A vidám elme orvosság

Egészen különleges módon hat a nevetés az egész testre. Nevethet rajta, de tény: még fogyaszt is

Kevin Lee Smith a terem végébe szökken, mikrofont kap a kezébe, és mond néhány szót. Ekkor azonban történik vele valami: az agyában felszabaduló kémiai hírvivő anyagok hatására vonaglani kezd. Néhány másodpercre elveszíti az uralmat teste fölött. Lába, karja, háta és mellkasa megfeszül. Arcizmai felfelé húzódnak. Gyomrának izmai és rekeszizma összerándulnak. A szíve vadul kalapál. A vérnyomása a magasba szökik. Valaki hívja már a mentőket vagy adjanak a szerencsétlennek valami nyugtatót!

Ámde Smith közönsége pontosan ugyanezt éli át: valamennyien nevetnek.

A kuncogás értéke
A nevetés oly mindennapos emberi élmény, hogy nem is jut eszünkbe eltöprengeni bizarr mivoltán. Amikor idegen bolygóról érkezettek először látnak majd nevetni egy embert, azt hiszik, valamiféle rohama van (igaz, valószínűleg a poént sem fogják érteni). Smith azzal váltja ki a nevetést, hogy magasodó homlokáról beszél: – A hajam a sejhajom felé hajt. – Megindul a vegyületek áradata, a testek görcsbe rándulnak, s kitör a kacagás.

Smith ezután arról tájékoztatja közönségét, hogy férfi ápolóként dolgozik: – Egyesek azt hiszik, hogy a férfiak nem mennek ápolónak. Pedig az országban sokfelé vannak férfi ápolók. Időnként mind a heten összegyűlünk, hogy megbeszéljünk pár dolgot.

A férfi a humor és a gyógyászat kapcsolatáról tart előadássorozatot a Minnesotai Egyetemen, s most azért jött el erre a kaliforniai Loma Linda Egyetemen rendezett orvoskonferenciára, hogy a nevetés gyógyító hatása mellett érveljen. A gondolat egyébként legalább olyan régi, mint az a Példabeszédek könyvében olvasható (17,22, Károli Gáspár fordítása): „A vidám elme jó orvosságul szolgál” (amivel akkoriban persze legfeljebb annak mondtak sokat, aki szerette a piócákat).

Az is igaz, hogy néhány, az elme test feletti hatalmát hangoztató fanatikus egy kicsit túlzásba is vitte e nézet hirdetését, s a bizonyítékok hiányát a lelkesedésével igyekezett pótolni. Az elmúlt években azonban tudósok egy bátor kis csoportja – létszámukat még a férfi ápolóké is felülmúlja! – azon dolgozik, hogy fényt derítsen a nevetés élettanára és bizonyítható egészségi előnyeire. E kutatók közül a legkiválóbb a Loma Linda Egyetem professzora, Lee Berk, aki a Smith részvételével megtartott konferenciát is szervezte, s aki most másokkal együtt vonaglik a teremben.

– Nem vagyunk teljesen biztosak a dologban – mondja Robert Provine, a Marylandi Egyetem professzora, a Laughter: a Scienific Investigation (Nevetés tudományos szemszögből) című könyv szerzője –, és sok munka vár még ránk. – A kezdeti eredmények azonban igen biztatóak. Minden jel szerint a nevetés valóban jót tesz.

Rajta tehát, kacagja egészségesre magát!

Kacagja vékonyra magát!
Helyettesítheti-e egy kiadós nevetés a szobabiciklin töltött időt? Nem, de némi hahotázás kalóriaégető hatású, és minél többet nevet valaki, annál több kalóriát éget el, állítják a Vanderbilt Egyetem szakértői. Önként jelentkezők közül 45 baráti párost választottak ki (társaságban könnyebben nevet az ember, mint egyedül), s arra kérték őket, hogy nézzenek vidám videoklipeket, melyek között szombat esti tévéműsor-részlet, valamint filmvígjátékok jelenetei is szerepeltek. A vizsgálatra egy olyan helyiségben került sor, amelyet az elégetett kalóriákat mérő berendezéssel és szívritmus-monitorokkal szereltek fel. A kutatók megállapították, hogy a vetítés végéig a nevetés 10-20 százalékkal emelte a pulzusszámot, és percenként 1,3 kalóriát égettek el. Ez a mennyiség megfelel az olyan tevékenységek energiafelhasználásának, mint a gépelés, aktarendezés vagy kártyázás. A kocogás ugyanakkor percenként mintegy 10 kalóriát éget el. – Az apró dolgokra is érdemes odafigyelni, mert minden kalória számít – mondja a tanulmány vezető szerzője, Maciej S. Buchowski. Ha valaki egy éven át mindennap 15 percet kuncog, közel két kilót adhat le – és ebben nincs semmi nevetséges.

