Akik változást hoznak

Európa kiválóságai ők, akik kimagasló teljesítményükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb legyen a világ

Kapcsolódó cikkek

Okszana Szavcsenko paralimpiai bajnok
Az aranyérmes orosz úszó segít megváltoztatni a fogyatékossággal kapcsolatos közgondolkodást

A 22 éves Okszana Szavcsenko az Oroszország csendes-óceáni partvidékén található Petropavlovszk-Kamcsatszkijból származik. Veleszületett zöld hályoggal jött a világra, kicsi gyerekkorától fogva a jobb szemére vak volt, a bal szemével csak részlegesen látott. Amikor hatéves lett, édesanyja ösztönzésére kezdett el úszni.

Amióta 2006-ban a dél-afrikai Durbanben megszerezte első aranyérmét a látássérült úszók számára rendezett világbajnokságon, nyolc világbajnoki aranyat gyűjtött be. Pekingben három paralimpiai aranyérmet nyert. 2012 nyarán Londonban öt továbbit söpört be gyorsúszásban, hátúszásban és egyéni vegyesúszó-számokban.

De a londoni paralimpiával kapcsolatban az otthoni fogadtatás tette igazán boldoggá. – A londoni paralimpiával részletesen foglalkozott az orosz média. És az emberek gratuláltak nekünk az eredményeinkért. Eltűnőben van a gondolkodásból a sztereotípia, hogy a fogyatékos emberek semmire nem jók, és szánalomra méltók.

– Szerintem a paralimpiák fontos szerepet játszanak a gondolkodásmód megváltoztatásában. Amikor érmet nyerünk, közöljük a világgal: meg tudjuk csinálni!

Okszana még egyetemista, edzőnek tanul, de a jövőben mást szeretne. – Szívesebben foglalkoznék politikával, mert akkor valóban változást tudnék elérni annak érdekében, hogy kormányzati szinten támogassák a sportot. A lakóhelyemen például szükség lenne egy olyan sportlétesítményre, amelyet a testi és értelmi fogyatékos sportolók használhatnának. Most ezért lobbizom.

Hyppönen: számítógépes vírusokra vadászikMikko Hyppönen kiberbűnözési nyomozó
Finn nyomozó a bűnözők, terroristák és kormányügynökségek által létrehozott rosszindulatú internetes szofverek nyomában

Mikko Hyppönen aggódik, hogy munkájának nincs kézzelfogható nyoma. – Amit sikerül elérnem, az virtuális – mondja a helsinki székhelyű F-Secure 43 éves vezető nyomozótisztje. – Az egyik gyerekkori barátom építész lett.

A gyermekeinek meg tudja mutatni a házakat meg a hidakat, amelyeket épített. Én keményen dolgozom ugyan, de nem tudok semmi konkrétumot felmutatni. Se hidat, se házat. Egyáltalán semmit.

Hálátlan munka az övé. Az internet korában a „valódi” és a „virtuális” közti különbség lassan eltűnik. – Az internet a való világot tükrözi vissza – magyarázza. – S ahogy a valóságban, úgy az internet világában is vannak bűnözők.

Hyppönen és csapata a szervezett online bandák felkutatásával foglalkozik, amelyek a világ minden részén rosszindulatú szoftverek segítségével pénzt lopnak. – Sok bűnözőből milliomos lett – mondja –, tehát képesek pénzt invesztálni abba, hogy még hatékonyabban támadjanak, ami tovább nehezíti a mi munkánkat.

Hyppönen csapata leplezte le a Sobig.F számítógépes féregvírussal működtetett világhálózatot, és elsőként figyelmeztettek a Sasser vírus várható támadására is. Nemrég kijelentette, hogy a Stuxnet és a Flame számítógépes féregvírusokat, amelyekkel az iráni nukleáris berendezéseket támadták és internetes hírszerzést végeztek, kizárólag az amerikai kormánynak állt módjában kifejleszteni.

– A Stuxnet egyszer s mindenkorra új játékszabályokat teremtett – mondja Hyppönen. – A fegyverkezési verseny olyan szakaszába léptünk, amikor az országok kezdik felhalmozni a fegyvereket, csakhogy nem repülőgépeket és nukleáris reaktorokat „raktároznak”, hanem kiberfegyvereket.

Popović: az emberek hatalmának támogatójaSrđa Popović politikai aktivista
A szerb politikai aktivista az erőszakmentes reformok nemzetközi hírű tanácsadója

Srđa Popović joggal állíthatná, hogy ő a világ legsikeresebb forradalmára, bár soha nem fog fegyvert vagy robbant bombát. Az Erőszakmentes Akciók és Stratégiák Központjának (CANVAS) vezetőjeként világszerte tucatnyi reformmozgalomnál dolgozott tanácsadóként – Grúziában, Ukrajnában, Zimbabwéban, Venezuelában, Iránban és a Maldív-szigeteken.

