Sara Gutierres és Douglas Kenrick kutatásainak, akik az Arizona Állami Egyetem pszichológia tanszékén dolgoznak. A kutatók arra kértek férfiakat, hogy osztályozzák partnerük külsejét, miután a Playboyt lapozgatták, vagy olyan tévéműsort néztek, amelyben csinos színésznők szerepeltek. Igen, kitalálta: a csinos nők nézegetése után a partnerek rosszabb pontokat kaptak.

Ez a kontraszteffektusnak nevezett jelenség, amely szerint a relatív különbségek érzékelése torzulhat, attól függően, milyen sorrendben látjuk az értékelendő dolgokat. Például ha egy világos tárgy után nézünk meg egy sötétet, az sokkal sötétebbnek tűnik majd, mintha a tárgyakat fordított sorrendben vagy csupán a sötétet önmagában néztük volna meg.

Szerelem és ijedelem
A Féktelenül című 1994-es film utolsó jelenetében Sandra Bullock azt mondja Keanu Reevesnek: „Úgy hallottam, hogy azok a kapcsolatok, amelyek egy közös felfokozott élményen alapulnak, nem tartósak”, mire Keanu így válaszol: „Akkor mi majd a szexre alapozunk.” Az igazság valahol a két állítás között van, mivel a felfokozott körülmények kétségkívül szexuális vonzalmat gerjesztenek. Minél izgatottabb valaki lehetséges partnere társaságában bármitől – a félelemtől az örömig –, annál vonzóbbnak találja őt. Ezt tapasztalta a Texasi Egyetemen dolgozó Cindy Meston és Penny Frohlich, amikor arra kérte egy kísérlet alanyait, osztályozzanak velük ellenkező neműeket az előtt és az után, hogy felültek a hullámvasútra. Ez az izgalomátvitelként ismert jelenség az érzet téves társítása. Tekintet nélkül az igazi okra, ha hevesebb szívverésünket annak a személynek tulajdonítjuk, akivel együtt vagyunk, jobban vonzódunk hozzá.

Névadási játék
Dr. Albert Mehrabian a Kaliforniai Egyetem pszichológia karán felfedezte, hogy számos névhez – például az Elmo, Herman, Darcy, Roxanne, Bertha vagy Beryl – negatív tulajdonságokat társítunk, úgy gondoljuk, hogy viselőik kevésbé erkölcsösek, sikeresek, vagy népszerűek. Ha egy jól ismert személlyel osztozik a keresztnevén, számítson arra a találkozáskor, annál jobban tetszenek egymásnak. Segít, ha tágak a pupillák, állapította meg a néhai Eckhard Hess, a Chicagói Egyetem pszichológia tanszékének hajdani professzora. A híres kutató felfedezte, hogy ha az alanyoknak két képet mutat egy ellenkező nemű személyről – és a két kép csak a pupillák méretében tér el, kétszer olyan valószínű, hogy a tágabb pupillájút nevezik meg vonzóbbnak, még ha nem veszik is észre a közöttük lévő különbséget. A kitágult pupillák nagyfokú izgatottságot jeleznek.

Sörszemüveg
Az édesség szuper, de az alkohol gyorsabb, ahogy Ogden Nash amerikai költő mondta. Kutatások kimutatták, hogy azok az egyedülállók, akik bárokba járnak ismerkedni, a záráshoz közeledve egyre kevésbé válogatósak; a jelenséget „sörszemüveg-effektusnak” nevezték el.

Ezt Jamie Pennebaker, a Texas Egyetem professzora bizonyította be, amikor úgy döntött, leteszteli egy dal szövegét, miszerint „a lányok csinosabbak zárórakor”. Arra kért meg rendszeresen bárba járókat, hogy egy este alatt háromszor értékeljék lehetséges partnerük kinézetét (este 9-kor, fél 11-kor, majd éjfélkor), és valóban: mindkét nem képviselői jobban néztek ki éjfélkor. Ez nem azt jelenti, hogy a megkérdezettek túl részegek voltak ahhoz, hogy észrevegyék, ha valakinek két feje van; csak azt, hogy amint egyre csökken az idő a társra találásra, a még jelenlévők egyre inkább tetszenek.

A kötelező jókedv
Minél jobban érezzük magunkat, annál jobban kedveljük azt, akivel vagyunk, ezért ha partnerének nincs jó kedve már az este elején, gyorsan vidítsa fel, vagy nincs esélye. Ez nem azt jelenti, hogy közvetlenül önnek kell a kívánt pozitív érzelmeket előidézni; elég, ha a közelben van, miközben partnere jó kedvre derül, és hagyja, hogy önt is a pozitív érzéshez kapcsolja. Ezért is kell körültekintően megválasztani a találkozóhelyet. Kerülje az olyan stresszes helyeket, mint a fogorvosi rendelő vagy a háborús övezetek: a közösen megtapasztalt szorongás örökre összekapcsolódik önnel.

Alkalmazza mindet!
Ha tényleg sikerre vágyik, vigye partnerét bungee jumpingra, hogy biztosítsa a kellően felfokozott hangulatot, nézzenek meg egy filmet, amiben bűnronda színészek szerepelnek, majd az estét zárják egy rosszul megvilágított bárban. Ha a sörszemüveg-effektus nem működik is, a sötétség kitágítja a pupillákat, és ezzel megnöveli az ön esélyeit.

Vote it up
223
Tetszett?Szavazzon rá!