A vitaminok mítosza

Míg bizonyos vitaminkiegészítők javíthatják egészségünket, mások épp ellenkezőleg

Ha a Google internetes keresőbe beírja a szót: vitamin, 80 millió találatot kap, és az elképzelhető legvadabb állításokat. Ez sokszorosa annak, ami Brad Pitt nevére feljön, de a leírások ugyanolyan lélegzetelállítók. A különböző honlapok útvesztőiben bolyongva olyan állításokkal szembesülhet, mint hogy a vitaminkiegészítők „növelik az energiát”, „serkentik az agyműködést” és „fokozzák a szexuális vágyat”. Olvashat arról, hogy „visszafordítják a rákos megbetegedést” és „eltávolítják a lerakódást” az érfalakról.

Mindez megmagyarázza, miért költenek az amerikaiak évente 7,5 milliárd dollárt vitaminokra abban a reményben, hogy meghosszabbítják az életüket, lassítják az öregedést és megvédik magukat több betegségtől.

Az újabb kutatási eredmények azonban nemcsak megcáfolnak sok állítást, hanem arra is rámutatnak, hogy e vitaminok némelyike kifejezetten árt.

• Az Amerikai Orvosszövetség folyóiratában (Journal of the American Medical Association) megjelent cikk szerint az antioxidáns vitaminok szedése valójában 16 százalékkal növeli a halál kockázatát.

• A Washingtoni Egyetem kutatói 2007 májusában egy vizsgálatban kimutatták, hogy a nagy adagban tíz éven át szedett E-vitamin némileg növeli a tüdőrák kockázatát dohányosoknál.

• Az Országos Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) kutatói azt állapították meg, hogy a napi egy multivitaminnál többet szedő férfiaknál nagyobb a prosztatarák kockázata.

Az antioxidáns paradoxon
Különösen az antioxidánsokkal kapcsolatos vizsgálat eredménye lepett meg sokakat, és váltott ki heves vitát. Az olyan antioxidánsok, mint az A-vitamin, a béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), az E- és a C-vitamin régóta betegségleküzdők hírében állnak, mert azt tartják róluk, hogy megvédenek a sejteket károsító szabad gyököktől. De 47, mintegy 181 ezer felnőtt bevonásával végzett vizsgálat eredményeinek összesített elemzésekor a kutatók megállapították, hogy az A-vitamin, a béta-karotin és az E-vitamin önmagában vagy kombináltan szedve akár 16 százalékkal növelheti a halál kockázatát.

A címlapokra került felfedezések nem győztek meg mindenkit. Sok szakértő, köztük dr. Jeffrey Blumberg, a Tufts Egyetemen, az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Időskori Táplálkozástudományi Kutatóközpontjában működő Antioxidáns Laboratórium vezetője bírálta a cikket: az eredmények torzítanak, mert az elemzett vizsgálatok nagyon eltérők, nehéz őket összehasonlítani. Emellett mindenféle okokból bekövetkezett halálesetek szerepeltek benne, nem csak a betegség miatt bekövetkezők.

Dr. Bernadine Healy, a NIH (országos egészségügyi intézmények) és az amerikai Vöröskereszt korábbi vezetője riadalmat keltőnek és ostobaságnak bélyegezte a vizsgálatot. Mások viszont azt kérdik: minek kockázatot vállalni, ha a boltokból vagy a piacról beszerezhető, amire szükségünk van?

– Csak abban az esetben indokolt étrend-kiegészítőket szedni és pénzt költeni rájuk, ha az orvos valamilyen diagnózis miatt javasolja – mondja a vizsgálat vezetője, dr. Christian Gluud, a Koppenhágai Egyetemi Kórház munkatársa.

Multi-problémák
Az Országos Rákkutató Intézet prosztatarákkal kapcsolatos felfedezései még inkább megdöbbentők voltak, mert ebben az ártalmatlan multivitamin volt a bűnös. A kutatók azt állapították meg, hogy azoknál a férfiaknál, akik naponta egynél többször szednek multivitaminokat, 32 százalékkal nő az előrehaladott prosztatarák és csaknem kétszeresére a halálhoz vezető rák kockázata a multivitaminokat nem szedő férfiakhoz képest. A kockázat azoknál a legnagyobb, akiknek a családjában már előfordult a kór, és béta-karotin-, szelén- vagy cinktartalmú étrend-kiegészítőket is szedtek.

