A tűk ősi titka

Van, akinél beválik, van, akinél nem. Megpróbáljuk körüljárni, mi az igazság az ősi kínai gyógymód, az akupunktúra körül

Ott fekszem feltűrt nadrágszárral és szabaddá tett deréktájjal Sylvia Jansen akupunktúrás szakember asztalán. Három-három tű áll ki a két lábszáramból, egy a köldököm alól, és egy-egy a két csuklómból. Az a feladatuk, hogy javítsák a szívem csijét, és kezeljék rossz veseműködésemet és vérszegénységemet, mivel ezek a gyenge pontjaim. Legalábbis ez Sylvia gyors diagnózisa, amelyet azután állított fel, hogy végighallgatta a kórtörténetemet, megnézte a nyelvemet, kitapintotta a pulzusomat, megvizsgálta a körmeimet, s kérdéseket tett fel a bélműködésemről és egyebekről.

– Az akupunktúra a személy egészével foglalkozik, az egész szervezet energiaáramlásával – magyarázza. – Tünetek akkor jelentkeznek, ha valami útját állja az energiának, vagy ha valahol energiahiány lép fel. Ha például valaki alvászavarok miatt fordul hozzám, de kiderül, hogy a szeme is száraz, a körmei pedig töredeznek, az az energiarendszer zavarát jelzi. Ebből már tudom, hogy melyik energiameridiánokat kell serkentenem vagy éppen csillapítanom.

Sylvia Jansen számára mindez már 12 éve magától értetődő, nekem azonban teljesen új. Bár nyitott vagyok az újdonságokra, még soha nem jártam akupunktőrnél. Afféle végső mentsvárként tekintettem erre a kezelésre, arra az esetre, ha a hagyományos megoldások egyike sem segít – és reméltem, hogy soha nem kell kipróbálnom.

– Sokan éreznek ugyanígy – nyugtat meg Sylvia Jansen. Nemrég egy hetvenéves asszonyt kezelt, akit húsz éve súlyos hátpanaszai miatt rokkanttá nyilvánítottak. A hagyományos orvoslás minden ágával próbálkozott – mind- hiába. Végül rászánta magát az akupunktúra kipróbálására – és a tünetei már három kezelés után megszűntek.

– Egyfelől boldog, hogy végre megszabadult a hátfájástól – meséli Sylvia –, másfelől roppant dühös, amiért egyetlen orvos sem említette meg neki az akupunktúrát, pedig milyen sok szenvedéstől menekült volna meg.
 

Az akupunktúra az energia, azaz a csi körül forog. A módszer alapjául szolgáló kínai filozófia szerint ez az életerő az egész világegyetemet – és így az összes embert is – átjárja. A csinek két oldala van, a jin és a jang. A jin a sötétebb, negatív oldal, míg a jang a fényesebb, pozitív oldal megtestesítője. Ezek az ellentétek mindenkiben jelen vannak, és ideális esetben kiegyensúlyozzák egymást. Ilyenkor a csi akadálytalanul áramlik a testben.

A „vezetékeket”, ahol a csi áramlik, meridiánoknak is nevezik. Az akupunktőrök szerint az emberi testben 12 ilyen meridián húzódik, és mindegyiknek megvan a maga központja. A vékonybél-meridián például a kisujjnál indul, s a könyökön és a lapockán át egészen a fülig vezet. Ha tehát egy beteg tünetei arra utalnak, hogy ez a meridián nem működik megfelelően, az akupunktúrás kezelés során az egyik, a kisujj és a fül közötti pontot kell tűvel ingerelni ahhoz, hogy ott új energiát szabadítsanak fel.

Az elnevezések kissé megtévesztők, mondja Jan Joost Kolsteeg akupunktőr, a Holland Akupunktúra Szövetség szóvivője. – Amikor az akupunktúrás szakember megállapítja, hogy a vesemeridiánnal van baj, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vese nem egészséges. A kínaiak egyszerűen ezt a nevet adták egy egész rendszer működésének. – Tehát a betegnek nincsenek szükségszerűen olyan tünetei, amelyek a nyugati orvostudomány szerint veseproblémát jeleznének.