Tavaly munkája során 170 ezer kilométert repült, hogy békés ellenállásra ösztönözze a demokratikus jogokért küzdő aktivistákat.

A 39 éves, Belgrádban élő Popović az 1990-es évek végén esett át a tűzkeresztségen, amikor diáktársainak egy csoportjával mozgalmat hoztak létre, amely hozzájárult Slobodan Milošević szerb elnök megbuktatásához.

A CANVAS kézikönyve, az Erőszakmentes küzdelem 50 fő szempontja, amelyet 16 nyelvre fordítottak le, gyakorlati útmutatásokkal szolgál minden olyan ember számára, aki hosszan tartó változást szeretne létrehozni és fenntartani.

– Olyan világról álmodom, amelyben mindenki elfogadja és átérzi az erőszakmentes küzdelemben rejlő erőt, és megérti, milyen szerepet játszik a stabil és demokratikus társadalmak felépítésében – mondja Popović.

Az aktivista, akit a Wired magazin a világot a jövőben megváltoztató 50 ember közé sorol, a jövőt illetően optimista: – Az emberi jogok, szabad és tiszta választások, a szólás- és gyülekezési szabadság terén óriási előrehaladás történt. Az arab tavasz az „emberek hatalmát” a világnak egy olyan részére vitte el, ahol senki sem számított rá. Ha különbséget teszünk „boldogtalan” és „szerencsés” országok között – előbbinél az emberek félnek a kormányuktól, utóbbinál a kormányok tartanak az emberektől és tartoznak elszámolással nekik –, akkor azt mondhatjuk, a világ jó irányba halad.

„Nem a szemnek zenélek, hanem a fülnek” – mondja AdeleAdele énekes-dalszerző
A londoni születésű popfenomén legutóbbi albuma, a 21, több mint 10 millió példányban kelt el Európában

– Kapcsolj be a világon bármilyen rádióállomást, valószínűleg Adele-t hallod majd – mondja az amerikai énekes, Pink. – Utazz el a Marsra, és bármibe fogadok, hogy ha ott van élet, ők is Adele-t játszanak.

A lemezipar súlyos gazdasági és technológiai krízise idején a 24 éves Adele Laurie Blue Adkins bebizonyította, hogy az emberek világszerte még mindig hajlandók fizetni egy kifejező hangért és mély érzelmű zenéért.

Adele nem egy „megcsinált” popsztár, aki a külsejéből él. – Nem a szemnek zenélek, hanem a fülnek – mondja.

Dalai közvetlenül az életéhez kapcsolódnak – és mindannyiunk életéhez. – Amikor a Someone Like Yout éneklem, tudom, hogy ez a dal minden egyes emberben, aki a teremben van, felidéz valami személyeset.

„Rengeteg e-mailt kapok fiataloktól. Azt mondják, ők nem élték ugyan át a holdraszállást, de ilyen lehetett” – mondja BaumgartnerFelix Baumgartner rekorddöntő ejtőernyős
Ausztria fenegyereke tartja a legnagyobb magasságból végzett ejtőernyős ugrás világrekordját

2012. október 14-én világszerte nyolcmillió YouTube-néző figyelte élőben és elképedve, amint Felix Baumgartner 39 045 méterrel beállítja a léggömbbel való legmagasabbra felszállás és a legnagyobb magasságból végzett ejtőernyős ugrás új világrekordját.

És mialatt szkafanderben szabadeséssel a Föld felé zuhant, a 43 éves Baumgartner 1342 km/óra sebességgel haladva átlépte a hangsebességet – ő az első ember, aki ezt bármiféle gépi erő nélkül megtette. Négy perc 19 másodperces szabadesés után kinyitotta az ejtőernyőjét, és hat perccel később biztonságosan földet ért.

Teljesítményének, azon kívül, hogy kalandkeresők és felfedezők új nemzedékét ösztönzi, tudományos értéke is van, mint olyan kísérletnek, amelynek során az emberi testet korábban ismeretlen igénybevételnek tette ki. Az így nyert információk például hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az űrhajósok és pilóták számára új életmentő kimenekítési eljárásokat dolgozzanak ki.

Van Broeckhoven: keresi a gyógyszertChristine van Broeckhoven demenciakutató
A belga tudós igyekezett bebizonyítani, hogy az Alzheimer-kór betegség, és nem az öregedés velejárója

Christine van Broeckhoven egy 120 tudósból és asszisztensből álló részleget vezet az Antwerpeni Egyetem Flamand Biotechnológiai Intézetében. Az 59 éves tudós korszakos jelentőségű kutatást végez, amelynek során azonosították a demencia (időskori elbutulás) kialakulásában kulcsszerepet játszó amiloid-plakkokat és tau-fehérjéket.

