A természet gyógyító ereje

Kasvirág, omega–3 zsírsavak, koenzim Q10, kvercetin, kurkumin? Tudja meg, tényleg hatásosak-e!

Susanne Meier karcsú és egészséges nő, aki mindent megtesz azért, hogy egészséges is maradjon. Gyermekkorában édesanyja a meghűlés első jelére kasvirágot adott neki, s ő azóta is ezt szedi nátha ellen, cinktartalmú cukorkával kiegészítve. Mint mondja: – Egy próbát mindig megér. A European Journal of Clinical Nutrition című táplálkozástudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint Európa-szerte – de főleg az északi országokban – nagyon sokan szednek különféle növényi táplálékkiegészítőket.

De tényleg hatásosak az efféle természetes orvosságok? A legújabb kutatások szerint egy részük valóban kedvezően hat, sőt némelyikük nélkülözhetetlen lehet bizonyos betegségek és problémák esetén.

Ne feledje, hogy a bevitt tápanyagok zömének a kiegyensúlyozott étrendből kell származnia és hogy a táplálékkiegészítők szedésének megkezdése előtt mindig javasolt orvosa tanácsát kérnie – különösen akkor, ha más gyógyszereket is szed.

Kasvirág (Echinacea)
Mi ez? Ez a virágos növény ükanyáink idején nagyon sok család gyógyszeres szekrényében megtalálható volt. Az antibiotikumok megjelenésével kiment a divatból, de az utóbbi évtizedekben ismét egyre népszerűbbé vált.

Mire jó? A kasvirág valamennyi védelmet nyújt a megfázás és az influenza ellen, s a jelek szerint csökkenti a tünetek időtartamát és súlyosságát is. Újabb vizsgálatok szerint a kasvirág akkor a leghatásosabb, ha a meghűléses időszakban folyamatosan szedi, nem csak akkor, ha már jelentkeznek a megfázás tünetei.

Kinek ajánlják? Bár nem mindenkinél válik be, a kasvirág elég biztonságos ahhoz, hogy érdemes legyen kipróbálni. Az autoimmun betegségekben szenvedők azonban csak orvosuk jóváhagyásával kezdjék el szedni. Ugyanez érvényes azokra is, akik allergiásak egyes fészkes virágzatú növényekre.

Omega–3 zsírsavak
Mik ezek? E zsírok és olajok nélkülözhetetlenek az érfalak és az agy egészségéhez. A hal- és algaolaj-kapszulák mellett az omega–3 zsírsavak közé tartozó EPA-hoz (eikozapentaénsav) és DHA-hoz (dokozahexaénsav) hozzájuthat a zsíros húsú tengeri halak és az omega–3-ban gazdag étrenden tartott tyúkok tojásának fogyasztásával is. A lenolajban és a repceolajban egy másfajta omega–3 zsírsav található meg, az ALA (alfa-linolénsav), amelyből a szervezet azután EPA-t és DHA-t állít elő.

Mire jók? Egy egészséges idősek körében végzett nagyszabású vizsgálat tavaly közzétett eredményei szerint a 14 éves időszakban azoknál volt a legkisebb a halálozás kockázata, akiknek a vérében a legmagasabb volt az omega–3 zsírsavak szintje. A szívkoszorúér-betegség miatti halálozás veszélye náluk 40 százalékkal volt kisebb, mint a legalacsonyabb omega–3-szintűeknél. Ez azért van így, mert az omega–3 zsírsavak csökkentik a trigliceridszintet és a vérnyomást, emellett gyulladáscsökkentő hatásúak is.

Egy másik 2013-as tanulmány szerzői azt találták, hogy a zsíros húsú halakat fogyasztó svéd nőknél ritkábban fordult elő reumás ízületi gyulladás: minél több halat ettek, annál kisebb valószínűséggel alakult ki náluk a betegség. Egy 2010-es kutatás pedig azt mutatta ki, hogy az EPA-ban és főleg a DHA-ban gazdag étrenden élőknél ritkábban jelentkezik a fekélyes vastagbélgyulladás.

