Amiket a tudósok szerint ismerni kell a rákról

Tizenhárom bizonyított tény és tanács, amely segít a megelőzésben, illetve a gyógyulásban

Kapcsolódó cikkek

Az új kezelési módok életeket mentenek. Amerikában az 1991-es tetőzés óta a daganatos megbetegedés miatti halálozás 23 százalékkal csökkent. Az Egyesült Államokban a biotechnológiai cégek jelenleg több mint 800 rák elleni gyógyszer fejlesztésén dolgoznak. – A rákkutatással foglalkozó intézmények folyosóin szinte tapintható az izgalom – mondja dr. Daniel Haber, a Massachusettsi Közkórház Rákközpontjának igazgatója, a Harvard Egyetem Orvosi Karának onkológiaprofesszora.

Kérjen genetikai szűrést! – Egy korai stádiumú petefészekrákban szenvedő betegem elmondta nekem, hogy az édesanyja és a nagyanyja is ebben a betegségben hunyt el, ám orvosa sosem javasolta, hogy vegyen részt genetikai szűrésen – meséli dr. Elizabeth Swisher, a Washingtoni Egyetem nőgyógyász-onkológusa. – Sajnos, mire eljutott hozzám, már késő volt. A halála előtt megvizsgáltam a mutáns sejtjeit, hogy megtudjam, mi okozta a betegségét. Ezt követően a lányán is elvégeztük a szűrést, és megelőzésként eltávolítottuk a petefészkét. Valószínűleg négy generáció óta ő lesz az első a családban, akinek nem kell belehalnia a petefészekrákba. (Fontos: a genetikai vizsgálat eredményét kizárólag klinikai genetikus szakember értékelheti ki, orvosi döntést csak az ő véleménye alapján lehet hozni. Az interneten keresztül ilyen szolgáltatást NE rendeljen meg!)

Hatékonyak a rák egyedi profilját célzó terápiák. A rákos sejtekben lévő ezernyi gén dekódolásával a tudósok meg tudják állapítani, hogy azok milyen mutációkat hordoznak, így az adott típusú rákra célzottan ható gyógyszert írhatják fel. Dr. Haber tíz évvel ezelőtt olvasott egy nővérről, akinek, bár sosem dohányzott, áttétes tüdőrákja volt: – A nővér részt vett egy új, célzottan ható gyógyszerekkel végzett klinikai kísérletben. A kísérlet bedőlni látszott, ám a szer a résztvevők 10 százalékánál varázslatosan működött. A nővér is a 10 százalékba tartozott. Az ő tumorjában és a többiekében, akik jól reagáltak, találtunk egy hibásan működő gént, az EGFR-t. – Célzott terápiát ma már rutinszerűen alkalmaznak sokféle daganattípusnál, így egyes típusú tüdő-, emlő-, vastagbélrák, illetve melanómás esetek kezelésekor.

Minden páciensnek meg kellene kapnia a tumorprofilját. – Egy 11 éves kislány a leukémia egy ritka altípusában szenvedett. Négy alkalommal esett át kemoterápián, de a rák újra meg újra kiújult – meséli dr. Arul Chinnaiyan, a Michigani Egyetem patológusa. – Végül megvizsgáltuk a rákos sejtjeit, és találtunk egy génmutációt, amelyről tudtuk, hogy érzékeny egy adott vegyületre. Miután a megfelelő gyógyszert adtuk a kislánynak, a következő 18 hónapban javult az állapota. Minél több célzott terápiát sikerül kifejleszteni, annál több lesz a sikertörténet.

Eljön az idő, amikor talán elfelejthetjük az endoszkópos biopsziát. Hamarosan a vérből is lehet detektálni a bajt. A rákszűrés forradalmasításának keretében a tudósok kifejlesztettek egy olyan vérvizsgálati módszert, amellyel már a rák kezdeti stádiumában is kimutathatók a vérben a jellemző biomarkerek. – Ugyanazzal a technológiával lehet azonosítani a rákos sejtek DNS-ét, mint amit igazságügyi DNS-vizsgálat esetén alkalmaznak – mondja dr. William G. Nelson, a baltimore-i Sidney Kimmel Komprehenzív Rákközpont kutatója. A rákközpontok már dolgoznak egy teszten, amely remélhetőleg lehetővé teszi majd, hogy a jövőben a daganatos sejtek jelenlétét akár a háziorvos feltérképezheti az éves vizsgálat keretében.

Segíteni lehet az immunrendszernek, hogy megölje a tumort. A rákos sejtek gátolják az immunrendszer velük szembeni védekezését. Az immunterápiás szerek kiengedik ezt a féket, hogy az immunkatonák, azaz a T-sejtek támadásba lendülhessenek. Az eredmények pedig megdöbbentők. A klinikai kísérletekben közel 5000 IV-es stádiumú melanómás beteg – akinek nem volt reménye arra, hogy két évnél tovább éljen – háromféle immunterápiás szert kapott. Három évvel később 20 százalékuk még életben volt. – A kísérletben részt vevők közül sokan egy évtized után ma is élnek, és tünetmentesek – mondja dr. Tak Wah Mak, a torontói Princess Margaret Rákközpont immunológusa és molekuláris biológusa. – Ez valóságos csoda. – Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) azóta több mint egy tucat különféle ráktípusok esetén alkalmazható immunterápiás szert hagyott jóvá.