A kínai orvoslás tudománya szerint a szerveknek sokkal több feladatuk van, mint ahogy a nyugati orvosok tartják

– A kínai orvoslás tudománya szerint a szerveknek sokkal több feladatuk van, mint ahogy a nyugati orvosok tartják – magyarázza Kolsteeg. – Ez a legfőbb különbség. Ha például valaki fejfájás miatt fordul hozzám, megkérdezem tőle, hogy lüktető vagy inkább nyilalló jellegű fájdalomról van-e szó, hogy pontosan hol érzi a fájdalmat, és vannak-e egyéb tünetek. A szaggató, homloktájon jelentkező fejfájás például a lépmeridián problémáira utal. Ugyanez a meridián bél- és izomproblémákkal is kapcsolatban áll, ezért felteszek néhány kérdést ezekre vonatkozóan is. De egyáltalán nem biztos, hogy a lépnek bármilyen baja lenne. Csupán egy névről van szó, amelyet egy egész rendszernek adtak.
 

Henny Pouw 75 éves, és nem egészen érti ugyan, hogyan működik a módszer, de számára ez lényegtelen. Abban viszont teljesen biztos, hogy a Sylvia Jansentől kapott akupunktúrás kezelések rengeteget segítettek rajta.

– Korábban ötven métert is alig bírtam gyalogolni, annyira nehezen vettem levegőt, ma viszont naponta akár másfél órát is sétálok – mondja a férfi. Jó néhány egyéb panasza is megszűnt. Egy rosszul sikerült gerinccsapolás miatt már három éve érzett állandó fájdalmat a lágyékában, a lába pedig nagyon hideg volt. – Minden sokkal jobb – véli. – Szerintem ez nagyszerű!

Az akupunktúrának több változata is van. A legismertebb változatban tűket szúrnak a kézfejbe, a karba, a lábfejbe és a lábba. Egyes esetekben a tűkbe gyengeáramot vezetnek – ezt nevezhetjük elektroakupunktúrának is. Más változatoknál a tűket a hajas fejbőr és a fül megfelelő pontjain szúrják be. Emellett sok esetben kínai gyógynövényeket és egyéb módszereket is használnak, például a köpölyözést, amikor apró csészéket illesztenek a testre. A csészék a bennük kialakuló légnyomáscsökkenés miatt rászívják magukat a bőrre – ezt vagy egy különleges szivattyúval érik el, vagy úgy, hogy a szakember közvetlenül a kezelés előtt felmelegíti a csészében lévő levegőt. Az akupunktúra nem kizárólag emberek kezelésére használható: a módszert egyes állatorvosok is alkalmazzák. És a fogorvosok is!

– A fül- és fejbőr-akupunktúra valójában reflexzóna-kezelés – mondja Rob Groen. A férfi mindkettőben járatos, akárcsak a „hagyományos” akupunktúrában. – A beteg tüneteivel nem az egész szervezetben működő rendszereken keresztül foglalkozunk, hanem a fej és a fül bőrének megfelelő zónáit ingerelve. Egy fejfájásos betegnél például a fül vagy a fejbőr fejfájáshoz tartozó pontjaiba kell beszúrni a tűt. Lényegében tehát közvetlenebb megközelítésről van szó.

Rob Groen a fejbőr-akupunktúrát főként idegrendszeri betegségek kezelésére használja, például szklerózis multiplexben szenvedő páciensek tüneteinek az enyhítésére, vagy stroke-on átesett betegeknél. Azt mondja, az utóbbi csoportba tartozó betegeknél sokkal többet képesek elérni a tünetek puszta enyhítésénél.

– Ha a stroke-os betegeknél nem sokkal a stroke után kezdjük meg a kezelést, az segíthet csökkenteni a bénulás kockázatát.

A fülakupunktúra főként a stresszel összefüggő pszichológiai problémák, például a tenziós fejfájás, valamint a váz- és izomrendszeri panaszok, például a nyak- és hátfájás kezelésére alkalmas. Henk Vermaas legalábbis erre használja a módszert. Postás volt, és 25 éves korában fájni kezdett a térde. Orvostól orvosig járt, de egyikük sem tudott segíteni rajta. Egy nap azután felfigyelt egy természetgyógyászati szemléletű masszőr hirdetésére. Egy próbálkozást megér, gondolta.

– A fickó teljesen újszerűen foglalkozott a tüneteimmel. Reflexzóna-kezeléssel és meridiánmasszázzsal kezdtem, de később már a homeopátiát is megkockáztattam. Pár hét múlva kutya bajom sem volt. – Henket annyira lenyűgözték a tapasztalatai, hogy szögre akasztotta a postásegyenruhát, és alaposan megismerkedett a keleti gyógyászat különböző módszereivel. Ma már ő és a fia jól menő rendelőjükben végeznek fülakupunktúrás és shiatsumasszázs-kezeléseket. 35 éve nem újultak ki a térdfájdalmai.