Azért még ne dobják ki a multivitaminokat! Sok szakember szerint okos dolog naponta egy multivitamint bevenni, különösen, ha valaki nem fogyaszt rendszeresen teljes őrlésű lisztből készült termékeket, gyümölcsöt, friss zöldséget. Azt viszont feltétlenül meg kell fontolni, szerencsés-e marokszám szedni bizonyos kiegészítőket.

A C meghűlés ellen
Előfordulhat, hogy egy vitamin nem árt, de nem is használ. Régóta él a mítosz, miszerint a C-vitamin szedése elhárítja a náthát. Egy elemzés során 30 olyan vizsgálat adatait gyűjtötték össze, amelyekben több mint 11 ezer ember vett részt, akik naponta legalább 200 mg C-vitamint szedtek. Az elemzés szerint a C-vitamin az emberek többségénél csak kismértékben véd a náthától és enyhíti a betegség lefolyását. Egyeseknél azonban beválik, például a maratoni futóknál és a síelőknél, akik alkalmanként nagy megterhelésnek vannak kitéve.

Adagolási veszély
Az emberek többsége természetes és veszélytelen anyagoknak gondolja a vitaminokat, mivel recept nélkül kaphatók. Sokan úgy vélik, a jóból nem árthat meg a sok, pedig igen, főleg, ha valaki receptre kapható gyógyszereket szed. Az E-vitamin túladagolása például fokozhatja a vérzés kockázatát azoknál, akik alvadásgátlókat szednek. A Johns Hopkins Egyetem kutatói egy 2004-es elemzésükben megállapították, hogy önmagában már a napi 400 NE (nemzetközi egység) vagy annál több E-vitamin fogyasztása (egyes forgalomban lévő termékek kapszulánként 1000 NE-t tartalmaznak) összefügghet a halálozással, és ezért mellőzendő. (Az egyik feltevés szerint a nagy adagok megváltoztathatják az immunrendszer működését, és valójában fokozzák a szabad gyökök termelését.) Az orvosi javallat nélkül szedett túl sok niacin idővel májkárosodáshoz vezethet. A túl sok A-vitamin növeli a máj- és a tüdőrák kockázatát, és csontsűrűség-csökkenést, várandós nőknél pedig a magzatnál fejlődési rendellenességeket okozhat.

A felmérések tanúsága szerint a fogyasztók hajlamosak elfelejteni, hogy sok feldolgozott és úgynevezett diétás élelmiszert hozzáadott vitaminokkal és ásványokkal „dúsítanak”. Még egyes palackozott vizekbe, üdítőitalokba és ásványvizekbe is tesznek, hogy egészségesebbnek tűnjenek. Ha az ember sokat eszik és iszik ilyen termékekből, hozzá még bevesz néhány pirulát is, túladagolás léphet fel.

– Az ajánlottnál több vitamin szedése problémákat okozhat – mondja dr. Michael Roizen, a Cleveland Klinika tisztiorvosa, aki dr. Mehmet Ozzal a You című egészségügyi könyvsorozat társszerzője. – Ilyen a csontritkulás, amelyet a túl sok A-vitamin okoz, vagy az idegrendszeri tünetek, mint például a fejfájás, bizonytalanság és zavartság, ami akkor lép fel valakinél, ha aránytalanul sokat szed folsavból vagy B12-ből.

Elégtelen ellenőrzés
A vitaminokat és az étrend-kiegészítőket nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint a gyógyszereket, ez pedig hozzájárulhat az esetleges veszélyekhez. A fogyasztók sehogyan nem tudják kideríteni, hogy a címkéken valóban az áll-e, amit a tabletta tartalmaz.

Az étrend-kiegészítők iparát figyelő consumerlab.com nemrég 21 különböző multivitamin-márkát tesztelt, és azt állapította meg, hogy 11 nem felelt meg a minőségi követelményeknek, sőt annak sem, amit a címkéjükön állítanak magukról. Az egyik termékről például az is kiderült, hogy körülbelül feleannyi kalcium van benne, mint amennyi a címkén áll, egy másik viszont 300 százalékkal többet tartalmaz. Egy termék ólommal szennyezett volt. Három nem oldódott fel harminc perc alatt sem, így kétséges, hogy beszedés után az egész adag felszívódik.