Több vizsgálat eredményei is azt jelzik, hogy összefüggés lehet az EPA- és DHA-szint, illetve a mentális működés között. Szakemberek 2010-ben, egy depressziós nőket gondozó olaszországi otthonban megállapították, hogy a nyolchetes, nagy mennyiségű omega–3 zsírsavat tartalmazó kúra után a betegek tünetei jelentős mértékben enyhültek. Tavaly két vizsgálat – az egyiket egészséges fiatalok, a másikat pedig idősebbek körében végezték – is megállapította, hogy összefüggés van a jelentős adag halolaj hat hónapon át való szedése és a kognitív képességek javulása között. Dr. Philip Scheltens, a Vanderbilt Egyetem amszterdami orvosi centrumának munkatársa szerint e hatások hátterében talán az áll, hogy az EPA és a DHA is fontos az agysejtek sejthártyájának. – A sejthártyák nélkülözhetetlenek az idegsejtek közti kapcsolatokhoz, tőlük függ az idegek közötti összeköttetések, az úgynevezett szinapszisok működése.

Kinek ajánlják? Fontos, hogy étrendje tartalmazzon omega–3 zsírsavakat, különösen akkor, ha a családjában előfordult már szívbetegség vagy magas vérnyomás.

Koenzim Q10 (CoQ10)
Mi ez? Ezt a vitaminszerű vegyületet a testünk képes előállítani, ám az évek múlásával csökken a szintje.

Mire jó? Antioxidánsként védelmet nyújt a sejteket és szöveteket károsító szabad gyökök ellen, gyulladáscsökkentő hatású, nélkülözhetetlen a szervek és az izmok működéséhez. Egy 2002-es vizsgálat szerint azoknak a Parkinson-kór korai stádiumában szenvedő betegeknek az állapota kevésbé romlott, akik rendszeresen szedtek CoQ10-et, mint azoké, akik placebót kaptak. Minél nagyobb volt a dózis, annál kedvezőbb volt a hatás.

A CoQ10-tartalmú táplálékkiegészítők egyik legismertebb – bár vitatott – felhasználási módja a magas koleszterinszint csökkentésére használt sztatinok mellékhatásainak enyhítése. – Megfigyeltük, hogy egyes sztatinszedőknél csökkent a CoQ10-szint – mondja dr. Gianni Belcaro, a Chieti-Pescarai Egyetem Irvine Keringési Laboratóriumának munkatársa. Ráadásul, teszi hozzá, a csökkent CoQ10-szint egyes betegeknél súlyos tüneteket okozhat. – Elsősorban izomgyengeség és fájdalom léphet fel, de a hiány a szívizmok működését is érintheti.

Kinek ajánlják? Dr. Stephen Sinatra kardiológus a blogján azt írja, hogy a CoQ10 „szó szerint »csodagyógyszer« a szívbetegség megelőzésére és kezelésére”. Más orvosok óvatosabban fogalmaznak, de úgy tűnik, hogy a CoQ10 hasznos lehet azoknak, akik bizonyos keringési és idegrendszeri betegségekben szenvednek. Mivel a CoQ10 csökkentheti a vérnyomást is, fokozhatja a magas vérnyomás elleni gyógyszerek hatását. Az adagolást mindig beszélje meg az orvosával.

Kvercetin
Mi ez?
A kvercetin a flavonoidok (növényi vegyületek) közé tartozik, amelyek a sejtek egészségesen tartásában játszanak szerepet.

Mire jó? Stockholmi kutatók 2011-ben összefüggést találtak a kvercetin és a gyomorrák csökkent kockázata között, olasz kutatók szerint pedig a kvercetin segítette a keringési és egyes gyulladásos betegségek gyógyulását. Más vizsgálatok alapján enyhítheti az allergiás tüneteket – méghozzá olykor hatékonyabban, mint a vényköteles gyógyszerek.

Kinek ajánlják? Ha az étrendjében sok a zöldség és a gyümölcs, akkor valószínűleg bőven elegendő kvercetinhez jut. Gyulladásos vagy immunrendszeri problémákra azonban érdemes lehet táplálékkiegészítő formájában is szedni, de csak az orvos beleegyezésével. Nagyon nagy adagokban fogyasztva vesekárosodást okozhat. Aki véralvadásgátlót szed, vigyázzon, mivel a kvercetin fokozhatja e szerek hatását.

Kurkumin
Mi ez?
A kurkuma nevű fűszer hatóanyaga.