2012 májusában az amerikai MetLife Alapítvány 200 ezer dolláros, a további kutatásokat segítő díjjal ismerte el a tudós munkájának értékét, kiemelve, hogy eredményei jelentősen hozzájárulnak az Alzheimer-kór megértéséhez. – Van Broeckhoven elhivatottsága segít közelebb kerülnünk a célhoz, hogy megtaláljuk a gyógyítás lehetőségét – hangsúlyozzák.

Márpedig ez mindennél sürgetőbb. A világ Alzheimer-betegeinek gondozási költsége 2010-ben hozzávetőleg 450 milliárd euró volt, és ez az összeg gyorsan emelkedik. – 2020-ra minden negyedik ember a világon 65 év feletti lesz, amiből az következik, hogy a demenciában szenvedő betegek száma is nőni fog – mondja van Broeckhoven. – Mondhatjuk, hogy egy demencia-szökőárnak nézünk elébe.

– Ha létezne olyan orvosi kezelés, amellyel a betegség kezdetét öt évvel ki tudnánk tolni, a betegek száma a felére esne vissza. Van-e nyomósabb érv, amellyel meggyőzhetnénk a politikusokat és a szavazókat?

Van Broeckhoven azt jósolja, hogy a betegek majd személyre szabott kezeléseket kapnak, amelyeket különleges igényeik szerint állítanak össze. – Az agybetegségeknél azonban az ember nem mondhatja egyszerűen azt, hogy „Elmegyek az orvoshoz!” – hívja fel a figyelmet.

Végleges megoldást szerinte akkor lehet majd találni, ha megértjük az emberi agy hihetetlen bonyolultságát és azt a sokféle – genetikai, életmódbeli, pszichiátriai kórtörténettel kapcsolatos – hatást, amely az egyes embereket olyan különbözőkké teszi.

Arafat: az életmentés mint misszióRaed Arafat, az egészségügy bajnoka
A román sürgősségi életmentő szolgálat megalapítója és az egészségvédelem megreformálója

– Ha valaha is megnősültem volna, már rég elvált lennék – neveti el magát dr. Raed Arafat. Nincs nő, aki versenyre kelhetne élete nagy szerelmével: a román sürgősségi orvosi szolgálat működtetésével.

 – Ezt nem tekintem munkának. Ez a hobbim, a szenvedélyem – mondja a 48 éves Arafat. – Ha a hétvégén ki szeretnék kapcsolódni, elvállalok egy ügyeleti műszakot.

A palesztin születésű Arafat orvostudomány iránti szenvedélye 14 éves korában kezdődött, amikor Ciszjordániában élt. – A szomszédunk sebész volt egy nábluszi kórházban, s én a szünidőket mindig ott töltöttem, figyeltem, hogyan operál.

Tizenhét éves korában a szülei Romániába küldték, hogy orvosnak tanuljon. Amikor Ceausescu kommunista rezsimje megbukott, az ottani mentőautók alig voltak többek betegeket szállító taxiknál, ezért Arafat 1990-ben Németországba utazott. Ott vett egy járművet, egy defibrillátort és egy újraélesztő készüléket, majd Romániába visszatérve létrehozott egy sürgősségi mentőcsapatot.

A ma román állampolgár Arafat öt évig az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként dolgozott, míg 2012 januárjában a tervezett egészségügyi reformok elleni tiltakozásul lemondott. Az őt támogató tüntetések hatására visszahelyezték hivatalába, és novemberben egészségügyi miniszterré nevezték ki. Magát „antipolitikusként” jellemzi, nem tagja semmilyen pártnak, és elmondása szerint a kormányban is csak azért vesz részt, hogy fejlessze azt az ellátórendszert, amelyet segített létrehozni és harcoljon a privatizációját célzó kísérletek ellen.

Ma országos méretű Sürgősségi Légimentő és Újraélesztő Szolgálata 170 ügyeleti mentőcsapat, 12 oktatócentrum és négy sürgősségi helikopter felett rendelkezik.

– A sürgősségi ellátás biztosítása alapvető kormányzati feladat – mondja Arafat. – Az emberek felnéznek a sürgősségi orvosokra, akik a munkájukkal életeket mentenek meg. Az orvosnak soha nem szabad megkérdeznie, van-e a betegnek biztosítása vagy tud-e fizetni. Mindent meg kell tenni érte, üzletről itt szó sem lehet. E téren még sok a teendőm.