Csiklandósnak lenni jó!
A csiklandozás kiváltotta kacagás jó kiindulópont, mivel ez a nevetés legősibb, vagy ha úgy tetszik, legfőemlősibb formája. A csimpánzok és más főemlősök gyakran játszanak verekedőset, különösen fiatalkorukban, s eközben ütemesen lihegnek, ami a „csikis nevetés” megfelelője a majmoknál, állítja a témával évtizedek óta foglalkozó Provine.

A kutató és mások meg vannak győződve arról, hogy a nevetés gyökerei az emberi evolúcióban keresendők, s a nyelv kialakulásánál is régebbre nyúlnak vissza. A csiklandozásból és a játékos verekedésből eredő nevetés bonyolultabb az egyszerű humornál: a test legérzékenyebb (és leginkább veszélyeztetett) pontjain éri az embert – a bordák alatt, a kar alatt, a nyak alatt. Talán azért nevet az ember, mert tudat alatt örül annak, hogy nem bántani vagy megölni akarják. Ha így van, akkor máris felkerülhet a lajstromra a nevetés első kedvező egészségi hatása.

De tulajdonképpen mi is ez az ősi jelenség, a nevetés? Előre rögzített program, amely az egész szervezetet érinti. Ha egy elmondott vicc váltja ki, akkor a jelenség a fül hallóidegeiben kezdődik. Ha egy vicces rajz, akkor a program a szemben indul el. Ha egy apa megcsiklandozza a fiát, a gyermek bőrében lévő idegvégződésekből elektromos impulzusok futnak a gerincvelőbe és még feljebb, s az agy azon részében váltanak ki reakciót, amely annak érzékeléséért felel, hogy mi történik a bőrben. Hasonlóképpen a hallott viccel vagy látott karikatúrával kapcsolatos információ is az agyban kerül feldolgozásra.

Természetes ajzószer
Bármi okozza is a nevetést, az azt követő folyamatokról még keveset tudnak. A kutatók ma úgy próbálják ezen folyamatokat megismerni, hogy az agyműködés vizsgálatára alkalmas MRI-berendezésbe fektetnek önkénteseket, majd megnevettetik őket. Egy a Stanford Egyetemen készült tanulmány során a kutatók vicces képregényeket mutattak a kísérleti alanyoknak, akiknek agyát folyamatosan MRI-vel vizsgálták. Nekik sikerült elsőként kimutatniuk, hogy a nevetés (vagy legalábbis a humor) az agy azon részeit stimulálja, amelyek gazdagok dopaminban, ebben a kémiai hírvivő anyagban. A dopamin az örömérzettel van kapcsolatban. Ezért a nevetés egyazon kategóriába esik az örömszerző tevékenységekkel, amelyeket az ember szívesen ismétel – például a csokoládéevést vagy a szexuális élvezeteket. Ez lehet a magyarázata annak, miért akarnak a gyerekek együgyű játékokat játszani egészen addig, amíg a szüleik türelme kitart. A nevetés élvezetes, sőt talán „függőséget okozó” dolog az agy számára.

Testi hatások
Eközben a nevetés előtt álló személynél az agyban más agyterületek is aktiválódnak. Jelzések indulnak egyszerre tucatnyi mirigy és izom felé. Maga a nevetés forgatókönyve a szakemberek szerint mindig ugyanaz. Az emberek különböző hangokat hallatnak és grimaszokat vágnak, eltérő intenzitással nevetnek, és a humorérzékük sem egyforma, de a hahotázás során kiadott agyi parancssor mindig pontosan követ egy adott receptet. A szervezetben a következő folyamatok játszódnak le:

Arc: Nevetéskor egyszerre akár 15 kis izom is közreműködhet abban, hogy az arc mosolyra húzódjon. A fokozottabb vérellátástól a terület kipirosodhat, így az arc csak úgy ragyog.

Szem: Ha a nevetés elég erőteljes, fokozódik a könnytermelés, miközben a fintorgás hatására elzáródnak a könnycsatornák. Néha a vidámság hatása halmozódó, s a végén az ember szó szerint sír a nevetéstől – márpedig a kutatások azt már bebizonyították, hogy a könnyek, akár örömében, akár bánatában hullatja őket valaki, stresszcsökkentő hatásúak.

Száj: A száj természetesen kinyílik, hogy előtörhessen belőle a jól ismert, ütemes hahotázás. A Loma Linda kutatói Lee Berk vezetésével pácienseik nyálának összetételét is megvizsgálták nevetés után, s megállapították, hogy ilyenkor a szokásosnál nagyobb benne a betegségek elleni védekezést segítő anyagok, az immunglobulinok szintje. Más vizsgálatok megállapították, hogy a vérben ilyenkor megnő az ölő T-sejtek száma, s mindez arra utal, hogy a nevetés javíthatja az immunműködést.