Mire jó? A gyulladásgátló és antioxidáns hatású kurkumin védhet néhány igen súlyos betegség ellen is. Egy 2012-es, a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek körében végzett thaiföldi kutatásban a résztvevők fele kurkumint, a másik fele placebót kapott. Kilenc hónap után a placebo-csoport tagjainak 16,4 százalékánál alakult ki a 2-es típusú cukorbetegség, míg a kurkumint szedők közül senkinél sem. Egy 2010-es kutatás szerint a kurkumin az artrózis tüneteit is enyhíti, egy 2012-es közlemény pedig arról számol be, hogy a vegyület némileg enyhítette a reumás ízületi gyulladásban szenvedő betegek tüneteit.

Kinek ajánlják? A kurkumát évszázadok óta használják fűszerként, ezért a legtöbben valószínűleg nyugodtan megpróbálkozhatnak a szedésével. Legyen azonban óvatos, ha epehólyag-problémái vannak, vagy refluxbetegségben szenved.

Flavonoidok
Mik ezek?
Flavonoidokat különböző növényekből lehet kivonni. A két legszélesebb körben használt alapanyagot a tengerparti fenyő (Pinus pinaster) kérgéből, illetve szőlőmagból készítik.

Mire jók? Egyes orvosok szerint a fenyőkéregből és a szőlőmagból kivont flavonoidok enyhítik a gyulladásos betegségek és az allergia tüneteit. A vörösboréhoz hasonló védő hatást gyakorolhatnak a keringési rendszerre is. A Chieti-Pescarai Egyetem munkatársa, dr. Belcaro vezetésével készült tavalyi vizsgálat kimutatta, hogy kissé emelkedett vérnyomás esetén a szőlőmagkivonat hatékonyabban csökkentette a vérnyomást a placebónál.

2012-ben német kutatók a változás korán túl lévő nőket vizsgálva megállapították, hogy 12 heti flavonoidszedés után javult a bőrük rugalmassága és hidratáltsága. Olasz szakemberek statisztikailag jelentős javulást észleltek a táplálékkiegészítőt nyolc héten át szedő diákok emlékezőképességében és szellemi teljesítményében a placebót kapott társaikhoz képest. Más friss tanulmányok szerint a fenyőkéreg-kivonat fokozza a sportteljesítményt, enyhíti a menstruáció és a menopauza tüneteit, és csökkentheti a szénanáthával járó kellemetlen orrfolyást, feltéve, hogy az allergiaszezon kezdete előtt legalább öt héttel szedni kezdik.

Kinek ajánlják? A fenti panaszok fennállása esetén érdemes lehet megpróbálkoznia e két táplálékkiegészítő valamelyikének szedésével. Mivel a fenyőkéreg-kivonat növelheti az immunrendszer aktivitását, ne használja, ha autoimmun betegségben szenved.

Cink
Mi ez?
A cink úgynevezett esszenciális nyomelem, legjobb természetes forrása a kagyló és a rák, valamint a vörös és a baromfihús.

Mire jó? 2011-ben tizenöt vizsgálat eredményeit összesítve a kutatók megerősítették, hogy a cink enyhíti a nátha tüneteit. Az Adelaide-i és a Queenslandi Egyetem munkatársainak tavalyi cikke szerint a cink gátolja a Streptococcus baktériumokat (amelyeknek bizonyos törzsei tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást is okozhatnak) a működésükhöz szükséges mangán felvételében. Más vizsgálatokból az derült ki, hogy egyes nőknél az alacsony cinkszint emelheti a koraszülés kockázatát, vagy hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermek születési súlya alacsony lesz. Összefüggést találtak a cinkhiány és bizonyos viselkedészavarok, illetve esetenként az impotencia között is. Egy 2011-es svéd vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a cinkben gazdag étrendet tartó prosztatarákos férfiaknál csökken annak a kockázata, hogy a prosztatarák okozza a halálukat.

Kinek ajánlják? A legtöbb felnőtt nyugodtan szopogathat cink-glukonátos cukorkát a megfázás lerövidítésére. A vegetáriánusoknak is szükségük lehet cinktartalmú multivitaminokra a hiánybetegségek kivédéséhez. Legyen azonban óvatos, mivel a túl sok cink gátolhatja az immunrendszer működését!

Vote it up
183
Tetszett?Szavazzon rá!