A legjobb megoldás a hatóanyag-kombináció. – Ha csupán egyféle szert alkalmazunk, a rák idővel ezzel szemben rezisztenssé válik – magyarázza dr. Chinnaiyan. – Úgy találtuk, hogy gyógyszerkoktélokkal – olyasmi kúrával, mint amilyet a HIV-fertőzött betegek kapnak – sokkal hatékonyabb a kezelés, az ellenállás kialakulása megakadályozható.

Egy titkos fegyver: a vírus. – Ha vírust juttatunk a tumorba, a rákos sejtek azt hiszik, hogy megfertőződtek, ezért „öngyilkosságot követnek el”, vagy olyan új antigéneket hoznak létre, amelyekre az immunrendszer támadásba lendül – mondja dr. Peter Jones, a michigani Van Andel Kutatóintézet tudományos igazgatója. Az FDA nemrég jóváhagyott egy genetikailag módosított herpeszvírust a melanóma kezelésére. Az észak-karolinai Duke Egyetem tudósai a poliovírus genetikailag módosított változatát vetették be agytumor ellen. Dr. Jones és munkatársai epigenetikai kezelést alkalmaznak, azaz felébresztik az emberi DNS-ben szunnyadó ősi vírusokat. – Láthatóvá tesszük a tumort az immunrendszer számára azzal, hogy aktiváljuk a már benne lévő vírusokat – mondja Jones. A kutatás egyelőre korai szakaszában tart, de valószínű, hogy az epigenetikai és az immunterápiás kezelés együttes alkalmazása különösen hatékony megoldás lesz.

Remélhetőleg hamarosan a Pap-teszt segít a petefészekrák kimutatásában. – Ezzel a teszttel a méhnyakváladékból vett kenetben kimutathatók a petefészek- és a méhnyakrák genetikai markerei – mondja dr. Nelson. A módszert még fejlesztik, de nagy reményeket fűznek hozzá, ugyanis e rákfajták évente csak Amerikában 14 ezer nő halálát okozzák, az esetek többségében azért, mert túl későn ismerik fel a betegséget.

Tudósok előállítottak egy chipet, amely képes megtalálni a szökevény ráksejteket. A rákkutatók mintegy 100 éve tudják, hogy a rosszindulatú daganatokból sejtek válnak le, és azok a vérárammal elsodródva újabb tumorokat (áttéteket) hoznak létre. Mivel azonban a vérben levő milliárdnyi sejt közül csupán egy-kettő a rákos sejt, eddig nem sikerült elkapni a bűnöst. – Létezik egy műszer, amellyel ki tudjuk vonni ezeket a sejteket a véráramból, hogy a patológus megvizsgálja őket – mondja dr. Haber. – Ez igen fontos, mivel az emberek többnyire azért halnak meg rákban, mert az áttétet adott a szervezetükben.

Ha önt rákkal diagnosztizálták, ne csak a sebész véleményét, de az onkológusét is kérje ki. – A sebészek többnyire műtétet javasolnak – mondja dr. Swisher. – Sokan vagyunk, akik úgy véljük, a sebészek hozzáállása az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államokban ugrásszerűen megnőtt a mindkét oldali emlőeltávolítások száma. – (A beavatkozások száma megháromszorozódott az elmúlt évtizedben; holott a kíméletesebb módszerek, például az emlő megtartásával végzett lumpektómia, éppily hatásosak lehetnek.) Az onkológus tájékoztat a műtét mellett, illetve ellen szóló érvekről, és alternatív megoldásokat javasol, például gyógyszeres és sugárkezelést, kemoterápiát, valamint gyakoribb szűrővizsgálatot.

Változtasson étrendjén az alábbi egyszerű módon. Ha ön túlsúlyos vagy cukorbeteg, egyes ráktípusoknak nő a veszélye. A kutatók jó része szerint a cukor és a gyorsan felszívódó szénhidrátok túlzott fogyasztása különösen kockázatos. – A cukor növeli az inzulinszintet, az inzulin pedig aktiválja a P13K nevű enzimet, amelyről nemrég kiderült, hogy főszerepet játszik a rák kialakulásában – magyarázza dr. Lewis Cantley, a New York-i Weill Cornell Egyetem Meyer Rákközpontjának igazgatója. – A bizonyítékok elég erősek ahhoz, hogy kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, kivált azokat, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak.

Sok kutató számára a betegséggel való foglalkozás személyes indíttatásból fakad. – Tizenhat évesen határoztam el, hogy onkológus leszek, miután a rák apámat és anyámat is elvitte – mondja dr. Patricia LoRusso, a New Haven-i Yale Rákközpont innovatív gyógyászati osztályának társigazgatója. – Utána akartam járni annak, ami elpusztította őket. A kutatásom jár a fejemben a zuhany alatt, ebéd közben és lefekvéskor is. Az a vágyam, hogy a munkámnak köszönhetően tovább éljenek a betegek.

Vote it up
156
Tetszett?Szavazzon rá!