Hangok: A hangképző szerveknek alaposan neki kell gyürkőzniük, hogy létrehozzák a hisztérikus sikongatásokat. A tüdő alatt elhelyezkedő, a mellkast és a hasüreget elválasztó erős izom, a rekeszizom fel-le lüktet, s hol levegőt szív a tüdőbe, hol kipréseli azt. A kiáramló levegő a gégefőn áthaladva produkálja a nevető hangokat. Egy nagy kacagás igencsak megdolgoztatja a rendszert, hiszen ugyanakkora erőfeszítést igényel – és ugyanakkora hangerőt produkál –, mint a kiabálás. Mivel a tüdőben a szokásosnál gyakrabban cserélődik a levegő, több oxigén kerülhet a vérbe.

Erek: Nevetéskor kis időre a pulzusszám és a vérnyomás is megugrik (főleg ha valaki játékos birkózás közben nevet). Némi emelkedés olyankor is tapasztalható, ha kényelmesen üldögélve mulatságos filmet néz az ember. A nevetés hatására csökken a vércukorszint is, ami cukorbajban lehet előnyös.

Egy nemrég elkészült vizsgálat során Michael Miller, a Marylandi Egyetem kardiológusa azt elemezte, milyen hatással van a nevetés a verőereket burkoló érbelhártyára. Az érbelhártya (endotélium) fontos tényező az értónus szabályozásában. Kóros működése alapvető szerepet játszik az érelmeszesedésben és a magas vérnyomásban.

Miller az endotélium működését úgy vizsgálta, hogy mandzsettával átmenetileg elszorította a karverőeret, majd megnézte, hogy a verőér ámérője az elszorítás után mennyire nő meg. A tágabb verőér jobb endotélműködést jelez.

Eközben áldozatai (pardon, alanyai) az egyik nap egy erős stresszhatást kiváló filmből (Ryan közlegény megmentése), a másik nap egy komédiából (Keresd a nőt vagy Tökös tekés) néztek meg egy jelenetet.

Egyértelműen kiderült, hogy a komédia után jelentősen tágabb volt a verőér, mint a megrázó film után. Ennek oka, hogy a nevetés hatására több értágító hatású vegyület, például nitrogén-oxid (nem tévesztendő össze a kéjgáznak vagy nevetőgáznak is nevezett dinitrogén-oxiddal) szabadul fel, amely csökkenti a vérrögképződést és az érfalgyulladásokat. Stresszhormonok, így a kortizol hatására az értágulat elmarad, sőt az erek összehúzódnak. Ráadásul fokozódik a trombózishajlam, ami akár infarktushoz vagy stroke-hoz vezethet

Fájdalomcsillapítás: Úgy tűnik, hogy a nevetésnek fájdalomcsillapító hatása is van: növeli a fájdalomtűrő képességet. A Texas Tech pszichológusa, Rosemary Cogan szintén felfújható mandzsettát használt a nevetés egy másik egészségileg kedvező hatása, a fájdalomérzet vizsgálatára. Azok a kísérleti alanyok, akik előzőleg végignéztek egy 20 perces vidám műsort, jobban elviselték a karjukra helyezett és felfújt mandzsetta szorítását, mint azok, akik csak egy dokumentumfilmet láttak, vagy egyáltalán nem néztek filmet.

Test: A szívből jövő nevetés hatására az ember gyakran percekre kétrét görnyed, s szervezetének összes nagyobb izomcsoportja megfeszül – ez vezette Lee Berket egy egyszerű következtetésre: a nevetés testmozgás. Szívesen ismételgetett megfogalmazásában: – A nevetés belső kocogás. – Nevetés közben a pulzusszám és a vérnyomás is megnő, utána viszont a szokásos érték alá esnek vissza, ugyanúgy, mint testedzéskor. Ez, állítja Berk, igen fontos gyakorlat lehet az időseknek és a betegeknek, akik nem tudnak kimenni és 3 kilométert kocogni.

Provine szerint az egyik korai nevetéskutató, William Fry megállapította, hogy tíz percig kellett az evezőgépen dolgoznia, mire a szívritmusát ugyanolyan értékre emelte, mint egy jóízű, öblös kacagás. Ez az eredmény persze amerikaiak milliói számára lehet ürügy arra, hogy ne menjenek edzőterembe, hanem inkább otthon üljenek, mondjuk a Jóbarátok ismétléseit nézve.

Vote it up
32
Tetszett?Szavazzon rá!