Nem csoda hát, hogy figyelmen kívül hagyja különösebben a keleti orvoslás ellen a tudományos körökből újra meg újra felbukkanó bírálatokat. – Tudományos módszerekkel nem tanulmányozható minden – vélekedik. – Végezzenek először néhány kezelést azokon a kutatókon, s kíváncsi vagyok, utána is olyan vehemensen püfölik-e majd a harci dobokat.

Tény, hogy a klasszikus tudománnyal való kapcsolat még ma sem nevezhető barátinak. Ennek ellenére rendszeresen jelennek meg olyan vizsgálatok és beszámolók, amelyek az akupunktúra hatásosságát igazolják. Így például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – amely aligha nevezhető jelentéktelen csoportocskának – 2003-ban listát tett közzé azon egészségi problémákról, amelyek a tudományos kutatások szerint is eredményesen kezelhetők akupunktúrával. A módszer bizonyítottan kedvező hatású például depresszió, szénanátha, hátfájás, fejfájás, fogfájás, nyakfájás, ízületi gyulladás, teniszkönyök, émelygés és hányás esetén. További több tucat betegségnél és problémánál az akupunktúra meglehet, nem hoz gyógyulást, azonban enyhítheti a tüneteket – ilyen például az akne, az asztma, a fülfájás, a meddőség, az álmatlanság, az elhízás, a függőség és a skizofrénia. Impozáns lista!

A sarlatánság ellen küzdő holland szervezet, a Vereniging tegen de Kwakzalverij azonban így sem kér belőle. – A WHO listája nem valós tudományos bizonyítékokon alapul – állítja Sjeng Lumeij állatorvos, a szövetség munkatársa. – A WHO nemzetközi szervezet, amelyben a legkülönfélébb kultúrák igyekeznek napirenden tartani különféle kérdéseket, de úgy, hogy ezzel ne sértsék mások érdekeit. A jelentés ezért inkább politikai nyilatkozat, semmint tudományosan megalapozott dokumentum.

Sylvia Jansent nem igazán érdekli a kritika. – Az emberek sok érthetetlen tünettel élnek együtt – mondja. – A mikroszkóp alatt semmit sem látni, a betegnek mégis fájdalmai vannak. Csak tudományos módszerekkel tanulmányozható kezeléseket elfogadni szűklátókörűségre vall.

Paul Thé sebész, a Holland Orvosok Akupunktúrás Szövetségének alelnöke ugyancsak nem veszi túl komolyan a kritikákat. – Az Egyesült Államokban sok orvosi egyetemen már a hagyományos képzés során is foglalkoznak a módszerrel. Nálunk nem így van, pedig az akupunktúrás rendeléseken évenként nagyjából egymillió kezelést végeznek. Ha az akupunktúra semmit sem érne, aligha vonzana ennyi beteget.

Ezzel Jan Joost Kolsteeg is teljes mértékben egyetért. – Eleinte én is kételkedtem benne, de már igen sok olyan embert láttam, akit az akupunktúra szabadított meg a tüneteitől.

Beszámol egy előadásról, amelyet egy teremnyi háziorvosnak tartott. – Látom a szemükben, hogy azt gondolják: „Persze, beszélj csak, minket úgysem versz át.” Aztán a szünet után egyikük feláll, és kijelenti: „A feleségem tíz évig szenvedett migréntől, de három akupunktúrás kezelés után teljesen meggyógyult.” Ez egy csapásra megváltoztatta a csoport hozzáállását a témához.
 

No és mik voltak az én akupunktúrás tapasztalataim? Ahogy hazafelé kerékpároztam, egész úton ásítoztam, és mire megérkeztem, alaposan kimerültem. Persze ebben az is közrejátszhatott, hogy aznap reggel edzeni voltam, és éjszaka elég rosszul aludtam. Mint Sylvia Jansen mondja, több kezelésre van szükség ahhoz, hogy a hatás valóban érezhető legyen. Egyelőre tehát együtt kell élnem a gyenge vesémmel és a vérszegénységemmel.

Vote it up
253
Tetszett?Szavazzon rá!