Egy másik vizsgálatban pedig azt fedezték fel, hogy a B-vitamin-készítmények fele nem tartalmazza a címkén feltüntetett folsavmennyiséget. Ez azonban változni fog az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) új szabályozása miatt. Eszerint az étrend-kiegészítőket gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy teszteljék a termékeik tisztaságát, és megfelelő címkékkel lássák el azokat.

A valódi előnyök
Nem minden hír kiábrándító. Vizsgálatok támasztják alá, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a kalcium felszívódásában és a csontok állapotának javításában. Az amerikai Országos Osteoporosis Alapítvány azt javasolja, hogy az ötven év alatti felnőttek naponta 1000 mg kalcium és 400-800 NE D3-vitamin (a D-vitaminnak a csontok állapotát leginkább javító formája) beviteléről gondoskodjanak, az ötvenévesek vagy annál idősebbek pedig 1200 mg kalcium és 800-1000 NE D3-vitamin beviteléről élelmiszer és étrend-kiegészítő formájában. Ezenkívül több vizsgálat utal arra, hogy összefügg a D-vitaminhiány és a rák vagy más betegség. És a jelek szerint alig van hátránya, ha valaki D-vitamin étrend-kiegészítőt szed az ajánlott adagban.

Egyeseknek azonban bizonyos vitaminokból az általánosan ajánlott mennyiségnél többre van szükségük, így például a kismamáknak, akiknek a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében több folsavat kell szedniük, valamint a vérszegény fiatal nőknek, akiknél a vastartalmú étrend-kiegészítők lehetnek hasznosak. A változás kora után a nőknek növelniük kell a kalcium- és D-vitamin-bevitelt, hogy így csökkentsék a csonttörés kockázatát, azoknak pedig, akiknél az időskori sárgafolt-elfajulás kockázata fennáll, hasznára válhatnak az antioxidánsokat és cinket tartalmazó étrend-kiegészítők.

Élelmiszer vagy pirula?
A vita még javában folyik arról, hogy valójában mi a vitamintartalmú étrend-kiegészítők hatása. Egy NIH szakértői testület 2007-ben úgy határozott, hogy még nincs elegendő bizonyíték sem a multivitaminok használata mellett, sem ellen ahhoz, hogy ajánlást fogalmazzanak meg. Egy dolog azonban egyértelmű. Mint dr. Roizen mondja, a vitaminok és ásványi anyagok tabletta formájában nem olyan hatékonyak, mint élelmiszerként fogyasztva.

Miközben bizonyított, hogy az élelmiszerben lévő C- és az E-vitamin, valamint a béta-karotin védi a szívet, a Harvard Egyetem egyik vizsgálata nemrégiben azt állapította meg, hogy a védőhatás nem jelentkezik, ha ezek a vitaminok étrend-kiegészítőkből származnak. A Women’s Antioxidant Cardiovascular Study kilenc éven át 8100 olyan nő egészségi állapotát követte figyelemmel, akiknél nagy volt a szívbetegség kockázata. Az eredmény: „ezeknek a hatóanyagoknak a széles körű alkalmazása a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemre nem tűnik indokoltnak”.

Ahelyett, hogy kizárólag a tablettáktól várnánk a gyógyulást, inkább egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel igyekezzünk eleve megelőzni a betegségeket, javasolja dr. Robert Eckel, aki preventív kardiológiára szakosodott a Coloradói Orvosi Egyetemen, és az Amerikai Szívtársaság előző elnöke.

– Véleményem szerint megelőzhetők a hiánybetegségek, ha élelmiszerrel gondoskodunk a naponta szükséges vitaminbevitelről – mondja dr. Roizen. – De én is szedek vitamin- és ásványianyag-tartalmú kiegészítőt, hogy bebiztosítsam magam a nem éppen tökéletes étrend miatt.

– Sok vizsgálat során kutatták a kiegészítők hatását – mondja Blumberg –, de az elmúlt 30 évben a legegyértelműbben csak az igazolódott be, hogy a sóban és telített zsírokban szegény, egészséges étrend, a súlyfölösleg leadása, a mértékletes testedzés, a stressz csökkentése és a dohányzás abbahagyása nyújtja a legfőbb védelmet a betegségek és a korai halál ellen.

Vote it up
31
Tetszett?Szavazzon rá!